Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-12-04 / 49. szám

Szomorú állapot! — Ütjük a „magas politika“ nagy dobját s e chaoticus zaj kiveri fejünkből legégetőbb szükségeinket. Mióta vajúdunk a vasúttal is! Már egy­szer lefogtunk kalapunkkal egy pénzvállalkozót, — de a mikor szép lassan alá nyúlnánk, hogy megcsípjük a zsíros zsákmányt, — se hire, se hamva, — —• az az hamva igen is, a mennyiben velünk együtt megbukott. Elsiettük akkor az egész tervezetet. Mint hirlik újabban Treffort munkálkodik ez ügyben, e tevékeny jeles fér­fiú, kit az Alföld s igy megyénk érdekeinek felkarolá­sáért a’v val jutalmazták meg a megye választó polgárai, hp,gy kiszoriták öt Bókésmegye követeinek sorából, kik között pedig vajmi nagyon elkelne ez élénk szellemű férfiú, — a mennyiben ők jelenleg — mint azt a ta­pasztalások sajnosán bizonyítják — nagyon keveset len­dítenek ott, hol szóval és tettel a mérleget nem volna nehéz megbillenteni. — Oh de az a szép ragyogó libe- ralismus, — az a magasztos „szabadelvüség“ pattogó phrásisaival kit ne hóditana meg közülünk ? — holott valóban ezen urak szabadé) vüsége annyiban felel meg e szó érteményének, a mennyiben bizon igen-igen korlát­lan elveikkel gyakran kuszálják össze azt, mit óriási tü­relem és ész font. De hagyjuk ezt, — igaz ugyan, hogy ez is olyan régi történet mint az, melyre a jó Heine azt mondja, hogy: „mindig uj marad.“ Hagyjuk ezt,— bíbelődhetünk közelebbi dolgokkal is. Itt van például előttünk városunk rég óhajtott járdázási és csatornázási ügye. A járdázást rég pengetjük s az hirlik újabban, hogy talán be is üt, — ha t. i. kiki saját költségén és saját munkaerejével rakatja ki háza elejét. Ez hát va­júdóban van; de a csatornázásról bizon még csak egy indítványozó hanglebbenést sem észleltünk. Nézzünk csak végig városunk bármely utcáján. Két oldalt két lábnyi mély s majd egy öl szélességű árkok telve vízzel — mind meg annyi álló tóként, fodroztatják felületüket a csípős szellővel. Ah, im ott (mily idylli kép!) két feke­te hattyú — akarom mondani sertés hasal teljes kéjér­zettel a pocsékban, hála-zsolozsmát röfögve ama bölcs férfiaknak, kiknek eszükben sincs pompás fürdőjüket és disz(nó) harmonikus dallamaikat beszüntetni. Már pedig ha nem is épen kövezett csatornákat, de lejtősen mélyí­tett, rendszeresen ásott árkokat igen kevés pénzzel s könnyű szerrel lehetne előállítani, —• s kiürítvén tartal­mukat, ezen küzegészségi viszonyainkra oly igen káros pocsolyáktól vajmi könnyen megszabadulhatnánk. Vagy mire való a városi mérnök? Tudtunkkal e tisztünknek . alig van annyi dolga — mint a mennyit eredmények­ben városi képviselő testületünk és tanácsunk egy évlefoly- ta óta elő tudott volna mutatni, ez pedig (városi ügye­inket illetőleg) bizon mindössze is egy igen szép ke­rek „0.“ Na de reméljünk, — úgy is ez a magyar ember leg­kedvesebb szellemi tápláléka rég időktől fogva. Az igaz, hogy egy kissé sovány —• a legvérmesebbje is; de hál’ isten van hozzá elég adag képzeletünk; meg egy pipa dohányunk — melynek bodorodó füstje mellett — olyan jó, olyan kellemes —• álmodozni. Sipos Soma. M.-Berény 1870. nov. 29. Ritkán értesül olvasó közönségünk M.-Berényröl e lapok hasábjain, pedig hajdan, mikor még községünk bírta kebelében a gymnasiumot, oly pontja volt ez me­gyénknek, mely a tudomány éltető sugarait az egész al­földre kiárasztván, közelről és távolról ide vonta me­gyénk lakosainak figyelmét. Örömmel ragadok azért most is tollat, ha olyasmiről tudósíthatom lapunk*) olvasó közönségét, mely társadal­mi életünk virágzásának szolgálhat bizonyságul. F. hó 24-én néhai Kimer Ede, volt közkedvességü németajkú ev. néptanító ur kiskorú árvái javára, a b.- csabai első zenekar közreműködése mellett, táncvigal­mat rendezett a m.-berényi ifjúság, mely alkalommal díszes közönség sereglett össze a helybeli nagyvendéglö termében. Erős ur, ki mint vendéglős, tehetsége sze­rint mindent elkövetett, akár a terem díszítését, akár az étkezést tekintve, hogy kedélyes estélyt szerezzen a résztvevőknek, ez alkalomra ingyen engedte át a ter­met, minek következtében a vállalat 26 ft 43 kr. o. é. tiszta jövedelmet eredményezett. Nem mulaszthatjuk el itt dicsérőleg kiemelni, hogy ezúttal nem csak a táncolóknak, hanem a zenekedve­lőknek és ehez értőknek élvezetéről is volt gondoskod­va, a mennyiben a nevezett zenekar azonkívül, hogy a legújabb talp alá való zeneszerzeményeket kifogás nél­kül jól előadta, még a szünórában is kedves játékával mulattatá a közönséget, s a többek közt a „Teli Vil­mos“ cimü dalszinmü nyitányát oly remekül játszotta el, hogy közönségünk ez által fővárosi hangversenybe érezte magát varázsolva. *) Szeretném ha megyénk ezen egyetlen közlönye, annak min­den egyes községe társadalmi és szellemi haladásának lehet­ne hü tüköré és viszhangja! Vidékről Békés városa szépen volt képviselve, mit annyival inkább tudunk méltányolni, hogy még vasut- jok nincsen. Történtek vidékről jószivü emberbarátok részéről közvetlen adakozások is, — ha nem is számosán, még is az illetők ez által az árvák keserű sorsán résztvevő és ezekért nemesen dobogó sziveiknek adtak kifejezést. Fogadják ezennel a kesergő özvegy és árvák nevében forró köszönetünket. / Érdekes ujdonságképen jelenthetem, hogy t. Lux dr. ur indítványára, községünk e napokban csinos téglajár­dával kötteti össze a három templomot piacunkkal, miu­tán ez ügyet a helybeli tótajku egyház hívei, már ez­előtt egy évvel, templomuktól legtávolabb fekvő isko­lájukhoz ön erejükből kezdeményezték. Bizton reményi­jük, hogy községünk ez érdekbe bevonandja a római kath. templomhoz a nagy utcán általvezetö kereszutat is, és hogy elöljáróságunk a reform, templomnál nem fog még e szép munkával megállapodni; hanem mihelyt csak községünk erejétől telik, egészen a vasutig fogja ama téglajárdát kinyújtani, ami által egyúttal bizonysá­gát adja annak, hogy a haladó kor intő szózatát meg­érti s a vasút kedvezményét hasznosítani tudja, miután csak az által lesznek vasutaink honi termékeinknek iga­zi emeltyűivé, ha azokhoz vezető jó járdákról és jó kö- utakról is gondoskodunk. r. 1. Újdonságok.- A legközelebbi, f. hó 12-én kezdetét veendő megyebizottmányi közgyűlésre a hivatalos meghivók al- ispáni utón már megküldettek a bizottmány tagjainak. E gyűlés fontosabb tárgyait képezendik : a közmunka felosztás és költségvetés 1871. évre, Gyula városának az alföld-fiumei vasút Csabától Gyuláig elkészített részének a közforgalomnak átadását kérő folyamodványának pár­tolására felhivó kérelme és a Gyulán levő 8-ik honvéd­zászlóalj kiegészítésére alkalmazott más megyebeli újon­cok helyett jövőre e megyebeli községek ifjainak kie­gészítésre alkalmazása iránt bejelentett indítvány. így olvassuk ezt az idézett meghívóban. — Ma egy hete nagy nehezen megtartották a tor­naegylet választmányi gyűlését, mely — mint lapunk múlt számában említve volt — a választmányi tagok részvétlensége miatt két Ízben elmaradt. Intézkedés tör­tént ezúttal a jövő évi költségvetésnek megállapítása, s a mai napra Pestre egybehívott országos tornász-érte­kezletre küldendő képviselők iránt. Képviselőkül meg­választattak: gr. Wenckheim Frigyes, Fónagy Károly és Keller Imre. — Szigethy Lajosné úrnő a gyulai nöegylet részé­re meleg ruhakelmét ajándékozott oly célból, hogy ab­ból szegény gyermekek számára karácsom ajándékul ruhát készítsenek. Elismeréssel registráljuk e szép tet­tet, mely hogy mentül több utánzásra találjon — szi­vünkből kivánjuk. X A békésmegyei gazd. egylet által a buzatul- termelés káros volta felett ez idén nyitott pályá­zat következtében, dijat nyert két gazd. értekezés : Kol­ler Gáboré és Mokry Sámuelé, a földmivelésügyi mi- nisterium kívánságára, megtekintés végett felküldetvén, az nevezett egyletet felhívta, hogy Kollerét 1000, Mok- ryét 2000 példányban nyomassa ki, s mindenikből 1000 példányt terjesztés végett a ministeriumnak küldjön fel, mely célra az egyletnek 400 frt államsegélyt bocsátott rendelkezésére. E felhívásnak a f. év nov. hó 20-ki vá­lasztmányi ülésben elégtétetni határoztatok. — November hó 30-án az úgynevezett aranyági szöllőskertekben a vaspályái ut fölméretett, és ki is cövekeltetett. Továbbá a sarkadi útból kiágazólag az indóházhoz vezetendő közlekedési ut már munkába is vétetett. Örömmel jelezzük mindkét hirt. — A gyulai iskolai muzeum f. é. nov. havában következő tárgyakkal gyarapodott, jelesen : Gosztonyi László úrtól egy füzér fejér, veres és zöld szinü öskorbeli kaláris üveggyöngygyei; — Harsányi János úrtól szinte azonnemü és szinü kalá­ris szemeket és egy darab régi öskorbeli cserép-orsó karikával; — Flór János neje Szabó Katalintól a fenemlitett kaláris nemüekböl egy nehány szemet (a melyek mind a hely­beli pályaudvar feltöltésére szükségelt homokbánya te­rén egy csontváz mellett találtattak) és egy öshajdani 6k> magas és 12j>2 széles centimeternyi szürke — majd egészben ép csészével; — ifj. Fikker Ferenc úrtól egy fehér, veres és zöld külön­böző alakú és nagyságú szemből álló üveg kaláris fü­zérrel; —• továbbá Hadrián r. császár és egy ismeret­len, nemkülönben I. Lipót r. cs. 1696. és 1698; — I. József 1707. és VI. Károly r. cs. 1721-iki apró pén­zeivel ; •— végül Szántai Mihálytól egy „CAROL. I. DOMNUL ROMA- 'NIEI 1870.“ évi romániai ezüst pénzzel. — A hivatalos lap meghozta a honvédtiszti kine­vezéseket. Az előléptetett hadapródok közt olvassuk a kö- zelebröl városunkba érkezett Farkas Mózes lovassági hadnagygyá lett kinevezését is. Felhívás. A b.-gyulai nöegylet alapszabályai, a bel- ügyministeriumtól jóvá hagyva leérkezvén, az említett egylet végleges megalakulását immár mi sem akadadá- lyozza. Ennél fogva felkérem a gyulai nöegylet tisztelt tag­jait, hogy ma délutáni % 3 órakor a grófi kastélyban meg­tartandó alakulási közgyűlésre mulhatlanul meg­jelenni szíveskedjenek. Tanácskozási tárgy: az egyleti tisztviselők és választmányi tagoknak az alapszabályok értelmébeni megválasztása, és az egylet működésére vo­natkozó szabályok megállapítása. Özv. gr. Wenckheim Józsefné. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Kimutatása a békesmegyei takarékpénztár november havi üzlet­forgalmáról. Bevétel : Pénztármaradvány a múlt hóról 5888 — Bevételekből .... . 31563.79 Váltók visszafizetéséből . . 78310.— Ugyanazok kamataiból . 1562.93 Jelzálogi kölcsönök visszafizetéséből . 5240.— Ugyanazok kamataiból . 2329.75 Előlegek visszafizetéséből 1150.— Ugyanazok kamataiból . 79.13 Különféle dijakból 1364.08 Orosházi fiókpénztártól . 5000.— Magyar biztositó társulattól . 31000.— Értékpapírok eladásából . 29807.03 Ugyanazok kamataiból . 1312.19 „ nyereményéből 939 47 Összesen 195546.37 Kiadás : Visszafizetett betétekre . 45004.93 Folyó kamatokra .... 409.54 Leszámítolt váltókra . 76725 ­Jelzálogi kölcsönökre 5800.­Előlegekre ..... 810.— Tiszti és szolgafizetésekre 241.65 Békési fiókpónztárnak 15000.— Magyar biztositó társulatnak , . 32058.69 Napi biztosi dijakra 39.— Adóra ..... 160.— Különfélékre .... 13.30 Pénztármaradvány . 19284.26 Összesen 195546.37 Kelt Gyulán dec. 1. 1870. Kratochvill József könyvvezető. Hetivásári tudósítás. Gyula dec. 2. A nyárias napokra minden átmenet nélkül rögtön bekövetkezett télies zord hideg, a lóláb­rontó és tengelytörö gyilkos utat megteremtő s valóban elszántság kellett hozzá, hogy valaki teherrel útnak in­dult legyen; — mindemellett a szekérforgalom megkö­zelítette a mai piacon a három százat. Gabonaféle 60— 65, a káposzta 160—70 szekéren volt, a többin szén, mész, fa, zöldség, aprójószág sat. volt. A gabona árak kicsiben ezek voltak: nehéz piros búzából alig kelt valami 9—9.20 kron, mert az ilyet 10 írtra tartogatták átaljában, azonban a keresködök a pesti üzleti állapothoz képest, bátortalanok voltak ily magas árt megadni; — középszerű búza 8.20—50—60 krig, csekély 7.50—80 kr, igy a kétszeres is. Rozsból vala­mi kevés úgy kóstolóban volt, 6 frtot kértek érte. A rostált jó árpa 3.20 kr, a laza, szorult szemű 3 frton kelt. Zab kevés volt, 3.10—20 kron kelt a java. Ku- kurica 3.40—3.70 krig, szépen tisztított vadrepce egy pár köböl 4.40 kron vitetett házhoz. A káposzta egyremásra csúnya fagyos volt, ára szá- zankinl 1 fttal alább szállt, és a hitványa 1.40—1.60 krig, a középszerűé és szépé 2—2.40—50 krig kelt, de lassan, mert 11 órakor még 2 harmada eladatlan volt. Békésre 15 csolnak, Csabára vagy 4 rakodott káposz­tával és erősen siettek a vásárlók haza, mert a malom­csatornán a zajlás már megindult. A kolbászra jobb idő fordulván, a sertésvásár, bár nem igen nagy terjedelmű volt a miatt, mert az éles rögön nem igen merték kivált a nehéz disznót kihajta­ni, még élénkült, meglehetős kelendőség volt mérsékelt árakon. Az étevesztett jó félhusu nagy disznókból 3 pár 70 frttal elég olcsón kelt, mert párja 340 fnt legalább is volt. A nyári hizásu zsírnak való fiatal sertés font számra 24 kron vétetett, s a legnehezebbek is kináltat- nak házaktól 25 kron, a könnyű frislingek 17—18 kron vétettek. Szarvasmarha csak 3 db kinoztatott ki hely­ből, de vevőre nem akadt. Ló 60—70 db volt, de ke­let nélkül. A tűzifát méregdrágán elkapkodták a szekerekről s ha ölenkint kellett volna számba venni, 22—24 frtra könnyen ment volna egy ölnek az ára. Ha egy hétig tarthat a- fagy, e szörnyű drágaság eny­hülni fog okvetlenül. Sz. L. \

Next

/
Thumbnails
Contents