Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-01-09 / 2. szám

rekedésben szereplők elf'ogattassanak; a mi neki sikerült, és ezek íolyó hé 2-án két megyei csend­legény által a járás székhelyére bekisértettek. Ily előzmények után felismervén a tisztelt ol- j vasó közönség a tények állását s részleteit ko-; moly higgadtsággal bírálatot s véleményt nyil­váníthat a felett, ha valjo ez ügyben követett hivatalos eljárások helyesek voltak-e és megütöt­ték-e azon mértéket, melyet a törvény, és törvé­nyes gyakorlat kíván ? midőn egy részben ennek kimutatását oda bizom, más részről fenntartom magamnak, hogy saját nézeteimet is kifejezhes­sem; minden egybefüggő körülményeket láneo- latosan számba vévén, tiszta meggyőződésem után első sorban szigorú megrovás alá esőnek tekintem biró uramat, ki az 1869-ik évi oct. 10- én elkövetett vérengzés bejelentését szándékosan elmulasztotta, s ezzel azon cselekvény részesévé tette magát, ami neki terhére rovandó fel; a má­sodik mulasztás az, hogy. a megsérültnek apja ál­tal beterjesztett panasz eddig köztudomásilag, 1869-ik oct. 15-től kezdve orvoslást nem nyert, minden kimélet mellett is ez hiba. annál fogva mondjon felette ítéletet a közvélemény. Számosak e községben azon rendetlenségek, melyek időnként a békés és rendszerető polgá­rok megbotránkoztatására előfordulnak. Mind­ezeknek eleje vétethetnék ha az elöljáróság kel­lő eréllyel ezek ellenében fellépne; talán megér­jük ezt a jelen évben, midőn a község lakossága a községi ügyek élére s vezetésére uj bírót vá­lasztott, megfogja mutatni a következés, ha vál­jon az uj seprű miként teszi meg a hasznos szolgálatot. Ily hallott tények után találkozik-e honpol­gár e hazában, ki a megyék és községek ren­dezését, nem különben az igazságszolgáltatás szervezését szivéből ne óhajtaná? azt hiszem egysem. Most befejezem közlésemet azon re­ményben, hogy tisztelt szerkesztő ur máskor is hasonló tudósításomnak helyet, és tért fog lap- jábán engedni. *) *) Hasonló, különösen közhivatalnokok megrovást érdem­lő tetteit nyilvánosságra hozó tudósítások számá­ra, mindenkor nyitva áll lapunk. Csak azt nem tudjuk, hogy a jelen esetné! mi okból hnlgatta el t. tudósitó ur az illetők neveit ? hadd éreznék ők a közvélemény sújtó Ítéletét önkényes cselekmé­nyeikért. Szerk. Vidéki levelezés. M.-Berény jan. 5. Községünkben a múlt évi dec. 27. hajmeresztő gyil­kosság történt; az esetet igy adják elő: bizonyos P c- r e i S á n d or nevű gazdának udvara a szomszéd Balog András udvarával hosszában mesgyés lévén, a mennyi­ben az előbb nevezettnek kerítése nagyon befelé hajlott a Balog udvarára, ezen igen szelíd, jó akaratú, becsü­letes ember, kis fia által átüzeut Perei Sándorhoz, hogy a kerítést támasszák meg, nehogy kidüljön. — Ezen híradás folytán Perei két nagy fiaival általment a Balog András udvarára. — Előbb támaszt vetvén a falnak, azu­tán ásóikkal a fal hosszában árok húzáshoz fogtak, mely­ből a földet kerítésük tövére hányogatták. .Minthogy a szegény Balog Andrásnak épen ott volt egy kis csomőcska takarmánya, s tüzrevalója, szót emelt, hogy különben is kicsiny, szűk udvarát ne rongálják árokkal, inkább fényedén, földszint vonalon nyessenek földet kerítésük tövére, hogy az árok vizeresztése kike­rültessék. Ekkor Perei Sándor Balogot pofonvágta s fel­lökte, úgy hogy az földre esett; s mikor felkápászkodott, magát védendő, egy rósz félvasu lapátot felvett s azzal Perei felé csapott, de a nélkül, hogy azt meg is érintette volna. Erre neki mentek a nyomorult, szerencsétlen Ba­lognak, ásóikkal fejét össze vissza vagdalták, úgy hogy az agycsontok szerte váltan lógtak szervezetükben; s a gonosztevők még ekkor is, midőn már az áldozat véré­ben mozdulatlanul hevert a földön, dühökben össze-vissza taposták, s úgy hagyták ott, midőn — mint állittatik — az apa Perei azt mondá fiainak „gyerünk, elég ez neki.“ Mondhatlan elkeseredés, s kifakadás hallatszott, az eset helyén összetóduló nép ajkairól, a bekövetkezett későb­bi temetés alkalmával pedig a feneketlen sár dacára is sok százan gyülekeztek a szörnyű halállal kimúlt halott­nak vógtisztessége megadására, s nem volt szem, mely rószvét-könyeit ne hullatta volna e gyászos, s a 19. szá­zad egyik szenyfoltos esetén. A tettesek fogva vannak, a vizsgálat megtörtént. — r. 1. Külföldi rövid hírek. — Francia országban az uj ministerium megala­kult. Ollivier igazságügy, Chevandier belügy, — Le- boeuf hadügy, — Lagueroniere külügy, — Segris köz­oktatási, — Louvet kereskedelmi, — Rigault tengeré­szeti minister, Tailandier közmunkák, Vaillant a császá­ri ház és Richard a szépmüvészetek ministere, Parién az államtanács elnöke s St. Paul és Duvergier senatorok lettek. — — A pantini gyilkosság elkövetője Traupmann, kiről múlt számunkban emlitést tettünk, m. évi dec. 29-kén este halálra ítéltetett. Az ítéletet mosollyal fogauá s üd- vözlé a tszéket. Midőn azonban börtönébe visszaveze­tek, levertnek látszott. Ugyanő dec. 31-én semmiségi panaszt nyújtott be s vig kedélyét visszanyerte. — A spanyol trónkérdésre vonatkozólag az „Opi- nione“ szerint az olasz ministeri tanács a genuai her­ceg spanyol trónjelöltségének ellene nyilatkozott. Ennek ellenére azonban a „Gazetta d’Italie“ szerint e tekintet* ben végleges határozat nem hozatott. — Angliában Mr. Wallace Eyse journalists univer­sitást alapított a journalistikai pályára készülő ifjak szá­mára. v. — A „Civitta Cattolica“ a kormányoknak a ró­mai zsinat összegyűjtése alkalmával elfoglalt állás­pontjait vizsgálgatván. Francia országnak, mert ez a helyőrségek átengedése által a rend fentartását biztositá, e miatt dicséretet mond, inig Oroszország élénken tá- madtatik meg általa, mert „az egyedül még le nem gyil­kolt vagy Szibériába nem küldött egy lengyel püspököt Rómába utazni, hol az, egy nemzet vértanuságáról be­szélhetett volna, megakadályozó. “ — Jól értesült klerikális körökben ama biztos reményt fejezték ki, hogy a francia védcsapatok visz- szahivása esetében, az austriai czászár ő felsége gondos­kodik a szent szék védelméről. Millt egy külföldi német lap Írja, a pápa kincs­tárába több mint száz millió póterfillér folyt be az utol­só tiz óv alatt. A bécsi „Tagespresse“ szerint az olasz király Fe­renc József ö felségét meglátogatni szándékozván, kö­zelebb Béesbe érkezik. Jól értesült bécsi körökből ama hir szárnnyal ki, hogy legközelebb egy főherceg Berlinbe rándul, hogy a porosz korona hercegnek bécsi látogatását viszonozza. Parisból jött távirat szerint az uj ministerium ja­nuár 3-ikán a szokásos eskületótel után a császárnénál mutattatok be. A császárné ezeket mondá a ministerek­nek: „Fölhasználom ez alkalmat, hogy biztosítsam önö­ket arról, hogy a császár bizalmát kiérdemelt ministe­reket mindig legszívesebben látom.“ Újdonságok. — A pél-gyilla-csabai élövizvezető csatorna társu­lat mult dec.' hó 29-én Gyulán ülést tartott. Ez alkalom­mal az árvíz által megrongált pél-varsándi útban eső híd azonnali helyrehozatása elrendeltetett; továbbá a csa­torna mélyítése és kitisztítása, valamint a társalati pénz­tárt illető 191 frt. 6 kr. hátralék behajtása iránt intéz­kedés tétetett, — végre a híd helyrehozása és a csator­na tisztítására szükségelt 1200 frt. a társulati tagokra kivettetni határoztatott. * Gyulaváros képviselő testületé mult dec. 27-én tartott ülésében állandó katonai laktanya helyiségül, az Erzsébet ápolda melletti városi telket jelölte ki, a lak­tanya építésére kivántató 80,000 ftot pedig a közlakos­ságra birtokaránylag rendelte kivettetni, csak az ezúton be nem folyható hiányra határozván kölcsönt felvenni. — Ugyanez ülésben a kerületi tanfelügyelő megkeresése foly­tán kimondatott, hogy miután a Gyulán létező hitfeleke­zeti iskolák fentartásáról a hitfelekezetek önmaguk gon­doskodnak, városi segélyadás — vagy megtagadásról — ilyesmi nem lóvén — szó sem lehet; egyúttal a községi, illetőleg felsőbb nép- vagy polgári iskolának állami se­gély melletti felállítása határoztatott el. * A biróválasztás Gyulán újév napján ment vég­be. Kijelölve voltak : Sz. Kis Mátyás volt birő, Beleznay Péter, Gerléin Mihály, V. Tar Ferencz és Cséfai Mihály. Ezek közül közfelkiáltással Bclczuai Péter választa­tott meg. — Bene István volt al- vagyis törvénybiró, továbbra is meghagyatott e minőségében. — A gyulai kör (ismertebb nevén : úri casinó) új év napján közgyűlést tartott. Újbóli megalakulásról volt szó, mivel a tagok tagsági kötelezettsége az 1869-ik év végével lejárt. A kör elnökei nem voltak jelen s igy az igazgató elnökölt; az egylet kevés tagja volt jelen, mindözssze 25—30 lehetett a közgyűlés tagjainak száma, de azért a kör újból megalakultnak nyilvánító magát, da­cára, hogy a magukat tagokul beíratottak száma az 50- et sem ütötte meg a közgyűlés napján. A tisztviselők vá­lasztása is megejtetett, úgy szintén a választmányé is, ez utóbbié titkos szavazat utján; alább közöljük névsorát mindkettőnek. — A megalakulás tényét kétségkívül öröm­mel registráljuk mint örvendetes jelét annak, hogy a gyulai társadalmi élet ezen egyik — igaz hogy csendesen, de úgy a hogy mégis csak lüktető — erét megmentettük az elvér­zéstől. Bizony — alig-alig. S épen ez az „alig“ jelzi Iegkiál- tóbban, hogy társadalmi élet tekintetében Gyulán „véknyan vagyunk“; de ki tehet erről? azt mondják: a politikai pávtoskodás az oka. Mi is azt hisszük hogy ez, valamint az is bizonyos, hogy mind a két létező párt megtette e részben a magáét; nem vethetünk egymás szemére sem­mit. Most azon kellene lennünk, hogy e bajon segítve le­gyen, hogy a politikát ezentúl a társadalmi térre átvin­ni ne engedjük. Ezt már sokszor elmondtuk, de nem követ­tük : mondjuk el még egyszer s kövessük is. Egyéb külkö- rülményekóhajtott megváltozása is elősegitendik e törekvést az újonnan megválasztott tisztviselők ismert erélyes ügy­buzgalma pedig azon reményt nyújtja, hogy a casino jövőre rend és pontosság tekintetében megfelelőbb lesz az ed­diginél, s olynemii intézkedéseket helyez kilátásba, me­lyek a tagoknak kényelmét és jogosult igényeit teljes mérvben elégitendik ki. — A gyulai kör újonnan megválasztott tisztviselőinek névsora. Elnök : báró Wenckheim Béla. Alelnök : Szánthó Alajos. Igazgató: Novák Kamill. Ügyész : Zöldy János. Pénztárnok : Urbanecz Vilmos. Jegyző Cziffra Imre. Könyv­tárnok : Dobosfy Alajos. Választott biró : Keblovszky La­jos. — Választmányi tagokul megválasztattak : Ambrus Lajos, Baranovics Gergely, Beliozey Rudolf, Birsy József, Endrefi Károly, Erkel Rezső, Ferenczy Alajos, Gorove Kristóf, Hajőssy Otto, Herberth Antal, Kertay Zsigmond, Keller Imre, Kis Elek, Ladies György, Moldoványi Gyu­la, Németh Antal, Ormós János, Party Ferencz, Szigethy Lajos, Wallfis h Bernát. —Póttagok: Farkas Zsigmond, Farkas Antal, Follncr Manó, Kis János. — b. Az alakulandó tornarés tűzoltó egylet febr. 12-én tartandó, sorsjátékkal egybekötött táncvigalma a városházának a városi képviselőtestület által e célra át­engedett nagy termében s mellékhelyiségeiben menend végbe. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük, bogy a gyu­lai kör is átengedte nevét egy jótékony célú táncviga­lom rendezésére s hogy bálbizottságot is nevezett ki. E táncvigalom napja később fog megállapittatni. — Lapunk tavalyi 13-ik számának ujdonsági rova­tában közöltük Vajda János békési tanító halálára vo­natkozó hirt, mely — mint utólagosan hozzánk érkezett hiteles forrásból értesülünk — részleteiben egészen alap­talan volt. — Nem késünk ezt egész nyíltsággal beval­lani, de egyszersmind megjegyezzük, hogy a kérdéses hírre vonatkozók oly utón, jöttek tudomásunkra, hogy pillanatig som kétkedhettünk azok valódiságán. A kö­vetkezés azonban azt mutatta, hogy e feltevésünkben csa­lódtunk, mert nevezett tanító halálán kívül szó sem igaz abból, mit e rovat kezelőjével megirattak. Ismételjük, hogy nem volt okunk i forrás hitelességén kétkedni és mélyen fájlaljuk, hogy a kérdéses hir némely részletével a gya­núsítások terére vonattunk. Es sajnos az is, hogy egy — bár szomorú, de egyszerű tény oly részletekig menő hamis koholmányok gyártására szolgált alkalmid. — Az igaz­ság érdekében ide igtatjuk az érintett hiteles tudósítás következő, a tényt magában foglaló részét: Vajda János tanító dec. 12-én estefelé kiment a gőz­malomhoz, Sloszárik János bérlő úrral, valami biztosítás iránti ügyét elintézni. Azt mielőbb elvégezvén, haza felé indult, azonban útközben hetére, egy a tájon eső kisebb korcsmába, a hol is egy ideig borozgatván, elaludt, ké­sőbb úgy 11. óra tájban a korosmárosnó által felköltetett, és haza felé indult, a midőn is útközben, egy mély árok­ba bele esett, s a guta ott megütötte. Az akkori fagyra hirtelen keletkezett olvadásban, észre vették bulláját a vízben az a körül lakók, s dec. 14-én délután 2—3 óra tájban, holtan hozták szállására, az orvosi vizsgálat rög­tön megtörtént, s Vajda kétségtelenüli holtnak nyilváni­tatott, de minthogy tagjai megmeredve nem voltak és hul­la foltok rajta nem mutatkoztak, a boncolás csak dec. 18-án délelőtt 9 órakor foganatosíttatott, a midőn is a hulla külső és bolsö gondos megvizsgálásából az tűnt ki, hogy az elhunyt, minden külső erőszak közbe jötte nél­kül, agyguta ütésben múlt ki. Gyomra vegyi vizsgálat alá vétetvén a .gyógyszertárban, abból sem sült ki, hogy halála valami gyanús szerekkel segittetett volna élő. — Vegyes hírek. — <1. Deák Fereucznek — uj év napján a Deák­párt nevében egy küldöttség üdvözlő iratot nyújtott át. — — d. Heves megye közönsége m. ó. dec. 24-ki köz­gyűléséből a belügyministeriumhoz, megyéjükben a ki­rályi-biztosságnak a in. évi dec. 1-én kelt bm. rendelet­tel történt megszüntetése alkalmából felírást intézett, — melyben többek között ez is foglaltatik: „Készségünk a

Next

/
Thumbnails
Contents