Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-03-20 / 12. szám
II. évfolyam. Gyula március 20-án 1870. 12-ik szám. Szerkesztőségi iroda: FcSutcza 186. sz. — Ide intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény. Hirdetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija : Egy négy hasábos Garmondsor 5 kr. — Bé- lyegdij 30 kr. Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. Előfizetési feltételék: Egész évre .....................4 frt. Fé l évre.........................2 frt. Ne gyed évre............................1 frt. Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendők. politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap. Előfizetési felhívás B É K E S politikai, közgazdászai és ismeretterjesztő hetilapra. Előfizetési feltételek: helyben házhoz hordással vagy vidékre postán küldve : April - December 9 hóra 3 frt „ —September 6 „ 2 „ „ - Junius 3 „ 1 „ Gyűjtőknek nyolcz előfizető után egy tiszteletpéldány jár. lUgT" Az előfizetések bérmentes levelekben e lap kiadóhivatalához — Nagy Ferencz könyvkereskedésébe, Gyulára czimzendők. Kéretnek a t. ez. előfizetni szándékozók, miszerint élőfizetéseiket mihamarább s még e hó folytán beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap nyomatandó példányainak száma iránt kellő időben tájékozás szereztethessék. Hajóssy Ottó, a „Békés“ kiadótulajdonosa és felelős szerkesztője. B.-Csaba mártzius 16. Midőn a múlt évben a gazdasági egylet nyári közgyűlésén egy közgazdászati lap szerkesztésére ajánlkoztam, melyben a politikával is, de főképen csak annyiban Ígértem foglalkozni, a mennyiben s a midőn azzal a megyei élet érintkezik, ajánlatom a pártféltékenység által eluta- sittatott, persze nem ezzel, hanem azzal indokolván határozatát a mit saját jegyzőkönyve megcáfol, hogy politikai lapot hivatalos közegéül el nem fogadhat. ' Pedig megyénknek is, mint olyannak, nincs fontosabb feladata, mint álláspontjával a felelős kormánnyal, a községekkel szemközt és speci- fious egyéb feladataira nézve tisztába jönni, a téves felfogásokat útba igazitani, az uj helyzettel, megváltozott viszonyokkal, az előhaladó eul- tura követelményeivel jól megismerkedni. Elmondtam nézetemet arról: mily károsnak magára a megyei institutiora nézve is mily veszélyesnek tartom a megyéket a parlamenti pártok eszközeiig fiók kiizdhelyéül felhasználni akarni és e thé- mára vissza-vissza fogok térni, mert a kérdésnek sok fontos oldala van, melyeket mind, egy pár rövid cikkben megvilágítani nem lehet. Bár mások is indíttatva éreznék magokat ahhoz hozzá szólani pro és contra, hogy annak tüzetes megvitatása a közönségnek következtetésekre szolgáltatna alkalmat. Ez úttal szintén a megyék érdekében, de más thémáról szólandok. Nyílt titok s jobb azt őszintén kimondani, hogy a deákpárt soraiban igen-igen sokan, talán a legislegnagyobb rész ngy vélekedik: hogy pari. felel, kormányzattal megyékre többé szükség nincs, hogy az immár növény, melynek nincs gyökere, s melyet ha egyelőre a törvény nem is, maga az idő, az élet elfogja seperni., s minél elébb, annál jobb.*) Az ellenzék rajong a megyékért; a deákpárt legtöbbjeinek pedig nem kell megye: holott tudjuk, hogy a mostani ellenzék 1848-ban legalább is nem rajongott a megyékért és tudjuk, hogy a mostani deákpárt csak nehány év előtt pedig akkor felteszem csak úgy ismerte a pari. kormányformát mint ma, a megyéket eltörölni nem akarta. Honnan ez éles ellentét, honnan e tetemesen változott nézet a megyékről.. ? Forrása a párti féltékenység; igen, az! Az egyik párt, hogy momentán érdekeinek szolgáljon, elmegy addig, a hol a megyei insti- tutiot életveszély fenyegeti: A másik, hogy momentán érdekeinek szolgáljon kész a fürdővel a gyermeket kiönteni... Ily közvetett és közvetlen támadásoknak fog- e az ínstitutio sokáig ellentállhatni.. ? nem fog! De elragadt a gondolat; a kitűzött thémára térek. „ Tehát: nem kell megye“ igy a deákpárt legtöbbjei. Én azt mondom: igen is kell megy e\ kell, mert a községi rendszerrel a községek intelligentiája erősebbé, a nép neveltebbé, a kis falvak izmosabbá még nem lesznek, sőt a községi öszérde- kek (nem csak közlegelőből állnak azok) iránti érdekeltség sem lesz meg azonnal; a községeknek tehát azontúl is compromissumra, minden iránybani pártolásra, ellenőrködésre, stimulánsra, tekintélyre lesz szükségük. S vájjon minden község vagy községi kör közvetlen a köz-! ponttal álljon-e kizárólag érintkezésben, vagy egy megyei büreauval, melynek kinevezett hivatalnokai a társadalomban örökké idegen népszerűtlen kivételt képezzen... Az angol, amerikai községi életről nagy dolgokat Írnak; menynyi idő kell arra, ha népnevelésünk, culturánk haladása a mi falvaink legtöbbjét, melyekben egy-egy elmaradt pap, nyomorgó tanitó és ügye- fogyott jegyző teszik a vezér intelligentiát hasonló polcra emelje... Mert a községek kizárólag községi ügyekkel fognak úgy a hogy foglalatoskodni, egymástól isoláltan, a szükséges összemüködéshez minden közös eszközök Injával; holott elég nagy egy- egy megye területe arra, hogy azon bizonyos közös érdekek legyenek és fejlődjenek, melyeknek közös orgánumra, közös szószólóra, nagyobb fokú értelmiségre van szüksége, mely nagyobb fokú értelmiség egy-egy szerény község faluházát magasabb ambitiók jogos érvényesítésére nagyon is szűknek fogja találni; Mert kell, hogy 2—300 ezer embernek legyen egy közelfekvő saját javából alakult irányadója, tekintélye, egy kimagasló pontja végre, melyen a szem megnyughasson s ne legyen az ország egy központi magaslat vigasztalan lejtője; Mert kell átaljában, hogy legyen a vidéki intelligentiának helye a hol a hazai ügyek bár melyike körül eszmét válthasson; kell hogy a közadministratio ezer ágaiban tájékozást nyerjen ; kell hogy ezen administrate ne csupán egy centrális gépezet nyomása által eszközöltessék, hiszen tudjuk, hogy magának a menydörgéa- nek is van határa, melyen túl elhatni nem képes; kell, hogy a törvény, melyet a fejedelemmel egyetértve a nép képviselői alkottak, népiesen, népszerűén, lehető kímélettel — gondolnak is a bürokraták a néppel — foganatosit- tassék — is; Mert kell, hogy az alkotmányos érzület, élet ne csak a központban legyen concentrálva, hanem a vérkeringése elhasson a végtagok leg- hegyéig hogy melegítsen mindenütt, hogy minden ember ne csak adófizetője, teherhordója s legfelebb falusi politikusa, hanem lehetőleg tájékozott, önérzetes polgára legyen a hazának, s annak minden érdekeiért hevülni tudjon; Kell, hogy a közvéleménynek mentül több orgánuma legyen, hogy arról a polgárok élő szava után közvetlen, nem bürokraták egyoldalú, hamis jelentéseiből értesüljön a kormány, a törvényhozás. (Záradékban legyen mondva az országházában sürü rostán rostáltatott volt a kérdés, hogy mi az a közvélemény. Az ellenzék a közvélemény létezését, jogosultságát fontosságát hangoztatta. Nem elemezem e kérdésit, hanem általánosságban azt mondom, a mit senki se tagadhat: hogy a közvélemény annál becsesebb, mennél függetlenebb, mennél önállóbb; csak is igy érdemli meg nevét és megfigyeltetését. E felfogásommal nem akarom a közvéleményt (a megyéken) akármelyik pari. párt echojává devalválni; mi adjuk a közvéleményt azaz hogy egyik-másik kérdésben miként Vélekedünk s ne diktáltassuk magunkra e vélekedést bármelyik pari. párt által; tartsuk fenn véleményünk szabadságát, függetlenségét; hisz’ az képtelenség, hogy egész ország véleményét az a pártfegyelem korlátozza, mely parlamentekben szükséges rósz, azon kivül feltétlenül káros.) Kell megye, mint a közigazgatási centrálisadét, melyet úgy a tudomány, mint az élet — ott van Franciaország — elitéit, csak megyékkel lehet elkerülni, ezek nélkül s helyett okvetlen praefecturák fogván a kormány által rend- szeresittetni; tehát a megyék fentai'tása magának a pari. kormánynak is érdekéljen áll, mert nélkülök felelőssége — burocratiával — terhesebb, állása válságosabb azért is, mert merev centralisatioval a főváros praepotentiája ki- kerülhetlen (párisi forradalmak), mellyel 3 nap elég lehet arra, hogy az alkotmány erősza* /
