Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-03-13 / 11. szám

Vidéki levelezés.

B.-Csaba, 1870. martius 6.

(Tailitó egylet.) Az egyletek, az egy célra összetett erők horderejét ma~már(senkisem vonja kétségbe; nem vonja kétségbe a tanügy terén sem. A tanító egyletek alakulása és tevékenysége együtt is jár mindenütt a tanügy virágzásával, mert az ily egyletek alakulása körül maguk a kormányok is nem parancsoló ugyan, hanem biztató és segélyező szerepet visznek. Ennyire már Magyarország is ment, meghozván az 1868. 147 §-t; sőt Magyarország ennél, kelleténél többre is ment, amennyiben, legalább a papíron, parancsolólag lépett fel. Különben ezen törvénynek nálunk még nincs értelme, mivel hogy felekezeti tanítókra nem vonatkozik ; nem-felekezetiek pedig, úgy szólván nincsenek. De még is! ügy látszik, hogy ezen törvény sarkantyúul szolgált a felekezeti tanítóknak; látszik pedig abból, hogy az óta az egyletek folyvást szaporodnak és pedig nem felekezetenként, hanem felekezetekböl csoportosulva. így, felekezetekböl csoportosul, tehát felekezet-nélküli tanitó egyletet, nem véve számba a központit, ez ideig hármat tudok: Csaba, Kecskemét s Makón. Időszerint az elsőség a Csabait illeti.

A mint nálunk az egylet szükségessége még a múlt év november elején szóba jött; a helybeli 27 tanitó közül 20 azonnal mellette nyilatkozott; az alapszabályok bizottságilag csak hamar elkészültek; elkészülvén, nov. 14-iki összejövetelünkkor meghányattak s véglegesen megállapitattak; ugyanez alkalommal meg is alakultunk; más nap a helybeli szolgabirói hivatalnál, mint nem-felekezeti egylet irányában egyedül illetékes hatóságnál, jelenkeztünk ; ezután szabályszerű működésűnket megindítottuk ; jan. 15-én, tanácsosnak tartván egyletünk nyil- vánositását, alapszabályaink felsőbb jóváhagyásáért folyamodtunk, mely jóváhagyás a vallás és közoktatási ministerium részéről f. é. fbr. 20-án, 2769 sz. alatt, alapszabályaink minden legkisebb megváltoztatása nélkül meg is adatott.

Ezen, hozzánk f. h. 2-án visszaérkezett alapszabályok szerint egyletünk célja a tanügy terén valő önmivelés; mely cél elérése végett az egylet havonként egyszer gyűlést tart, ezen, részint kitűzött, részint szabadon választott tárgyú dolgozatokat felolvas és megvitat. Jól esik megjegyezhetnem, hogy ez ideig még mindég bővében voltunk a dolgozatoknak. Továbbá az egylet könyvtára számára megrendelt neveléstani müvek — mostanig 16 k. — a tagok közt megismertetés végett kiosztatnak, a megismertetés alapján tartalmuk birálat alá kerül, amidőn az egylet főleg azon nézeteket kutatja, melyek he- lyiviszonyaink között hasznosíthatók. — Tagja lehet az egyletnek minden b.-csabai nyilvános iskolában működő rendes és segéd-tanitó, fizetvén felvételi dijul mindegyik egy, rendes évi járulékul a rendes tanitó két, a segéd egy forintot. — Az egylet általános szavazat többséggel, egy évre választott tisztviselői : elnök, alelnök, jegyző, pénztávnok, könyvtárnok. — Az egyletből való kilépés tetszéstől függ. — Az egylet mindaddig fennáll, mig a tisztviselőkön kívül egy tagja marad. Ha az egylet felosztanék, vagyona B.-Csaba városa hatóságánál, egy itt utóbb keletkezhető felekezet nélküli tanitó egylet javára leteendő.

Ezen egylet 20 tagjának % része zsidó t20-da rom. kath., '%o-da lutheránus. Nem lépett még bele a rom. kath. tanítók része — azaz, hogy ez be-is, meg mindjárt ki is lépett, — a lutheránusok K-de és a görög-keletiek. Legyünk kímélettel s az okokat ne fürkésszük.

Mi mindent várunk mi ezen egylet tevékenységétől ? az, az elnöki megnyitó beszédben van körvonalozva ; mely beszédet, ha a tisztelt szerkesztő ur netalán óhajtaná, módomba lenne megküldeni.*)

*) Szívesen vennénk. Szerk.

Külföldi rövid hírek.

—pn. Az Orleans-család tagjai azon törekednek, hogy engedélyt nyerjenek a Franciaországba való visz- szatérésre.

—pn. Párisi liirek szerint Buffet pénzügyminister hadat üzent a nagy fizetéseknek. Azon elvet, mely szerint egy fizetés sem lehet több 70,000 francnál, társaival is elfogadtatván, többek között a három nagy katonai főparancsnokság eltörlését eszközölte ki.

—bk. Stuttgartban f. hó 8-án nyittatott meg az országgyűlés.

—pn. A zsinat m. hó 22-ki ülésén a breviárium felett folyt a vita. Haynald Lajos kalocsai érsek a breviárium ellen nyilatkozott s evvel kapcsolatosan az infal- libilitást megtámadta. Beszéde nagy izgatottságot szült a „többség“ táborában s jóllehet Capalti bibornok „Taceas et desoendas“ szavaival elvonta tőle a szót a az érsek

ezután el is hagyta a szószéket; de a beszéd hatása folytán az ülést elkellett napolni.

Újdonságok.

—s. A helybeli casinó a honvódrokkantak menhá- za javára a böjti napok alatt egy műkedvelői színi előadást fog rendezni.

—d. A békés vármegyei bizottmányi évnegyedes közgyűlés e hó 28-án veendi kezdetét. Ekkor fog a Bizottmány javaslata folytán a ministerium által rendszeresített s 600 frt fizetéssel egybekötött per tárnokiállom ás is választás utján betöltetni.

—s. Hymen Erkel Gyula ur a nemzeti színház egyik karmestere a napokban vezetó oltárhoz Erkel János uradalmi inspektornak bájos leányát Erkel Róza kisasszonyt —a. A „Pacsirta“ utcán ősz óta képződött jókora tavat — — haltenyésztésre fogják felhasználni. Legalább a le-nem-csapoltatás körülményeiből mást alig lehet következtetni. A haltenyósztés magában véve szép dolog, nincs is az ellen semmi kifogásunk; csakhogy elsőbben is mit szólnak majd ehez a kérdéses tó melléki háztulajdonosok, kik a már is nedves s repedezett falak miatt — ha azokat a tóvize tovább is mosogatná — házaik beomlásától alaposan tarthatnak ?

—d. A lapunk 7-ik számában emlitett szegény család részére két emberbarát két-két forintott küldött be hozzánk. Átadtuk.

Vegyes hírek.

—y. A képviselöház az 1870-ik évi költségvetés tárgyalásán még nincs túl. Tárgyalás alatt ez id öszerint a honvédelmi ministerium költségvetése van. —

—el. Hoffmann Pált pesti egyetemi tanárt s or. képviselőt az egyetemi ifjúság 8-án fáklyás menettel tisztelte meg. —

—pr. Batthyány Lajos holttetemeinek a köztemetőbe leendő átszálitására nézve a programúi kész. A gyászünnepély júniusra van tervezve. —

—„szh.“ Pest-Buda városok egyesitéséröl— politikai, közigazgatási és rendőri tekintetben törvényjavaslat készül. —

—„b“ Magyarországon és Erdélyben a keleti marhavész — mint a kereskedelmi ügyér jelenti — folyó évi február hó második felében beérkezett hivatalos jelentések szerint, nem fordult elő. —

— „d“ A „Debrecen“ a debreceni piacról e hó 5-ről a következő életképet közli: tegnap a fazekat áruló kofák között egy asszony vásárolni akart; kérdek aztán tőle, milyen kell? Neki olyan nagy kell, mint a — feje válaszolá. Fel is vesz egy edényt, kérdi, mi az ára ? 13 garas, módja a kofa; a vásároló nö töprenkedik magában, hogy vajon jó lesz-e, van-e oly nagy mint a fe je? És hogy erről valóban meggyőződhessék, megméri s e végett bedugja a fejére; ezt még könnyű volt. megtenni, de a fazekat nem tudá lehúzni fejéről, mit észrevevén a kofa is, kezd erösködni, hogy ő nem adja alább a fazekat 15 garasnál. Az edény még ekkor sem jött le a főről, a kofa pedig nem engedte addig el törni a 13 garasos árucikkét, mig kinem fizette érte a szegény együgyű asszony a — 15 garast.

, Gazdászat, ipar, kereskedelem.

Érték- és váltó-árfolyam

a bécsi cs. kir. nyilvános tőzsdén, martius 10-ón 1870. (Eredeti távirat.)

Államadósság....................................................... 61.50

5% nemzeti kölcsön............................................ 71.25

1860-ki államkölcsön............................................ 98.—

Bankrészvények

................................................. 723.—

Hi

telrészvények.................................................. 280.—

magyar............................ 78.75

Földtehermentesitési bánáti ...... 77.50

kötvények erdélyi.......................... 75.50

ho

rvát............................ 83.50

Pénznemek és váltók.

Cs. kir. arany 5.83

Ezüst........................................................................121.—

Napoleondor............................................................. —.—

Londoni váltók....................................................... 124.05

He

tivásári tudósítás.

Gyula mart. 11. Még ma sem mert senki fia szekerén gabonát behozni, lóhátas is csupán hat volt gabonafélével. Helybeliek búzát, árpát, kukuricát: mustrákból felesen árultak, de eladni semmit nem tudtak, még a fogyasztók sem mutatkoztak. Vételi árakról nem szólhatván, a tartási árak a múlt hetiek voltak, csupán a jó ó kukuricát tartogatták feljebb, egészen 5.40—60 krig — de 5 írton felül ígéretek nem igen tétettek.

Két n.-zerindi ember 4 ökröt összefogva másfél napi kínos vergődéssel nehány zsák faszenet hozott be; kis zsakja ennek 1 frton kelt, de lassan, drágának látszik e szén, de ily ár mellett is a befuvarzó tulajdonosok károsodtak bizonyosan.

A sertéspiac ma igen jelentékeny volt ismét. Csak nehezebbféle hizott disznó két csapatban 133 db volt; egyik kisebb csapatot egy helybeli Pestre dolgozó paraszt kupec vette meg páronként 115 írtjával. Vékony bőrű, pecsenyének való féléves malacokból is volt 3 kisebb falkában 110—120 db ebből. Csongrádmegyei kupecek 41 dbot 25 ftjával vettek meg elég olcsón páronkint. A jól telelt féleves magló süldők 10—12 frton, a szopós malacok 2—3 írtig keltek darabonként.

Szarvasmarha féléből jobbára rósz húsban levő csekélyebb jószág 65 -70 db volt, de alig kelt el 4 vagy 5 db.

Egy csekély rugott borjú 15 frton, egyjobbacska húsú nagyobb riska rugott borjú 20 frton, egy fólhusukis paraszt tehén 45 frton kelt. A jó fias paraszt tehenet rátartották 110—130 írtra, a szép és jól telelt rugott borjut 30—35 írtra, a középszerű jobb husit meddő teheneket 80—100 ftra darabonkint.

Ló legalább 100—110 db volt, de ez még kevesebb kelendőségnek örvendett, közönséges apróbb paraszt lovakat 40—70—80—120 írtra tartogatták a minőséghez képest. Sz. I.

\-------- X

Ny

ílt tér.*)

A „Békés“ múlt számának „Újdonságok,, rovatában „— d.“ ur megemlékszik a farsang hétfőjén rendezett bohőcz estélyről, és noha cikkét a gúnynak fulánkjával fűszerezi, egy szót sem szólunk arra, ha az ott kifejlet cravall okát az általunk felkért és megbízott tánc- rendezőnek nyakába nem tolja, elhallgatva azt és avval azokat, kik tulajdonképen e cravall okozói voltak. —

Ha ö ezt nem teve tesszük mi, kik a közvélemény igazságszolgáltatásával tartozunk annak, aki méltán érezhette ott magát sértett félnek, méltatlanul megtámadtat- va azok által, kiknek minden büszkeségük a hányaveti- ség dicsőségében áll. — Önigazolásunkkal a nagy közönséget nem akarjuk sérteni, mert ennek köszönettel tartozunk és azért szavainkat ne vegye magára senki, kit azok nem érdekelnek. — Hogy darabjainkat talán némelyek életeién, s egyhangúnak találták, arról nem tehetünk, hisz a zaj, mely az előadások alatt bizonyos magukat különcöknek tartó urak által kifejtetett, az ellen- véleményüek közbeszőtt piszeritéseivel az illetőknek elég változatosságot nyújthatott volna. —

De térjünk a dologra: Midőn mi a bohóc estélyt rendező műkedvelők, programmunkat megállapítok, meghatároztuk egyuttal a táncrendet is; e táncrendben mellőzni akarván a hosszadalmas cotillont, elhatároztuk, hogy szünóra után „Egyveleg“ leend és miután bohócestélyt rendezünk a lassú csárdásra az egyvelegben fris csárdás helyett polka következzék, s ez úgy is történt; a közönség beletalálva magát a helyzetbe, nem is szólt semmit, hanem táncolt úgy, a hogy zenészeink húzták, de K. L. úrnak sehogy sem fért fejébe az, hogy a hangászok nem az ő „húzd tovább a csárdást“ hanem a rendező utasítására hallgatnak. — Erre K. E. ur a sértett gög mérgével oly szavakkal illeté a rendezőt, melyek K. E. urnák legkevésbé váltak diszére. A rendező eljárását a közönség legnagyobb része védte, minek a bizonysága az, hogy kivéve 20-30-at mindnyájan, — nevezetesen a polgári osztályúak kivétel nélkül — ott maradtak és reggelig vigau táncoltak. Tévedésen alapul te*) Az ezen rovat alatt közlőitekért felelőséget nem válal a

Szerk.