Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-09-18 / 38. szám

ni s azokat szükséges beletekintés és kellő tájékozás végett minden megye bizottmányi taggal leendő közlés végett a községeknek elölegesen megküldeni határozza.

Inditványoztatott, hogy tekintettel arra, miszerint közrendészeti viszonyaink ez idő szerint átalában felette sok kívánni valót hagynak fenn, s hogy ebből kifolyólag a koldulásügye is kellő figyelem és méltánylás tárgya nem lévén, az e körüli rendezetlenség úgy a személy mint vagyon biztonsági állapotok veszélyezettségének forrását képezi: a kormány egy a szegény ügy rendezését célzó megfelelő törvénynek az országgyűlés elé terjesztése iránt feliratilag felkéressék, egyúttal pedig egy ilyen törvénynek alkotásáig a koldulási úgy lehető rendezése s az e körül felmerülő visszaélések meggát- lása vagy korlátozása tekintetéből a községeknek saját szegényeik ellátására mód nyujtassek, s e részben megfelelő intézkedések tételére utasittassanak; továbbá, hogy a vásárokoni valamint az utcai és utféleni koldulások erélyes intézkedések tétele által megszüntettetvén, a szomszédos törvényhatóságok az e részben megállapítandó szabályzatokról értesittessenek.

Egyúttal az is indítványba hozatván, hogy amennyiben némely szomszéd törvényhatóságok az e megye területén elkövetett büntettek okozóit vagy tetteseit az illető hatósági vagy közbiztonsági közegek felszóllitására kiadni vonakodnak s ekként a büntettek megtorlására vagy felderítésére irányzott hatósági törekvéseket meghiúsítják : ez iránt kellő orvoslás szerzése végett megfelelő intézkedések tétessenek :

Az első indítvány az ügy fontosságához képest kellő méltánylattal fogadtatván, hogy a felhozott s a tapasztalat által nagyon is igazolt visszaélések megszüntetése vagy legalább is korlátozása elérethessék, addig is mig a kormány a szegényi és koldulási ügynek országos rendezése tekintetéből szükséges intézkedéseket a maga részéről megteendi, meghagyatik a járásbeli föszolgabi- ráknak, miszerint a hatóságuk területén létező községeket a kebelükben lakozó és valódi szegények és munkaképtelenek pontos összeírására utasítván, ezen öszve- irásra alapítva a községükbeli szegények eltartására szükségelt költségekről rendszeres költség tervet készítsenek s ezt a járásbeli főszolgabírónak bemutatni annak utánna pedig az ezen célra szükségelt költségeket az évenként készíttetni szokott községi rendes költségvetésbe bevenni elodázhatlan kötelességüknek ismerjék. Egyúttal s ugyancsak a járásbeli föszolgabirák utasit- tatnak, hogy a megyébe bejönni szokott koldusok és foglalkozás nélküli egyének eltoloncozása iránt a fennálló szabályzatok értelmében szigorúan intézkedjenek, az e tekintetbeni felmerülhető visszaéléseket meggátolják s esetleg felsöbbhelyre bejelentés végett ide bejelenteni eine mulasszák; a vásárokoni koldulás meg- gátlására nézve pedig ingyenes öröknek felállítására hatni igyekezzenek.

Végre a mi a szomszéd törvényhatóságoknak abbeli eljárását illeti, hogy a hatóságuk alatti bűntetteseket kiszolgáltatni vonakodnak; e tekintetben ugyan csak a jbeli föszolgabiráknak meghagyatik, hogy az ilyetén netán elő forduló eseteket adott alkalomkor a ministeriumhoz feljelenthetés végett bejelenteni el ne mulasszák.

Olvastatott Jancsovits Pál másod alispánnak a kebelbéli törvényszék f. évi működését feltüntető jelentése.

A jelentéshez csatolt kimutatásból az derülvén ki, hogy némely e megyebeli községek részéröl tetemes és már régibb évekről széllé árva számadások vannak tölüivizsgálatlanul hátralékban, s ezen körülmény részben az árvaügyi utasítás magyarázata körül felmerült ellennézetekben találja indokát : meghagyatik a számvevői tisztségnek, miszerént a hátralékban lévő kérdéses számadásoknak az árvaügyi utasítás értelmében leendő megvizsgálását s árvaszék elé terjesztését szorgos kötelmének ismerje s az emlitett számadásokra teendő folvilágositások beadására az illető számadókat erélyesen utasítsa.

Vonatkozva a felolvasott jelentésnek egy segéd iktatói állomást rendszeresittetni kérő részére, a menynyiben a közel kilátásba helyezett megye szervezés által a kezelési hiányokon leendő segítés is kilátásba hélyezhetö s egy ilyen állomás rendszeresítése felsőbb helyen helybehagyásra alig ha találna: a felhozott kérelem ez úttal mellőzendőnek találtatik.

Végül egy tárgyaló terem felszerelése iránti jelentés miután e tekintetben a megye első alispánja különben is megkerestetett — elintézés végett az l-sö alispán körébe utasittatik.

Ezekután a marhahús fontonkénti árának meghatározása kerülvén szőnyegre a szomszéd törvényhatóságok értesítései és a járásbeli föszolgabirák jelentéseinek figyelembe vétele után a 3 éven felüli marhahúsának 32

lattal számított fontja Gyula, Csaba, Békés, Szarvas és Orosházra nézve 20 krban a többi községekre nézve pedig 18 krban a 3 éven alóli marhahúsnak fontja pedig a megye egész területére nézve 10 krban meghagyatik a juhhús az egész megyére nézve további intézkedésig szabaddá tétetik, miről a járásbeli föszolgabirák tudomás és közhírré tétel végett jelen végzés kiadása mellett, — a szomszéd törvényhatóságok pedig külön levél utján értesittetni rendeltetnek.

(Folytatása következik.)

— Lehet, hogy mint e soraink napvilágot látnak, a poroszok már Páris falai alatt állanak, s igy rövid idő múlva megfogjuk hallani, hogy béke lesz-e vagy ostrom. A párisi kormány haladéktalan hazatérésre szólít fel minden franciát, ki külföldön áll katonai szolgálatban s a zuávok is mennek már Rómából, melyet az olasz csapatok ellen a pápai katonaság védelmezni készül. (?) A poroszok közeledvén Párishoz, a kormány a környékbeli erdők felgyujtását rendelé el. A Metzbe szorított Ba- zaine sept. 3-án kirohanást intézett a poroszok ellen s ezeknek ez alkalommal nagy veszteségeket okozott. Laon parancsnoka pedig, hogy a várost az ellenség dulá- saitól megóvja, átadta az ottani fellegvárat a németeknek, de midőn ezek bevonultak, a lőportár és a vár egy része légbe röpült a porosz táborkarral, nehány száz poroszszal s nehány francia őrrel. Ez utóbbi esemény folytán egy porosz lap (Bismark közlönye) azt mondja, hogy oly emberekkel, minők jelenleg a francia kormány élén állanak, kik a laoni eseményhez hasonló erőszakosságra hívják fel a népet, alkudozni nem lehet, hanem csak oly kormánynyal, melyet a porosz nép jogilag elismert (talán Napoleon). Ujabbi hírek szerint Poroszország csakugyan visszautasította a békeközvetitése- ket, melyek némely hatalmasságok részéröl tétettek, s kijelenté, hogy a francia köztársasággal alkudozásokba nem bocsátkozik, mert Németország csak Napoleon kormányát ismerheti el. — Tóul ostromoltatik a poroszok által; e hó 10-én 9 óráig tartott egy húzómban a bombázás, mely alatt a város sokat szenvedett, de a katonaság magatartása bámulatra méltó. — Ulrich Strasburg várparancsnoka pedig egy e hó 7-röl keltezett sürgönyében Strasburg állapotáról ezeket mondja : a helyzet rosszabb lett a folytonos bombázás és rettenetes tüzelés által, én (Ulrich) azonban a végsőig tartani akarom magamat. — Az olasz csapatok már csak 4 órányira vannak az ostromállapotban levő Rómától s mondják, hogy Bició parancsot kapott azt mindenesetre elfoglalni. A pápa az olasz kormány küldötte Ponza di st Martinonak kitérő feleleteket adott magatartását illetőleg Róma elfoglalása után, más hirek szerint azonban a pápa benn fog maradni az örökvárosban.

Gyula sept. 15.

Megyénk és székvárosunk egy jeles fia, Geist György pesti köz- és váltó ügyvéd s házbirtokos f. hó 10-én déli 12 órakor, Csákón, szerető és szeretett jó testvére, Geist Gáspár pusztai szép birtokán, életének 49-ik évében, — rokoni folytonos hü és gyöngéd ápolása közben jobblétre szenderült.

A boldogult jó vagy rósz egészségben az év szebb részét több év óta legjobban szerette Csákón testvérje családjának boldogító körében tölteni; Csákón édesebb volt neki a jólét, — könnyebb a szenvedés. Itt alakított ő, mint szenvedélyes kertész az úgynevezett uj pusztán a legalkalmasabb fekvésű jó talajon egy gyönyörű virág- és gyümölcs kertet saját jó ízlésű tervezete után, mely kertet, ki bele lép, szives elismeréssel ösztönszerü- leg megdicsér. Nemcsak élni, de, ha már kelle, meghalni is Csákón akart, — s egészen biztos elösejtelemmel csak nehány héttel halála előtt ide hozatá magát, — hol kedves testvérje és annak köztiszleletben álló, őt forrón szerető, s neki s világon legkedvesebb nagy családja körében, s a természetnek egyszerűségében nagyszerű és elragadó szépségein szelíd lelke örömet, enyhülést talált, hol minden fa, fű, minden virág jó ismerőse, gyönyörszerzöje volt neki.

Nagy mérvben kifejlett szívbaj, utóbb vizkór is olták ki még elég jókor hosszas szenvedés nyomán a miveit, szelíd lelkű, a tiszta jellemű, a józan haladást pártoló, a szorgalmas és takarékos derék férfiú, a páratlanul hü ragaszkodásu, jó testvér, jó rokon, ésjó barátnak a sző teljes értelmében becses élte világát.

Az üdvözültnek kihűlt hamvai, végnapjaiban határozottan kifejezett saját óhajához képest, kedves szülőföldére Gyulára szállíttatván Csákóról, egyenesen a r. katli. nagy templomban a kózéputon felállított gyászravatalra helyheztettek, kettős fedelű, gondosan elzárt díszes érc- koporsóban e hő 13-án d. e. 10 órakor, s a szomorodott felek, barátok és ismerősök, s a résztvevő nagy közönség kegyeletes bucsuszemléjére, d. u. 4 óráig ott hagyattak egy pár ifjú rokon felügyelete alatt, a megyei hajdúk óránkint felváltva teljesítvén a koporsó mellett a diszörségi szolgálatot.

A koporsó fedelét egész hosszában, mint végét és oldalait is számos koszorú diszité.

Ezek közül a legnagyobbat egy kisebbel a vallásos Wenckheim Kristina grófnő s egyik gyámja Göndöcs Benedek apát kegyeletes gondoskodásuk, a kigyósi diszkért legszebb, legnemesebb nyiló virágaiból mesterien füzeté, másik két egyenlőt pedig a boldogult által alakított csákói virágkert örök zöldjeiből itt-ott egy-egy színes virággal gyéren tarkázva, szerető legközelebbi ro- konnök gyöngéd kezei a fájó szív buzgó fohászai között zokogva fonogatáb, s illeszték föl a diszkoporsóra. Szép volt e koporsó, — ha ugyan átalában koporsó szép lehet; — még szebbek voltak a fris virágkoszoruk rajta, melyeken az egyház szentelt vizének apró gyöngyei mellett, a testvéri, rokoni s baráti kegyeletes részvét és benső fájdalom s/.intén megszentelt sűrű könyüi a csillogó harmatot gyémántragyogással pótolák.

A szertartást benn a templomban feltűnően díszes és nagy résztvevő közönség ájtatos részvéte mellett, Neumann József helybeli plébános kerületi esperes és apát mint pontificáns vezette, és Göndöcs Benedek kigyósi, Schieffner Ede endrödi plébánosok és apátok — kik a boldogulttal mindketten közel baráti viszonyban álltak — személyes közreműködése és öt káplán segédlete mellett egész diszszel és megható vallásos buzgalommal végezte.

— Ezután a ravatalról ügyvédek és törvényszéki birák emelék le a koporsót, — s szokottan karjaikra eresztve hatan vivék kívül a templomon is egy darabig a koporsót, — mig utánuk a céhek, földészek és megyei hajdúk felváltva vivék a német városon s épen azon régi ház előtt is, melyben a boldogult több testvéreivel együtt született, a temető %-ad útjáig, — hol a négyes fogatú gyászkocsira tétetvén a koporsó, az úgynevezett német temető előtti gyaloghidig vitetett. — Itt ismét kézre vétetvén, be a temetőbe az újonnan ásott ideiglenes sir széléhez tétetett;

Az égő fáklyák hosszú sorával szegélyzett és az egész utcát messzire keresztül fogó nagy gyászmenet közepében, közvetlenül a koporsó után a boldogultnak régen gyöngélkedő szánandó özvegye, — még életben levő 3 testvére, illetőleg azok családja, s már elhunyt más két testvérének utódai, a kiterjedt gyulai rokonság, s nehány, a boldogulttal és a Geist családdal legközelebb viszonyban álló pesti, vidéki, és itteni jó barát, mentek, egész nagy gyászcsoportot képezvén, — s mindenütt és mindig gyalog menvén a jó távol temetőbe, a tisztelettevö nagy és diszes közönséggel együtt; ezzel is akarván kifejezést adni minnyájan a szeretetnek és becsülésnek, melylyel az üdvözült iránt egyaránt viseltettek.

Diszesnek mondom e végtisztességtevö közönséget, mert az ugyan rang, vallás, ne.n, kor, osztály és párt különbség nélkül meleg részvétből alakult és nemcsak Gyula városát, de épen megyei közgyűlés lévén, az egész megyét majd minden járásával, majd minden egyes községével fényesen képviselte; — mert ott volt abban a két alispántól kezdve le az írnokokig kevés híján, majd minden közigazgatási és törvénykezési tisztviselő, és átaljában igen sokan a miveltebb osztályból; diszes volt azért is, mert benső részvét sugárzott átalában jelenlevők arcain.

A már épen a boldogult szülőinek nyughelye mellett nyitott uj sir széléhez helyzett koporsó a szokásos szertartással, — a gyászoló felek felzajló zokogásai, s áta- lános megindulás közepette beszenteltetvén, s leeresztet- vén az —addig, mig diszesb maradandó sírbolt készülend;

— ideiglenes sirgödörbe, abba rokoni és baráti kezek a fris földrögök közt sok fris virágcsokrokat is szó- rának valódi pietásből.

Másnap t. i. e hó 14-én reggeli 9 órakor, ugyancsak a plebaniatemplomban a gyászoló egyetemes atyafiság

— és résztvevő helybeli miveltebb közönség jelenlétében tartatott meg püspöksüveggel teljes papi felszolgálás mellett, az engesztelő szent mise áldozat.

Még a más hitvallásuaknak is nagy lelki élvezetül szolgált a gyász isteni tisztelet alatt tartott 4 férfi hangban, teljes symphoniával, szerencsés sikerrel énekelt régi latin requiem.

így rovók le mindkét napon a tisztelet és szeretet ne mes adóját, a végtisztességtételnél elhunyt jelesünknek,

— ki maga is a jóság, szerénység, szelídség és szere-