Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-01-23 / 4. szám
Bék^ésvárraegye per tárában — pertári kezelés alá — 1869-ik évben érkezett összesen 237 per. Ebből rendes eljárás szerint tárgyalva 143. jkvileg tárgyalva 11 —• összesen tehát 154 terjesztetett ítélet alá. Folyamatban maradt 83. IV. Vidéki levelezés. Békés január 16. Határunk általános terméketlensége; fóldmivelési és kézműiparunk, kereskedésünk innen származott tengö- dése; s a jövedelmi adónak mind e mellett is szerfeletti felemelése; a határ 8000 holdat tevő részének árvíz által elborittatása; s ezek bérlőinek a múlt évi terméketlenségre következett ujabbi károsodásuk miatt kétségbe esése; község; és társas életünk lehangoltsága : azon fájdalmas emlékek, melyeket az 1869 ik év maga után hagyott. — Egyetlen figyelemre méltó becses emléke a lefolyt évnek a népbank felállítása. — Községi létünk erőtlenségén a honvéd depót itteni elhelyezésének s részvényekre fektetett kaszinó helyiség építésének tervezete és indítványa meghiúsult, fenakadt, nyilvános bizonyságául annak, hogy a községi kormányzat amaz indítványokkal kapcsolatos érdekeket felfogni vagy nem tudta, vagy nem akarta, a mit még sokkal nyilvánvalóbbá tett az által, hogy a királyi társas biróság Békésre helyezése iránti kérelem indítványára , — melynek üdvös volta felöl, kifejtések után konok elfogultság nélkül kételkedni sem lehetett, tanácskérés végett or- szággyülesi képviselőjét megkeresni határozta. Várhatjuk-e ama physikailag s moraliter meddő év után kedvezőbbnek a jelen évet ? majd a következés mutatja meg. Majd meg válik, hogy a 3 hónap olta tartó esőzés minő üdvös vagy káros befolyással lesz ez évi termelésünkre, iparunk lendületére, adó-terheink viselésére mely eddigolé is már némely iparos elköltözését vonta maga után. Az uradalom szerencsétlen bérlői azonban már is tisztában vannak az iránt, hogy a magas haszonbér mellett, a múlt év terméketlensége s jelen évi reményeiket semmivé tett árviz általi roppant károsodásaikat a hátralévő egy év visszapótolni semmiesetre sem foghatja, s a bérlet koczkajátéka nem egy kettőnek tönkrejutá- sába fog kerülni; tisztába vannak — mondom — már ez iránt, mert komolyan tudtukra adva van, hogy a TÁRCA. Első és ünnepélyes ásóvágás, a vasúti földmunkálatok megkezdésekor Gyulán. — Tessék kövezetvámot fizetni! — Nem tudom már mikor, annyi azonban bizonyos, hogy egy időben egy város és pedig egy alföldi város elé hosszú kínszenvedés után megérkező utast a vámház egyik embere ekként szólított meg. — Hál’ istennek, csak hogy kövezetre jutunk! Itt a kövezetpénz. — — Aztán arra jobbra menjék az ur. — Arra van a kövezet? — Dehogy van! hanem ha az ur emerre balra megy, ott vész mindenestül; a mély sárból ennek a három lónak a füle sem látszik ki. — , És megköszönte az utas e felebaráti utasítást és gon- dolá, hogy az is megéri a kövezetvámot. És örült, hogy azon az utón, melyre utasittatott, legalább csak olyan vala útja, minő a kérdéses városig. S csakugyan elérte azt, hogy nem veszett el benne. Tudom, hogy minálunk kövezetvámot nem követelnek, — következéskép nálunk a célból emberek, kik miután a kövezetpénzt felvették, az utasokat legalább is a kövezetpénz értékével biró utasitással látnák el, nincsenek. Tudom, hogy itt Gyulán legalább a főút kikövezve is van. De azt is tudom, hogy többi utam és utcáin, nevezetesen a nem t’oin hogy hívják utcán volt csatornának, jobban mondva ároknak a járda készités alkalmával történt betömése s azóta a folytonos esőzés dacára ki nem nyittatása következtében oly tavak képződtek, hogy azok a rucák és más vizimadaraknak tán kellemes összejöveteli helyül szolgálnak; de a közlekedésre egyáltalában nem alkalmasak. — Ép ezért a fönnebb mondottak levonásával ez anekdotát bátran alkalmazhatni ez idő szerint reánk s utainkra átalában. — Bizony, bizony megköszönnék nálunk is az anekdotabeli utasítást , s próbát téve például fö közlekedési helyünkig, a csabai indóházig, az anekdotabeli utasként csak örülhetünk, ha ott nem veszünk. — E viszonyok között az alföld-fiumei vasútnak n.-vá- rad-eszéki része épitése tárgyában kelt törvénycikk s szerződés feltételei s ezekhez a fenforgó csapások ellenére is ragaszkodó szigorúság mellett, mely a károsodásaik enyhítéséért illetőleg haszonbér leszállításért folyamodó bérlőknek, a jelen évi bérösszegnek egy különösen kiállítandó, s a bérlő költségén betáblázandó kötelezvényen kamatozó költsönkép előlegezésével felelt, - csak is arra van kilátásuk, hogy vagy elfogadják ezen feltételt, mely az ő részvétre méltó helyzetükre javitólag nem hat, vegy kiteszik magukat a perutjáni végrehajtásnak, melyet a gyámság könyöriilet, részvét, méltányosság tekintetein felül emelkedő felelős állásából kifolyó és sem gyámhatósági számvevőszékek, sem a közvélemény által fel nem oldozható kötelessége gyanánt tünteti fel, mintha ezen felelősség a gyámolt grófnőnek csupán világi kincsei gyarapítására nem pedig egyszersmind az irántai közbecsülés és tisztelet nevelésére is volna hivatva; mikre nézve pedig, hogy a saját vétkükön kivül s nem csupán elemi csapás, hanem ennek elhárítása körül a tulajdonost is terhelő mulasztások által sújtott bérlők ártatlan családjainak tőnkre jutásával gazdagodni akárás, kedvező befolyással soha nem lehet; ezt elokoskodni haszontalan kisérlet volna. A királyi társas biróság községünkben elhelyezését tárgyazó indítvány érdemében megkeresett országgyűlési képviselő úrtól is meg jött a felelet, ügy látszik, hogy ö jól ismeri a maga közönségét s meg adta a kérdezősködéshez méltó jó tanácsot, melynél fogva t. i. mivel a közel jövőben az országgyűlési pártok számarányának változása valószínű; ekként akkor majd egy balpárti igazságszolgáltatáshoz és bírósági szervezethez juthatunk, mivel ma építés és holnap rombolás nem férfiak de játszó gyermekek dolga; (de azért mi balpártiak még is férfiasán leronthatjuk azt, mit a Deák párt ma épített.) Maradjon a község a most fent lévő állapot mellett. ítéljen az olvasó ezen indokolás felett, mely a törvények által megalkotott bírósági szervezet általi igazság szolgáltatásnak helybeni élvezetét, s ennek nélkülözéséből felmerült szükség érzetét egyik vagy másik párt győzedelmének rendeli alá, s a bíróságot nem az igazság szolgáltatás, hanem a pártok eszközeinek tartván, azt igényli tőlünk, hogy magán jogi viszonyaink, hitel állapotunk, árva- és tkvi ügyeink ziláltságát türjük és szenvedjük mig a tanácsadónak — Isten tudja mikor — győzelemre jutandó pártja, az ö bírósági szervezetével felruház bennünket. Eszerint tehát, mi szegény választó kerület vagyunk a pártokért teremtve s nem megforebből kifolyólag azon intézkedés, mely szerint az említett vonal városunkat is érinti s legközelebb a hir, mely szerint e hó 17-én — az első kapabányás — vagy ásó vágás a mi határunkban megtétetni fog s e hir folytán azon biztos remény, mely szerint már nem messze az idő, midőn nekünk is vasutunk lesz s mi is össze leszünk kötve e nagy horderejű vonallal, mihez városunk anyagi jóléte, anyagi és közvetve szellemi haladása, a cul- tura terjesztése, az ipar és kereskedelem felvirágozása méltán köttetik, — csak a legkellemesebb érzemények- kel tölthette el keblünket. A vasút a forgalmat — minden téren — élénkké és gyorssá teszi. S mert csak igy élet az élet -— — innen az érdekeltség, mely a fönnebb említett vonal szeged- n.-váradi részének kiépítésére álvállalkozó Rosenberg, s a munkavezető főmérnök Prinz meghívása következtében úgy a megyei tisztviselőket, mint az itt székelő honvédség tisztikarát, nemkülönben az értelmiség s a polgárok közül sokakat az említett ünnepélyes ténybelit részvételre késztette. Ama első ásóvágás Popp urnák a városhoz — nyáron — fél óra járásnyira fekvő tanyáján volt véghez viendő. Ide kellett tehát menni. De hogyan? — Kocsin? — Ah, ebbe a majdnem járhatatlan, s ebbeli minőségénél fogva vendégmarasztó útba! — Erről le kellett mondani. 8 szóba jött a gyaloglás. Hiszen a város végéig járda van. Hiszen azon túl meg gyepes a föld s ezen felül fagyhat is valamit. Igaz, csakhogy arra a járdára nézve eszembe jut az anekdotabeli szegedi menyecske felelete, ki, midőn őt egy Szegedre jutott idegen az ottani sétány kikövezteté- sének oka felől kérdezte volna, azt feleié : hogy biz az azért van kikövezve, hogy el ne kopjék. Nem tudom ugyan, hogy ha a mi járdáinkat minduntalan elborított sár oka felől kérdést intézne valaki, a felelet az volna-e, de való, hogy erre nézve ama felelet sokkal inkább rá- illenék. — Elég az hozzá, hogy miután constatálva lett, miként Ikarus bizony régen élt, s^ki tudja tán nem is való, hogy magának szárnyakat csinált s avval repült volna, és miután a léghajó kormányzását még ki nem találták s végtére miután a kocsi elejtésével meggyőződés szeditva a pártok mi értünk; Ítéljen az olvasó azon indokolás felett, mely ignorálja a mindennapi tapaszta- ás tanát, hogy semmi sincs állandó a nap alatt, s maga országgyűlési képviselő ur is éppen azért van ott a hol, mert magok a törvények is folytonos változásnak alá vetve vannak, s ha bár a bizonyos múlandóság számára folytonosan építeni és rontani is kell, s hogy miután a mozgás az élet feltétele, s a munkásság mindenkor erőt fejt és edz, jobb ma épiteni és holnap ha kell lerontani, mint ma is henyélni, holnap is henyélni, s az erőket elpuhúlni, s fejletlenül hagyni. Váljon érhe‘ni-e el tétlenséggel, munkálkodás nélkül az erő és fejlődés azon fokát, mi egyedül a folytonos és kitartó munkásság s erő gyakorlatának tartatott fen ? No de vigasztalódjunk a tanácsadó szavaival mely azt mondja miként „kell hogy legyen és rövid időn lesz is nagy változás, vaj ha annak vészt jósló árjai élne sodornák hazánk és nemzetünk él été t“ !! van-e azonban köszönet a vigasztalásban, mely elég könnyelmű óhajtani a mi szegény fejünkre ilyen változást, melynek vészt jósló árjai elsodrással fenyegetik a hon és a nemzet életét ? Hol vagy óh szent hazafiság és fontoló eszély, mely az ily változást nem csak nem óhajtja, de elhárítására minden erejét és tehetségét megfeszíti, mely kész áldozni a Hazáért mindenhol és mindent; de a Hazát soha és semmiért sem hagyja feláldozni ?!! Kaszinó egyletünk e hó 9-cn tartotta meg tisztújító gyűlését. Népbankunk a múlt évi üzlet eredményéröli jelentés nyilvánosságra jötte után naponként öregbedö bizalomnak örvend s igazolandja, hogy a közélet szükségeinek megfelelő vállalat buzgó és szakértő vezetés mellett nem csak anyagi de erkölcsi gyümölcsöket is képes teremni. Isten velünk, a viszontlátásig. X—y. Füzes-Gyarmat, január 14. (Olvasókör, népszámlálás.) Rég érezvén Füzes-Gyarmat m. város értelmisége egy korigényelte ártatlan időtöltés, szivet nemesítő és egymásközt eszméket váltható, de különösen az ipar- s földmiveléssel foglalkozó polgártársak szellemi fejlődésük előmozdítását eszközlő társulat hiányát, folyó év január 9-én nt. Csánky Benjamin lelkész ur felszólítása folytán összegyűlt s elhatározta „olvasó kör“-t alakítani. Mely „olvasó kör“ a jelen voltak buzgó pártolása mellett azonnal meg is alakulván, annak tisztviselői is meg reztetett, hogy tertium non datur; létrejött a megállapodás, hogy a ki ki akar menni, az legcélszerűbben teszi, ha gyalog megy. így legfeljebb egy pár csizmájába kerül, mig másként lovába kerülhet. 8 létrejött a megállapodás, hogy az elindulás reggeli 9 órakor Reinhardt J. ur czukrászboltjából történik. — Megvirradt e hó 17-e. — Részemről legalább, de hiszem azok közül, kik az ünnepélyes tényre készültek, mindenki arról szerzett magának felkelés után legelőször is tudomást, ha váljon tán fagyott-e valamit. — Hja hiába, már mi nálunk ez úgy van. Megszoktuk, hogy mindent a természettől magától várjunk. Még'azt is, hogy a járdán járható járdát vonjon fagyával. — Keveset fagyott s igy az ut kifelé biztosítva volt. Megindulánk. — Mig cserjéken, bokrokon keresztül vergődve s most itt, majd ott árkokon keresztül ugrálva a helyszínére érkezünk, — addig tán beszélhetek valamit — röviden — a fönnebb nevezett vasút vonalról. E vonal szükségessége a sajtókban már régen szóba hozatott. — Oly vonalnak volt ez jelezve, mely hazánk s különösen az alföld felvirágozásának és anyagi gyarapodásának mulhatlan életfeltétele. S a kik ezt szóba hozták, azok között elsőként említhető fel Trefort Ágoston orsz. képviselő. — A megye bizottmánya is át- érezé annak szükségét, s mindjárt akkor, midőn a törvény és alkotmány szerint öt megillletö önkormányzat terét elfoglalta, 1867-ben nem is késett kérelmezni e tárgyban a ministeriumnál. A hol is e kérelem teljesítése már megelöztetett az által, hogy e vonal, az országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslatba bevétetett. — Mi eredménnyel? tudjuk. Az 1868. VIII. tcikkben e vonal kiépítésére az egyetemleg kötelezett vállalkozóknak többek között Haber Sámuel, gr. Károlyi György és Sándor, Schcj Frigyes, Tréfort Ágoston, Wodianer Albert és Móricnak stb az engedély megadatott. S az engedély alapján — a vonal kiépítése munkába vétetett s mai napság már annak legutolsó részét a csaba-n.-vá- radit veszik munka alá. — E vonal — a magyar alkotmányos szabadság egyik gyönyörű vivmánya. 8 világos bizonyitóka annak, hogy a siller politikája azon politika, melyet Magyarország kormánya s az országgyűlés többsége képvisel. - -
