Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-10-02 / 40. szám
Gazdászat, ipar és kereskedelem. I. Endrőd, szept. 22. Tekintetes szerkesztőség! Idöszeriileg célhoz vezetőnek tartom, levelek alakjában e becses lapokban közzé tenni a keszthelyi országos felsőbb gazdasági tanintézetben tetfc jegyzeteimet. Kérek tehát szerény helyet igénytelen soraimnak.*) Az ipar és kereskedelem gyors fejlése és az egyes államok növekedő népessége nagy veszélynek fogja kitenni az emberiséget, hogyha a gazdaság is egyszersmind nem indul meg gyorsabb lépésekkel; a tudományosság utján inegfoghatővá lett, hogy sem a tudorok böl- csesége, sem az állam-férfiak okossága, sem az ipar és művészet ügyessége, nem lesznek képesek köböl kenyeret varázsolni; ha meggondoljuk, hogy a tudomány hasznos befolyása a gyakorlati gazdák legnagyobb részétől kétségbe vonatott s hogy azon szomorú — önérdek szülte — nézet nagyon is el volt — nagy sok helyen van — elterjedve, miszerint a gazdasági üzlethez jelesebb elmebeli tehetség nem kívántatik; sőt az ily véleményben élősködő egyének hiszik, hogy öröklött javadalmak, avagy ezek hiányában a pártfogólás elégséges arra, hogy maguknak bizonyos egyének élvezetes vagy pénzkeresetdús életet biztosítsanak: be fogjuk látni, hogy a tudományos gazdászat kovásza mért tudott csak ily sok idő múltán a gazdák nagy tömegében egy kis terjedést létrehozni. Az igazságtalan előitéletek immár szünedeznek, kezdik elvileg és gyakorlatilag beismerni, hogy a gazdasági pályán működő egyének hivatásos állása „az emberi jóllét legfőbb tényezőjét az államok legerősebb osztályát, a lassú de biztos és törvényes fejlődés alapját képezi és képezendi — épen úgy, mint a népnevelés.“ A jelen idő a „derék gazdától“ sokat kiván, követel. A pénzkereset és az anyagi élvezet többé nem lehet a főcél; mig főcél volt, addig sokkal alantabb fokon állott a gazdaság — mint jelenleg. Időnkben magasabb és nemesebb célt kell kitűznie a gazdának; t. i. ha a természet nagy műhelyében mint gondolkozó és gyakorlott segédmunkás közreműködik...; ha a természet titkait kilesni igyekszik, hogy itt elősegítse azt a mi hasznos, ott eltávolítsa azt ami káros; ha mint körültekintő és ügyes kertész a közös anya kertjét — e földet — kellőleg miveli s nem kerül fáradságot és erö- ködést stb. stb., tudván, hogy ezt gazdagabb termés ju- talmazandja, és a mi fő, a népesedés emelkedése is sür getve kívánja ezt. Csak is ily felfogás mellett válik a gazdaság azon nemes és szép hivatássá, melynek örömest és büszkén szentelhetjük életünket — Cincinnátus és Washingtonként. Igaz ugyan, hogy a legokszerübb gazdász sem képes az eső csatornáit megujitni, a nap sugarait leparancsolni, hogy termése növekedjék és érjék, mert a gondviselő által szorosan kijelöltettek azon határok, melyeken túl a legnagyobb emberi lángész sem hatolhat; de az is igaz ám, hogy meg van adva az ész és szorgalom, melyekkel képesítve lettünk, a természeti erőket a magunk és az emberiség javára kiaknázni. Számos a természethez intézett kérdések lettek már megoldva; igaz, hogy a természet sokáig nem válaszolt, de mégis sikerült egyes kérdések megközelítő vagy teljes megfejtése; sok nyílt kérdés áll még; de bizton föl- tehetjük, hogy azon határok, melyeken túl az emberi ész már nem hatolhat, koránt sincsenek még elérve, s *) Szives készséggel. Szerk. hogy ami jelenleg még nincs kiderítve, ami előttünk most csodául tűnik föl, nem sokára eszünk által meg- foghatóvá fog válni. A gyakorlati gazda mindenesetre csak a tudománnyal szövetkezve képes ily alapos buvárlatok és helyes észleletek eszközlésére; szükséges okvetetlenül, hogy a gazdász oly barátja legyen az elméletnek, mint a gyakorlatnak, ki életét egész odaadással szenteli hivatásának, ki a gazdasággal magasztosabb és szebb célt is törekszik elérni, mint csupán a rideg pénzhozamot, pénz- gyűjtést. Azt vethetné valaki ellen, hogy nem mindenki oly szerencsés, hogy korát túlszárnyalni képes legyen, és hogy embertársainak és az utóvilágnak uj fölfedezéseket szolgáltathatna ; ily ellenvetésre ez a felelet; d e igen sokan megtehették volna, hogyha kellő tudományosságot. derekas gyakorlatot kitartó szorgalommal párosítottak volna. Sőt, ha felfedezéseket nem tettek volna is, tapasztalataik és tanulmányaikról jegyzeteket tévén, oly adatokkal szolgálandottak a lángész számára, hogy azok nyomán az felfedezéseket fogott volna tenni. Maguk a tények nem mindig bizonyosak, mint melyek hogy fölfedeztesenek, sok időt, türelmet és ügyességet igénylenek. Racine János jeles frankköltö írja, hogy „Legelső tanárunk nekünk az önérdek: Nyájra, aratásra a gondunk temérdek. Nem ozthatnánk-e mi rendbe napot, munkát Úgy, mint a csillagok utjokat befutják? A nép, mely a Nilnek partjait miveié, Derült egén őket már régen ügyeié...“ E versekből kitűnik, hogy a csillagászat, föld-és számtan, az önérdek e szülöttei, mind az egyptomiaknál kezdődtek; s hogy az önérdek mellett a rend, helyes beosztás stb. igen szükségesek. Thales görög bölcs félig-meddig már látta, hogy a föld gömbölyű lehet, hogy őzen véleménye adatul szolgált azon lángész számára, ki a föld gömbülyüségét be is bizonyította. Valószínű lehet, hogy Plató azon atlanti sziget alatt, melyről beszél, s melyről a tudósok vitatkoztak az ö korában, épen Amerikát értette. Szeneka látnoki hangon hirdeti, hogy valaha uj világot fognak felfedezni; nem szolgálhatott-e ez adatul és biztatóul a tudós nagy olvasotságu lángésznek, Kolumbusnak? Tehát, ha felfedezők nem lehetünk, iparkodjunk azon hogy alapos észleleteink- és tapasztalatainkból eredt jegyzeteink, megirott adataink nyomán a születendő lángeszek azokká lehessenek. Megállapodás ezen téren a lehetetlenségek közé tartozik; hogy a gazdászat folytonos fejlődésnek és töké- lyesedésnek megy eléje: a fölött alig-alig kételkedik már valamennyire intelligens egyén. Minden eszközlést, mielőtt az életbe léptettetnék, szorgalmasan meg kell vizsgálni és az elörevaló kiszámítást semmikép sem szabad elmulasztani, — ellenkező esetben az elkövetett hibák csak akkor derülnek ki, midőn már az idő, a munka és a tőke menthetlenül elveszett. A legjobb terv, a lángeszű gondolat kedvező eredménye, hibás vagy hiányos kivitel miatt gyakran, lehet állítanunk, mindig jelentékenyen megcsorbittatik vagy sokszor teljesen értéktelenné válik; következésképen és igen természetesen az eredmény attól függ, váljon bir-e a gazdász valamely dolog kivitelénél annyi gyakorlati ügyességgel, mint a mennyit a tervező föltételez vala. — A vállalkozó gazdász kell, hogy képesítve legyen a tervező szakemberek véleményeit megérteni s ezek alapján magának helyes ítéletet képezni. Továbbá szükséges, hogy a gazdász mintegy hadvezéri tehetséggel bírjon a gyakorlati munkálatok elrendelése-, vezetése- és beosztásánál; fölötte kívánatos, hogy minden gazdász szakmája gyakorlati munkálatait lehetőleg magáévá tegye, sőt az is óhajtandó, hogy azokat bizonyos csinnal és ügyességgel végrehajtani tudja; ez által a gazdász alárendelt cselédjei előtt tekintélyben emelkedni fog s minden munkást meggyőz arról, hogy ily vezérlő s parancsoló egyén rájok nézve nélkülözhet- len, elismervén a gazdász vagy a kezelő tiszt felettüki felsöbbségét minden tekintetben. — Képes legyen az illető a gazdaság bevételeit és kiadásait úgy vezetni, hogy alárendeltjei anyagi ellátásban s egyéb szükségletekben rövidséget ne szenvedjenek; az ezzel ellentétesen működő gazdász állása tetemesen megnehezedik. Legyen az önálló gazdász vagy gazdatiszt a cselédségnek és munkásoknak emberség, becsületesség és erényesség tekintetében példánykép; istenkáromlás nélkül is lehet gazdálkodni; ennyit a cselédség joggal kívánhat tőle, mivelhogy az ö kiképzésére hasonlithatla- nul több fáradtság, idő és költség fordittatott, mint a cselédségére. Ily gaszdász vagy gazdatiszt minden rendelkezésére álló munkást meg fog győzni, hogy rendeletéi meggondoltak, igazságosak, célszerűek s hasznosak, s bizton számíthat a készséges közreműködés nagy előnyére. Legyen a gazdász elengedhetlen fötulajdonsága a rendszeretet, mert rendetlenség következtében a gazdászat szabályszerű haladása megakad; sokkal könnyebb a fenálló rendet folytonositani, mint a becsúszott rendetlenséget kiirtani. Ennyit átalánosságban, jövő levelemben részletesen a földmivelés egyes ágairól egymásutáni rendben. Bállá Mátyás. Hetivásári tudósítás. Gyula szeptember 30-án. Bár többféle gazdasági dolog összetódult, még is jó középszerű piac alakult. Legkevesebbre 350-re lehet bizton tenni a szekérforgalmat, s ebből a gabonafélékkel jött szekereket 200-ra, köztük az uj csöves kukoricás szekereket 150-re. Szent Mihály napját, — az árendások e nem jó akaróját itt-ott lehetett érezni, — nem egy szorult ember olcsóbban adván gabonáját, mint az előbbi két piacon! Búzának a legnehezc 9 frt 9.20 kron; — a középszerűé 8.20—50 kron, a szorult vékonyé, vagy igen vadborsós konkolyosé 7 írttól 7.50 krig kelt leginkább köblönkint. — Vevők a napi fogyasztók, és nehány gazda volt Sarkadról, kik a véknyabb szemű búzát vetni- valóul vették, — náluk az őszi vetések erősen kifagyván. — A kereskedők is vettek ketten-hárman részint a szekrekröl részint mutatókból. Az árpa ára érezhetően csökkent, — kivált a piac végén; mert 3 írtért csak a legszebbet lehetett eladni, mig a csekély vékony szemű ázott 1.80 kron is kapható volt. A zab java 3 ft csekélye 2.80 kr. volt, s fogyasztásra mind elkelt gyorsan. A csöves kukorica ára nagyot esett, de 40 krtól 45—46 krig fizettetve még is mind elkelt, majd minden iparos hizlalással is foglalkozván itt rendesen. Nádnak, fának nagy áron jó kelete volt, — hal nem jött szekeren; a vöröshagyma olcsóbb lett, 90—100 kr volt újra vékája. — Káposztát, most keveset hoztak, — a legszépe 3—4 frt volt száza. A sertés vásár középszerű, mérsékelt keléssel; — ló és marha vásár egyátalában csekély volt. ________ Sz. L. Nyilt-t ér. — A vívást tanulni kívánók figyelmeztetnek, hogy a tanítás vasárnapot kivéve — naponkint d. u. 3 órától 5-ig szokott tartatni, a kik tehát ebben résztvenni kívánnak, a torna-tanárnál jelentsék magukat. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: HAJÓSSY OTTO. Külföldön tett nagyszerű elő nyös bevásárlás folytán az ösz- (72) szes árúimat 3—5 50 százalékkal adom olcsóbban az eddigi áraknál, mi célból a n. é. vevőközönséget minél gyakoribb látogatásra felkérem : BAK SALAMON. 1 d Árverési határidő változtatás. Gróf Wenckheim Krisztina végr. gyámsága közhírré teszi, miszerint a békési gőz- és szélmalom bérbeadására nézve ugyanezen lapokban közelebb meghirdetett árverés október 3-ka helyett Oktober 17-én fog Békésen megtartatni, s a bérleti idő is 1871. martius 30- tól számítva nem 3, hanem 6 évre fog kiterjedni. (76) Mindenféle valódi amerikai varrógépek alólirottnál gyári árakon, 5 évi jótállás, díjmentes oktatás és részletfizetés mellett kaphatók úgy szintén azoknak kijavíttatását is elválalja. (60) 13—13 Kálmán Zsigmond, Gyulán. jj:a: ti". Gyulán, Dobay János gyorssajtóján.
