Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-12-25 / 52. szám
könnyen valósithatónnk látszik az elméletben; ép oly nehéz megoldásúnak bizonyult be a kivitelben; — és pedig a mi tapasztalásunk szerint leginkább azért, mert legtöbb úgynevezett minta-gazdaságok vezetésénél, melyeket eddig hazánkban nagyobb birtokosaink ügyszeretete fölállított, vagy hiányzott a valódi szakértelem, vagy eltévesztetett a tudománynak helyes alkalmazása és nem méltattalak kellően a létező helyi viszonyok; a miért is az ily gazdaságok hasznosaknak és jövedelmezőknek nem bizonyulván, magának a tudománynak nem csekély kárára, végre föloszlottak. — Ha valljon sike- riilend-e nekünk oly megoldási módot javasolni, mely azon várakozásoknak, melyek egy minta-gazdaság eszméjéhez fűződnek, megfeleljenek, annak megítélését Ex- cellentiád bölcseségére bízzuk. Egy minta-gazdaságnak reális sikere, nézetünk szerint, egyrészről annak szabatos értelmezésétől, másrészről pedig annak hű és következetes keresztül vitelétől függ. Ugyanazért, jólehet ez elnevezés: „minta-gazdaság“ már magában hordozza megfejtését és maga a név egy egész programot képez : világosság okáért mégis szükségesnek véljük kijelenteni, hogy mi csak oly minta-gazdaságot hiszünk eredmény Ígérőnek, mely a létező viszonyok közt, a talaj termő-erejének állandó fenntartása, sőt emelése mellett, a közönséges gazdaságoknál nagyobb tiszta jövedelmet képes felmutatni. E rövid, de vázlatban mindent magábarf foglaló értelmezéshez mi annyira ragaszkodunk, hogy ha annak valamely tétele teljesitetlen maradna, mi az egésznek meghiúsultát elmaradhatlanul bekövetkezendönek jósolnék. De egyébiránt úgyis vagyunk meggyőződve, hogy erre nézve, tudniillik a m.-gazdaságok feladatára nézve velünk más, fennálló viszonyainkat ismerő gazdák is egyet fognak érteni; valamint egyet fognak érteni a tekintetben is, hogy az ekként szervezett, feladatának megfelelő m.-gazdaság földmivelési iparunk előmozdítására valóban üdvösen folyna be; nem különben azon igé nyéknek is, melyeket ahoz az emlékirat szerzője csatol, áldásosán megfelelne. Megállapítván ekként a m.-gazdaságok célját és el- ij*c':pyép azoknak közhasznúságát, fennmaradna részünk- ama második, a mérleg serpenyőjében sokkal sulylyal nehezedő kérdés tisztába hozatala: ha váljon lehetséges e átaljában s ha igen : sikerülend e nekünk oly megoldást javasolni, mely a fenn körvona- lozott rn.-gazdaság eszméjét gyakorlatilag megvalósíthatná ? Már feljebb volt szerencsénk érinteni, hogy az eddig hazánkban létre jött magán m.-gazdaságok közül vajmi kevésnek sikerült a fentebbi programot sikeresen megoldani; te nem habozunk abbeli meggyőződésünknek is kifejezést adni, hogy az emlékirat szerzője által tervezett megoldási mód sem vezetne kívánt eredményhez ; nem ped g egyszerűen azért, mert az mindjárt életbe léptetésénél, a gyakorlati kivitelnél szenvedne hajótörést. — A szerző ugyanis tervezett m.-gazdaságát 24 évi tartami haszonbérletre és eme bérletnek a vidéki gazdasági egyletek közvetítésére alapítván, elősorolja azon hatáskört és azon jogokat és kötelmeket, melyek egyrészről az egyletet, másrészről pedig a minta-gazdaság vezetésére állítandó igazgatót illetnék. Jelesül, az egyletre, mint — szerinte — Pí’oéfíöro hárítja azon — általa aligha teljesíthető — kötelezettségét, hogy a ha- összegei és a fundus instructust vagy saját í . . vagy kölcsön utján előlegezze; — ellen Jbf 44iuházza azon hatalom teljel, hogy kebeléből egy * ..gból álló igazgató tanácsot alakítván, ez által a m.-gazdaság szervezetét és üzletét megállapítsa; hogy továbbá ugyanez által a m.-gazdaság feletti felügyeletet gyakorolja; hogy az igazgató nyilvános könyveit, számadásait bármikor megtekinthesse; bogy a gazdaság mikénti vezetéséről s annak eredményéről magának nieggyözödést szerezhessen; hogy egylet titkára által a számadást ellenőrizhesse és hogy végre a gazdaság minden adás-vételét legalább két igazg. tanácsbeli tag befolyásával eszközölhesse. Az egyletnek ily teljhatalom köre ellenében másrészről az igazgatónak azon egyetlen kedvezményt nyújtja, hogy a bérletből eredhető nyeremény őt illesse; mi azonban az által, hogy a bérleti risieóját, a lehető veszte- ' áfe.#nyiseli, és hogy a haszonbéri és beruházási ■&&&?:< yjetnek visszatéríteni, illetőleg törleszteni .^tíjjánd^óljt^sen ellensulyoztatik; — a mellett azután maradna az igazgató részére azon széles terjelmü kötelezettség és szolgalom, hogy az egylet szervezetét s üzleti szabályzatát elfogadni, mindenki számára nyitva álló könyveket vezetni; az igazgató-tanács folytonos be- • avatkozását, a titkos számadásbeli ellenörködését és az igazg. tanács két tagjának az eladásokra vonatkozó befolyását eltűrni tartozik a nélkül, hogy mindezen önmegtagadásaért számára valamely anyagi, vagy erkölcsi jutalom biztosíttatnék. A minta-gazdaság igazgatásával megbízandó férfiúnak meggyőződésünk szerint, elméletileg és gyakorlatilag kiképezett férfiúnak kell lennie. A szerző által ajánlott igazgató pedig, vagy lenne ily qualificátióval bíró ember, vagy nem. Ha igen: akkor nemcsak nem szorul más bárki szervezetére és üzlet szabályaira, de azt okvetlenül vissza is utasítaná; mert ily lealázó gyámkodást, szakadatlan tényleges beavatkozást és jogositatlan ellenörködést önérzete valóban el nem tűrhetne, de nem is lenne kívánatos, begy eltűrje, mert ily eompli- calt apparatus mellett a felelősség is vajmi kétes leen- dene, ugyanis, ha kivánt siker koronázná a vállalatot, ez esetben még csak megosztoznánk tán a dicsőségben; de meghiúsulás esetében, aligha nem az egylet az igazgatónak, az igazgató pedig az egylet nyakába vetné a „tua maxima culpát.“ Ha pedig az igazgató nem az, a minek szerintünk lennie kellene; az az : nem alapos tudományit szakember : akkor fölkeli tennünk a szerzőről, hogy ö a m.- gazdaság igazgatóját sajátképen az egyletre és csak a végrehajtást az igazgatóra kívánja ruháztatni; de ez esetben lehet az ispán, majorosgazda, vagy bármi cimü effectuans közege az egyletnek, csak igazgató nem; — és akkor mellőzve más számos hátrányokat és in- eompatibilitásokat, a testületi igazgatás, mely még hozzá csupán miíkedvelésböl, vagy — há úgy tetszik — nemes kötelességérzetböl gyakoroltatnék, aligha megfelelne a szerző által a minta gazdaság magasztos eszméjéhez csatolt célzatoknak! Mi tehát, jólehet a szerző közjóra irányult hazafias törekvésének teljes elismerésünkkel adózunk és jólehet, mindazt, mit ö akár a m.-gazdaságok korszerűségére akár azoknak sokoldalú feladataira nézve elősorolt, melegen osztjuk is: mindazáltal azon megoldási javaslatot, melyet ö ajánlani jónak vélt, részünkről sem célszerűnek, sem gyakorlatilag kivihetőnek nem találjuk. Ugyanazért, és tekintve azt, hogy mi hazánk különböző vidékein, azoknak gazdászati s egyéb viszonyaihoz alkalmazott m.-gazdaságok hova előbbi fölállítását buzgón óhajtjuk : bátorkodunk ez alkalommal Excellentiád nagybecsű figyelmébe egy oly alternatívát s illetőleg két oly megoldási módozatot tiszteletteljesen ajánlani, melynek — véleményünk szerint — mindegyike alkalmas lenne arra, hogy általa úgy a kitűzött közgazdászat! cél eléressék, mind pedig annak gyakorlati kivitele is lehetővé tétessék. Ugyanis azt véljük, hogy vagy állíttatnának ily minta- gazdaságok egyenesen és közvetlenül az állam által s ez esetben alapittatnék egyelőre legalább minden gazdasági tanintézet mellé s igy a mi reménybeli tanodánk mellé is egy minta-gazdaság. Továbbá állíttatnék minden egyes m.-gazdaság vezetésére egy elméleti és gyakorlati szakképzettséggel biró igazgató, kinek feladata lenne mindenekelőtt magát a szervezetet és az üzleti s ügykezelési rendszert kidolgozni és azt a földmivelési ministerium helybenhagyása mellett életbelépetni. — Nemkülönben hivatása lenne a gazdaság minden ágaira kiterjedő oly nyilvános könyveket és számadásokat vezet?/,; a melyebben a gazdasági épületekből, igavonó és tenyészállatokról, gondos ginekről és eszközökről stb. vezetett pontos leltározáson kiviíb úgy a rendes és rendkívüli bevétel és kiadás, mint az ^V1 tiszta jövedelem is világosan leltüntetve legyenek. És hivatása lenne végre minden okulni kívánónak, de fókePen a kebelbeli gazdasági egyesület e célra constituált hivatalos közegének, minden ez által kivánt föl világosiinkat nyújtani és a rendszer beható tanulmányozására tért és alkalmat engedni. Vagy pedig, ha ily állami minta-gazdaságok fölállítása akár elvi, akár pénzügyi okokból elfogadható nem lenne : akkor mi a célba vett mintagazdaságokat aként vélnők létesítendőknek, hogy azok az állam cége alatt ugyan s annak hozzájárultával, következéskép nyilvános jellemmel bírók gyanánt állíttatnának fel, de az üzlet maga s annak terhei és hasznai jól megválasztott szakértő magán vállalkozásnak engedtetnék át. Ha ezen megoldási mód szerencsés lenne elvben helyeslést nyerni: ez esetben lehetne ugyanannak gyakorlati alkalmazásához több módozatot találni; mi azonban azt hisszük, hogy legcélszerűbb lenne azt akként eszközölni, hogy különösen vidékünkre, még pedig Békés, Csanád, Csongrád és Arad megyének sík földjére nézve, hol úgy az éghajlati és talajbeli, mint ipari, kereskedelmi, közlekedési, cseléd- és napszámbeli viszonyok homogén természetűek, az itt létező kincstári puszták valamelyikén, például az e célra alkalmas épületekkel ellátott meggy esi vagy mezc’hegyesi pusztán egy ily nyilvános minta-gazdaság állíttatnék. Továbbá, ezen orgazdaságnak állományát 500 cat. holdból álló, tehát oly nagyságú terület képezné, mely egy részről egy jeles szakférfiú munkásságának kellő hatáskört engedne és másrészről oly középnagyságú birtok lenne, a melyről az alkalmazás úgy a kisebb mint a nagyobb gazdaságokra is könnyebben eszközölhető lenne, végre pedig az ezen m.-gazdaságot vezető igazgató, a fólmiveiési minister által kinevezett állami köztisztviselő lenne s mint ilyen az állam által dijaztatnék is; — ellenben a birtok után eső s fentebb módon méltányosan megállapítandó haszonbért a kincstárnak fizetné és azért az üzlet eredménye is öt iletné. Mellőzve ez úttal a további részleteket, azt hisszük, hogy ily szervezettel ki lennének egyenlítve azon éles ellentétek, a melyek az emlékirat szerzője javaslatában foglaltainak; mert egy részről a m.-gazdaságok ama egyik lényeges célja, hogy más közönséges gazdaságoknál nagyobb jövedelmet eredményezzen, biztosíttatnék az által, hogy a gazdaság szakértőén kezeltetnék és hogy annak eredménye magát ezen kezelőt illetné : következőleg a lehető legjobb vezetés iránt anyagilag is érdekelve lenne; — másrészről pedig a m.-gazdaságokhoz kötött azon többi közgazdászati érdekeknek is, melyek szerint azok követésreméltó gyakorlati iskolákul szolgálandók s mint ilyenek nyilvánosan vezetendök és mindenki által megtekinthetők s tanulmányozhatók legyenek, kellően megfelelnének; mert mig az emlékirat szerzőjének igazgatója egy érdekletten s valódilag nem is szakavatott testületi igazgatásnak alárendelt közege lenne : addig az általunk javasolt igazgató egy öntudatos, hivatását értő s ahoz kitűnő, nyilvános tisztviselői állásánál fogva erkölcsileg is érdekelt férfiú lenne, következéskép ami ott lealázó alárendeltség és szolgalom, itt valóságos kitüntetés és a haza közjóléte körüli érdemesülés Ieendene. És ezekben pontosulnak össze ama nézeteink melyeket mi úgy átaljában a hazai okszerű földmivelés előmozdítása, — mint különösen a minta-gazdaságok létrehozatala érdemében Eexcellentiád megtisztelő fölhívására elmondani kötelességünknek ismertük s őszinte örömünkre válnék, ha ez által a fenforgó közgazdászati kérdések tisztázásához egy adalékkal mi is járulnánk. Kitűnő mély tisztelettel maradván nagyméltóságu miniszter urnák alázatos szolgái B.-Csabán novemb. 20-án 1870. A békésmegyoi gazdasági egylet. Hetivásári tudósítás. Gyula dec. 23. A tegnap éjjel-nappal tartott fergeteges havazás miatt, a még sok helyen szakadozó utak még járhatlanabbakká válván, piacnak mondható valami össze sem gyülekezett. — Hét szán hozott összesen 18—20 köbölnyi kukuricát s búzát, a búza és jó kuku- rica múlt heti áron, a hibás kukurica olcsóbban, 3 fton kelt. — Sertés is kevés, apraja, nagyja volt 400 drb, kelet igen mérsékelt az utóbbi heti árakon. — Ló és marhavásár csekély, egy pár jobbaeska husu vágó tehenet vettek a helybeli mészárosok 60—67 forintjával darabját. Sz. L. Nyilt-tér.*) A békésmegyei takarékpénztár igazgatósága ezennel közzéteszi, miszerint az üzleti zárszámadások elkészit- hetése végett a folyó 1870-ik évben csak egyszer, és pedig december hó 27-él* (kedden) tart üzleti napot. Figyelmeztetés. Ezennel tudtiű adom> h°gy eddigi meS“ bizottam a gyulai /^raktárban Braui.1 ^<)r ezen állomásárói eltávo.zot^ *) Az e rovatban közlöttekért nem vá ... Mlal felelőséget a Szerk. Felelős szerkesztő és'kiai^ldtddonOS" HAJÓSSY OTT °* dések külön félív mellékleten,
