Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-10-16 / 42. szám

Bem Toursba menne, kardját a köztársaságnak felajánlani. A másik hir a francia flottára vonatkozik a mely egy londoni távirat szerint, 12 páncélos hajóval ismét keletnek vonult Dover előtt.

Azonkívül figyelemreméltó egy brüsseli távirat azon hire, hogy a poroszok és bajorok közt nyílt összeütközés történt Páris előtt a miatt, hogy a poroszok csak saját zászlóikat tűzték ki. Úgy látszik, hogy „a német egység“ már Páris előtt kezdődik.

Bécsi tudósítások, de egy brüsseli távirat szerint is Metternich herceg, Versaillesbe megy kormánya megbízásából a közvetítést megkísérteni; állítólag az angol követnek is hasonló megbizásai volnának kormányától. De a „Times“ már a választ is közli, a melyet Lyons lord kapott volna Bismarcktól, hogy t. i. ez békét bárhol és most is hajlandó kötni, de fegyverszünetet csak Parisban.

— Léghajó-posta. A körülzárolt francia várakból léghajók által egész rendszeresített posta-közlekedés van, azzal a különbséggel, hogy válasz nem érkezik. Páris- ban a hires léghajós: Nadar most főpostamester. Az ily ballonok valahol lehullanak, s ha ott még a franciák az urak, a hatóság az illető cimzet szerint postára szállítja vagy a kormánynak adja, ha őt érdekli. De sok léghajó a porosz közt hull le, másokat lelőnek, mint Metz mellől. Poullyból írják : Az előőrsök sept. 20-án jelezték, hogy Metzben léghajót bocsátottak fel s rövid idő múlva csakugyan vakítóan fehér testet láttunk főn a légben lassan délkelet felé mozogni. Ott ménnek Bazaine titkai, kiáltottak fel némelyek, mily szerencsés a ki megtalálja; vagy talán maga Bazaine indul benne Párisba. De ime egyszer villámsebeséggel ereszkedik lefelé a léghajó, egyes részei mindinkább kivehetők s nehány perc múlva oly alá esett, hogy katonáink célba véve többszörösen átlőtték, mire aztán közénk zuhant le. Aljára barna csomag volt erősítve, melyet midőn nagy kíváncsisággal felbontottunk, a vélt titkok helyett tekintélyes számú magánleveleket láttunk magunk előtt: Ma chére Louise, mon bien aimé Alfréd, vagy Arthur etc. dinekkel; e leveleket ismét begöngyölve átadtuk a főparancsnokságnak, ki a mennyire lehető, rendeltetési helyökre fogja azokat juttatni. A léghajó oldalán talált feliratból: „Metz, poste aerostatique. Départ. 8. h. 44. m. 20. septembre. Capitaine Schultz“ azt következtetjük, hogy itt a legújabb mód szerint egész rendszeres postai összeköttetés fog létesitetni.

Róma bekeblezése.

Az olasz hivatalos lap okt. 9-ki száma az olasz király kővetkező decretumát teszi közzé:

„Tekintve azon plebiscitum eredményét, mely által a római tartományok polgárai, a f. hó 2-ki népgyülekezet alkalmával kinyilatkoztatták az olasz királysággal való, II. Viktor Emanuel alkotmányos kormánya alatti egyesülésüket; a ministeri tanács előterjesztésére elhatároztuk és határozzuk :

TÁRCA.

Az egyetemek Angliában.

— Német forrás után. —

Az angol egyetemi élet minden máshol levő egyetemtől egész alapjában különböző. Az állam befolyása a nyilvános oktatásra Angliában ismeretlen, ott csupán testületi szellemet találunk. — Az oxfordi, cambridgei és durhami egyetemek egymással semmi külső összeköttetésben nincsenek, saját maguk körében valódi államok, melyeket önmaguk által választott kancellárok igazgatnak; egészen önkormányzatiak, a régi szabványokon kívül semmi törvényt nem ismernek, de e régiségeknek egész vakon engedelmeskednek. Oly nagy a figyelem e ha- gyomáyos szokások iránt, hogy eddig még csak az Ízléstelen tanulói-ruházat megváltoztatása sem jutott eszébe senkinek. — Rendkívüli szabadalmakkal felruházva, az egyetemi testület nemcsak az egész helyre nézve bir törvénykezési hatalommal, hanem képviselve van a községtanácsban is.

Oxford papi jellegen s a klassikai tudományokon kívül alig rejt magában valami újabb elemet. Cambridge azonban a divatos tudományokat öleli át s azért nem jó hírben áll az orthodoxok előtt. Durhamot jellemezni bajos volna.

Ez egyetemek mellett számtalan kollégium létezik, melyek előkészitenek a magasabb tudományosságra, — sőt sok tekintetben szélesbitik is azt. Oxfordnak 19 kollégiuma van, Cambridgenek pedig 16. A kollégiumok az egyetemek körül csoportosulnak, s mindnyájan rend- kivülileg vannak díjazva.

1. cikk. Róma és a római tartományok Olaszország kiegészitö részét képezik.

2. cikk. A pápa megtartja méltóságát, sérthetlenségét s a souverainek egyéb prerogativait.

3. cikk. Törvény lesz alkotandó a pápa függetlenségének, területkivüliségének s lelki hatalma szabad gyakorlásának garanciáiról.

4. cikk. A statútumok 82. pontja érvényben lesz a római provinciákra nézve mindaddig, mig a parlamentben nem lesznek képviselve.

5. cikk. Ezen határozat a parlament elé fog terjesztetni, hogy törvénnyé emeltessék.

Rendeljük, hogy a jelen rendelet az olasz királysági törvény- és rendelet-gyűjteményébe be vétessék s azt mindenki megtartsa s megtartani törekedjék.

Flórenc, okt. 9. Viktor Emanuel.

Lanza, Ricotti, Quintino, Sella, Ciuseope, Gadela, Cas- tagnola, Visconti Venosta, Matteo Raeli, Cesare Corren- ti, Guglielzuo Actou.

A háború nyomora Poroszországban.

Egy hamburgi levelező a német társadalmi állapotokról ezeket írja: érc ütésekkel zörget a porosz alattvalók éhsége és nyomora a porosz-kormány kapuin.

A diadal rivalgást már-már tulkiáltja az elesettek öz- vegyeinek és árváinak siránkozása. Bármennyire agyonhallgatják a hivatalos porosz lapok a nyomor jeleit s bár mi okon hallgatnak is más hazafias porosz lapok e dologról, de mi nehány élethii adatot akarunk felhozni, melyek a helyzetre világosságot deríthetnek.

Westphalia tartományban például 11,817 Iandwehr öz vegye jelentkezett a kormánynál segélyt kérni ez özvegyek gyermekei kik elvesztették a család fentartóját 22,723. A rajnai tartományokban 14,312 özvegy 29,619

gyermekkel veszté el a férjet s illetőleg atyát és fordult a kormányhoz. Hannoverban pedig 9624 özvegy 26,418 gyermekkel. Leirhatlan a nyomor keleti Poroszországban, a kormány segély-biztosokat volt kénytelen oda küldeni s ide ép úgy kell élelmi szereket küldeni, mint a csatatéren levő seregeknek. — A kormány a szállítók nak meghagyta, hogy az Osztrák-Magyar-birodalomban annyi gabnát és szarvasmarhát vásároljanak össze, a mennyit csak kaphatnak. E tömeges bevásárlás hatását Bécsben, Prágában és Pesten mi hamar meg is fog lehetni érezni. A segélyzö bizottság is kimondta jelentésében, hogy most már annyian fordulnak hozzá segélyért, hogy azoknak egyátalában nem felelhet meg, habár csak csekélységgel akarná is őket gyámolitani.

Nézetek honvédelmünkről.

I.

Nemzeti vívmányaink egyik legjelentékenyebbje kétségkívül a honvédelem.

Nincs párt e hazában, mely e törvényen alapuló intézmény ellen kikelt volna; a vélemények csak a kivitel módjára térnek el.

Már messziről szemeinkbe tűnnek a számtalan emlékek, tornyok, egyházak; a kertek, szökőkutak egész sokaságával találkozunk itt. — Imhol egy kápolna, amott muzeum, itt könyvtár, máshol ismét szinház, hol a tanulók maguk adnak elő latin és görög színdarabokat, óriási körcsarnok, mely átlévén adva a közönségnek, e rideg falakat összeköttetésben tartja a külvilággal. Németországban a polgári élet elnyeli az akadémiait, ellenkezőleg az egyetemmel biró angol városokban az akadémiai formaságok uralkodnak a tudomány szelleme lengi át talpalatnyi földjei bármelyikének legkisebb foltjait is; a kertek növény-tani kertek, a múzsák tanitnak, a könytárak a leggazdagabbak a világon, hol találhatunk arab, persa, sanskrit, sőt mexikói kéziratokat is. — Vájjon mi hatással van az egyetlen magyar egyetem, e különben oly dús intézetnek, Pestre?! jobb lesz ha nem bolygatjuk. —

Az angol egyetemek papokat és katonákat, építő mérnököket és orvosokat, ügyvédeket és hatósági személyeket képeznek s igy mintegy keretbe foglalják az emberi tudományt. Ott minden tanuló egy hadsereg valódi katonája, s e hadsereg a tudomány szelleme, melynek fenyítéke alatt áll s melyet örömmel szolgál, akárhova fordul tekintete, mindenütt komoly dolgokkal találkozik, lelkét egy-egy uj világ föllelkesíti, a nyilvános kertekben, téreken, karzatokon, csarnokokon gyűl össze a fiatalság, kik tanitnak, vagy tanulnak, a tanárok úgyszólván csak arra látszanak rendeltetve, hogy hallgassanak, vagy az egyenetlenségeket kiegyenlítsék, stb. Már itt tanulja a gyermek gondolatait vizsgálgatni, megkülönböztetni és rendezni s lélekjelenlétét bizonyos hallgatóság előtt kimutatni. Bámulják az angol államférfiak gyakorlottságát, csodálják belátási tehetségüket, szócsatára

Hazánkat, nem csak a törvénynek, sokszor nagyon is megmásított értelmében, hanem a törvény alkotásakor keletkezett szokásban, és igy a történelem megmásithatlan tényében is illeti a hadttgy feletti önálló intézkedés.

Hivatkozhatunk bátran magyarországi ezre- deink alakulási idejére és ez alakulási idő első századára. — Magyarok voltak az ezredek tulajdonosai, magyarok voltak tisztei és állomási helyük is Magyarország volt, — az ezred, melynek egyik igénytelen tagja magam is voltam, még ezelőtt másfél évtizeddel is emlegette — távol a hazától — az okot, miért expédiál- ták Debrecen cíviseinek köréből a muszka grá- nitzra e század III. évtizedében? — megunták az oldalassal garnirozott lencsét, és akadt köztük, ki a gazdasszony fejéhez vágta; azért Galiciába tették csak vagy 30 évre; — oda, hol a fehér bolha S. G. szerint megállitotta a strá’mester óramutatóját.

Ezredeink az alakuláskor tősgyökeres magyar tulajdonosok neveit nyerték, ott Deák, Czo- bor, Hávor, Károlyi, Hadik, Nádasdy Splényi s több mások, és ezt a múlt század végéig egyik kihaltával a másik, de többnyire magyar nyeré. — Még II. József is dacára germaniza- ló és centrálisaié systemájának sértetlenül ha- gyá ez intézményt, saját akaratából e, vagy uralkodásának rövid ideje volt-e oka? nem tudhatom. — A múlt század, végtizedének gyászos episodja a Thugut-féle, hazánkra nézve Thu- nichtgut kormánynak elbizakodott cselekvé- nyei változtaták meg a törvény, és szokás rendét, helytadva az önkény rendének. — Hasznát sem Austria, sem hazánk nem élvezé

E század elejétől fogva mindig ritkábbak lettek a magyar tisztek, különösen törzstisztek, tábornok pedig épen fehér holló volt, és hazánk nagy harcának gyászos végétől 10 évig vagy is 1859-ig, a 12 huszár ezred közt az egy Haller figuráit mint ezred tulajdonos, ez is tán csak azért mert neve nem magyar hangzású; a gyalogságnál pedig magyar névre épen nem emlékszem.

Solferino szülte a 13. és 14. huszár ezredet, Sadova pedig a magyar honvédséget.

Leend-e jövője e nemzeti büszkeségünknek, leend-e jövője a jelen sokat gáncsolt kormányunk által a múlt nagy napok emlékein felélesztett gyermeknek: azt a jövő eseményei fogják megmutatni; nekünk, mint most már önálló nemzetnek egy kötelességünk van: gyöngéden ápolni ez intézményt, melybe egyedüli reményünket vethetjük a jövő nagy napok bekövetkeztével, hogy hazánk nagyon is örvényes helyzetében a hullámokból biztos révpartra vezettessék; fejleszteni azt, hogy keletkezése dicső napjaitól el nem kábítva képes, legyen megkülönböztetni a jelent, mely a hadviselésben

készségüket — s ki hinné, hogy mint inakat, a tanoda képezi ki őket annyira küldetésük betöltésére s hogy a „hallás“ művészetébe már mint gyermekek gyakorolvák. E kollégiumok szelleme tökéletes egyenlőséget céloz, csak alakban uralkodik az osztályok különbsége. Egy ily kollégium maga Anglia kicsinyben. Számos tanuló áll a kollégium homlokzata előtt, bizonyos meghatározott órában megvan tiltva az utcára lépés, minden tanulónak állandóan egyenruháját kell hordania. Kívülről egyenlőség uralkodik, a belsőségek alakiságból állanak, melyek műveltségi fogalmaink szerint sérelmeseknek látszanak. A lord legidősb fia a kollégiumban egy emelvényen ül, a vizsgálatokon előjogokat élvez, ruháit úgy csináltatja, hogy előkelősége abból kifessék. A lordok és bárók ifjabb szülött fiai szintén előjogokat élveznek. Valamely kollégiumba lépéskor azonnal kiismerszik, mily rangú és születésű egyének élnek e körben.

Ki ne figyelte volna már az angolnak zordonságát és hallgatagságát ? Nem veti magát örömest ismeretlen dolgok után, mig csak nincs a körül megtörve a jég, ö csak családias a pair-rel, semmi ismerőst nem ismer, mint lordot, hacsak nincs szerencséje magának is lordnak lehetni. Neveltetésének gyümölcse az, hogy nem enged meg magának csupán látszólagos összeköttetéseket és ismeretségeket. Cambridge s Oxford városokban nagy drágaság uralkodik s igy e helyeken az egyetemi oktatás csak igen gazdag embereknek lehetséges s e helyek látogatása nem igen áll jő arányban az állam gazdagságához képest. Oxford, Cambridge alig számlál 4,000 tanulót, Durham csak 500-at, s igy 20 millió angol közül csak kevés van olyan, ki magát a tudományoknak szenteli. A szükség idővel a tudományos tanodák egész sorát hozta életre, melyek többé-kevésbé az aristokra-