Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-07-24 / 30. szám
I megnyitása e hó 16-án csakugyan végbe ment, mint ezt a fennebb közölt csabai levél is tanúsítja. — Ennek kapcsában, mint reánk gyulaiakra nézve érdekest felemlítjük, hogy a vasúti locoinotiv nehány nap óta már Gyula határában a város alatti indóházhelyig is eljutott, még most persze nem utasokat, hanem a vasúti munkálatokhoz szükségelt anyagokat szállítva. — „líj nemzedék“ cim alatt György Endre szerkesztése mellett havi füzetek fognak megjelenni. Céljuk: hogy a jogi, történelmi s különösen az államtudományok körében közlönye legyen a hazai, szükebb körben az országgyűlési ifjúság komolyabb törekvésű tagjainak. Előfizetési ár 6 füzetre 3 frt, 3 füzetre 1 frt ŐO kr. Az előfizetési pénzek a szerkesztő bizottság elnökéhez : Fülöp Károlyhoz (Pest, váciut 60. sz.) küldendők. Vegyes hírek. — A m. kir. honvédelmi minisztérium mind a horvát-szlavon-dalmát országos kormányhoz bocsátott ki intézvényt, mind a honvédkerületi parancsnokságokhoz s ezek utján a honvédzászlóaljak parancsnokságaihoz és az országos törvényhatóságokhoz körrendeletét. Az elsőben tudtul adja a minisztérium, hogy a horvát-szla- von osztály kebelében is megalakulván, az eddig a dal- mát-szlavon országos kormány által kezelt ügyek a magyar honvédelmi minisztérium által lesznek kezelendők s intézendők. E végből felhívja az országos kormányt, hogy az ujoncállitási teendőket még mostanra teljesítse, továbbá, hogy ez osztály létrejöttéről a törvényhatóságokat s magánfeleket tudósítsa. A honvédkerületek parancsnokságaihoz részint közvetlen magatartás, részint a honvédzászlóaljak parancsnokságaival alkalmazkodás végett leendő közlés tekintetéből több szabályt bocsátott ki. Nevezetesen, hogy mindazok, kik életkoruk 32 ik évét be nem töltik, avagy, ha netán hadköteles korba lépósök előtt soroztatták volna be magukat, a besoro- zástól számítandó tizenkét s illetőleg tíz évi szolgálati kötelezettségöket le nem rójják, csak ideiglenesen fölmentetteknek, illetőleg elbocsátottaknak vagy a póttartalékból kitörültetteknek tekintendők. — A törvényhatóságokat a póttartalék és honvédség nyilván tartásába áthelyezett egyének létszámának ellenőrzése tekintetéből utasítja. Először is a budai főparancsnoksághoz bocsátott ki rendeletet azon egyénekre vonatkozólag, a kik a harmadik vagy magasabb korosztályba esvén, sorszámaik szerint a sorhadba vagy póttartalékba valának be- osztandók, ha a múlt évi ujoncozás alkalmával ideiglenesen föl nem mentettek volna. A minisztérium fölhívja a törvényhatóságokat, hogy az ügy fontosságához képest, szigorú felügyeletet gyakoroljanak a szükséges igazolmányok beszedésében s bírálásában, s oda törekedjenek, hogy egyetlen hadiszolgálatra alkalmas és 32 évesnél ifjabb férfi se vonassák el a hadkötelesek sorából több időre, mint a meddig a törvényes czim engedi. Végül utasítja a hatóságokat, hogy utolsó ujoncozások folytán a honvédség nyilvántartásába áthelyezendő egyénekre vonatkozólag, az állítási lajstromok hibátlan és hitelesített kivonatai, f. ó. augusztus 31-ig az illető hon- védzászlóalj-parancsnoksághoz tétessenek át. — A porosz-francia tábornak már Budán is áldozatul esett egy bajor asszonynak az — orra. Egy porosz munkás, kinek bajor felesége van, mind ez ideig igen békességben élt nejével Budán, a legutóbbi háború kitörése azonban a poroszellenes asszonyt oly szenvedélyes nyilatkozatra ragadá, melyot a férj el nem tűrhetett. A leghevesebb polémiák vége az lett, hogy a bajor asszony betört orral, jajgatva szidá férjét, a legkegyetlenebb poroszt minden porosz közt. Hogy fegyverszünet vagy teljes béke állott-e helyre a harcias felek közt — arról hallgat a krónika. — Egy ács, ki e napokban a lánchíd gyalog-járdának egyik részét igazgatá s egy szál deszkán feküdt végig, hogy egy kis csavart illő helyére illesszen, véletlenül kiejtő kezéből a csavart s utána kapott. Egyik oldalról sem leven mibe fogóznia, egyszerre elveszte az egyensúlyt s hanyatthomlok bukott a Dunába a csavar után. Kis idő múlva ismét a hídon dolgozott, még a csavart is megmentette. A hidon egy asszonyság ki bukni látta az ácsot, ájultan rogyott össze. — ■ Közelebb Ítélt Biharmegye bünfenyitö törvényszéke a Bihar és Püspöki közt elkövetett posta-rablási ügyben. A föbünösök 20, -18, és 15 évet kaptak ; a kissebb bűnösök 6 és 1 évre Ítéltettek. — Egy váltó-nyelő. Egy K. nevű budai lakos, ki nem a legjobb hírnek örvend, nagyon különös módon akart közelebb megszabadulni egyik hitelezője zaklatásától. Midőn ugyanis egy budai ügyvéd-segéd megjelent nála a lejárt váltóval, a polgár kikapta kezéből a váltót, darabokra szaggató és elnyelő, azután megragadta gallérénál az ügyvéd-segédet s kidobta az ajtón. — Éji-örök és katonák. Debrecenben közelebb véres összeütközés volt a bakterok és három ittas katona közt, ki nagy zajjal ment éjjel az ntczán. Az őrök megszólították a katonákat, hogy ne zajongjanak, mire a katonák kardot rántottak s neki rohantak az őröknek, kik szintén nem maradtak tétlen. Végül egy őr nehéz sebet kapott a katonák pedig sok ütleget. — Lndwigli János holt-tetemét Bélán e hó 20-án nagy gyász-ünnepéllyel temették el. Az egész környék képviselve volt a temetésen. A háznál Weber lelkész mondott gyász-beszédet, mire a bélai dalárda a „szózat“-ot énekelte. A koporsót a fekete ruhába öltözött férfiakon kívül, 14 fehér ruhába öltözött fekete fátyolos bélai hölgy is kisérte. — IVévváltoztatások. A belügyministerium legutóbbi jelentése szerint, 1870. január 1-jöl június végéig 76-an változtattak meg törvényesen nevüket. — Hőség után. Somogymegyében a roppant forróság után, mely(már türhetlenné kezdett válni,[oly ógi|hábo- ru s vihar keletkezett mindenütt, de különösen N.-Kanizsán, hogy a mezőkön mindent felforgatott. A villám több helyt leütött és sok kárt okozott. A szőlőkben is meglátszanak nyomai. A sebes eső a lapályokat egészen beiszapolta. Gazdászat, ipar, kereskedelem. — Az arad-tömösvári vasutat mely néhány hét múlva már elkészül s melyet régibb hírek szerint az osztrák államvaspálya-társaság volt kezelés végett átveendő, újabb hirek szerint a tiszai vasúttársaság akarja örök áron megvenni. — Keresk. összeköttetéseink Angliával a porosz-francia háború által nagy megzavartatásnak néznek elébe, miután az ut oda el lesz zárva. A bécsi keresk. kamra idejekorán figyelembe véve e körülményt, arra irányozza a figyelmet, hogy mentül előbb biztositassék uj közlekedési vonal Triesten, London és Liverpoolon át. Ennek nemcsak a mi kereskedelmünk venné hasznát, hanem az angol is és kivihetősége nem ütköznék nagyobbszerü akadályokba, ha a vasutak mérsékelt tarifákat hoznának be a trieszti vonalon. — Magyarország liszttermelése, Wagner László pesti tanár kimutatása szerint Magyarországon van összesen 148 gőzmalom, 170 mümalom, 475 szélmalom, 7966 szárazmalom, 4301 hajómalom, és 9173 malom, patakok és folyök mellett, mindössze tehát 22,234 malom, 32,000 kövei. Minden köre évenként átlag 2000 gabnát számítván, kitűnik, hogy a ma fenálló malmok évenkint mintegy 64 millió mérő gabnát képesek megőrölni. Országos vásári tudósítás. Gyula julius 18-án. Ma szedték fel sátor-karóit a gyulai nyári országos vásárnak, — melyet Mária-Mag- dolna napinak, vagy kis-vásárnak is szokták nevezni. Már e hó 10-én kezdett gyűlni a sertés-vásár, mely azonban uagygyá nem birt semmiképen lenni; nem azért, mert már a téli és tavaszi vásár a sertések színét, javát elvitte, — a mostanira már a maradék nyájak. Jutottak, azok is csekély számban, — s még ezek sem találtak nyomott áron sem, — dacára a látszó jó árpa és kukuriea termésnek is, nagyobbrészben vevőre. — Az összes sertés-forgalom a 12—13,000 darabot alig haladta meg, minek negyedrészénél több nem igen kelt el. A bécsi, pesti, pozsonyi, győri, soproni és szegedi idejáró nagy-kereskedő — és hizlalók közül, — csak 3-an voltak most, ezek is csak mérsékelt vásárlást tevén a sovány süldőkből. — Szokás ellen a sertésvásárt most csak szerdán kezdték meg a vétellel, és kinyújtották péntekre is ; látszott, hogy vonatva vették, — látszott hogy ráértek duszkálni a jószágban, — s látszik, hogy az eladók nem nagyon szívesen akarták visszahajtani nyájaikat, de vártak a vásár legvégére is, — hogy eladást tehessenek. — persze a hadüzenet akkor még itt nem tudatott, — s ez is tehetett valamit a dologra. — Az árak ily viszonyok között s a miatt, mert kevés volt a vevő, — az is inkább a tarlókat használni kívánó gazda közönség és a hizlalást kicsiben űző egyes gyulai iparosok köréből volt, — egész vásár folyama alatt alant maradtak, és következőképen alakultak : Az igazi prima süldők hiányozván, — a középszerűek legeleje a másfél és két éveseknek ha jó húsban voltak 45 frttől 50 frtig — kivételkép 52 forintig keltek páronkint az ösmertebb hizékony nyájakból. Az ezután való classisuak 30 frttól 35—37 frtig keltek a faj és hus-állapothoz képest ; — mig az egészen csekély másfél éves sőt rósz fajú és nagyon sovány mismás két éves nyájak is, 18 frttól 25 frtig nem könnyen keltek el. —• • Öreg sertés csak kissob falkában vagy páronkint volt. — s még erre sem volt jó vásár, és egy jobb fajú falkát is, elkeseredett gazdája 48 írtjával oda adott páronkint, — mig kivételkép 55 frt, de ellenben 40—45 forintos eladások is fordultak elő. —■ A malacoknak sem volt általános erős kelete, sem elég jó ára, mi mint az egész sertés-potyaság előre várható nem vala. A hízott a Constantinforrás, melynek vize legismeretesebb; az Emmaforrás; a János-kut és a Remete-acélforrás. Van még egy, az úgynevezett Károlyforrás, mely azonban jelenleg nincs használatban. — Ezek között a Constántin- forrás vize kitűnő gyógyhatásánál fogva leghasználtabb és szakértők véleménye szerint a hires emsi forrással, mind vegyállományára, mind győgyerejére nézve egyenlő. Eltekintve a vidék szépségeitől: Gleichenberget épületeinek izléstelisége s a rend és tisztaság, mely itt mindenütt feltalálható a legkellemetesebb tartózkodási helyé teszik. Igaz, hogy ki zajos, változatos életet keres, az ne menjen Gleichenbergbe ; a nyugalom, a megpihenés helye ez, test és lélek egyaránt békés nyugpontra talál itt.Séta, társalgás és könyv: e három körül forognak az élvezetek ; közbe-közbe, hetenkint egyszer kétszer a fürdőigazgatóság tombolát is rendez, mely alkalommal aztán egy-egy szerény szivartartó vagy gyufa-skatulya elnyerése reményében minden mozogniképes fürdövendég megjelen a nagy étterem előtti árnyas sétányon. Ki zongorázni tud és akar, az a „Cursalon“ vörösbársony bútorokkal ellátott egyik melléktermében meglehetős zongorára talál; itt egyébbiránt egyebet is talál az ember: a fürdő nő- vendégeit, albumokban lapozva, vagy — mint gyenge mellüekhez illik — csendesen társalogva egymással; majd kiválik a koszorúból egy-egy nyúlánk halványar- cu leányka, leül a zongorához s nagy figyelem között játszik el valami bravour-darabot ............. Es tefelé élénkebb szint nyer a fürdő: a sétálok egész raja borítja el a „Vereinshaus“ és a zöld kusző növénynyel sűrűn befutott „Terasse“ előtti térséget. Ilyenkor a hölgyvilág elemében van, a pompás öltözékek, a fényűzés a hiúság és — kölcsönös mustrálás ideje következett be. Valóságos kiállítás, tarkasággal változatossággal. Egy-egy redős arcú mama boldog megelégedéssel néz leánya után, ki lágyan susogó selyemöltönyében társnői körében sétál alá s fel a fasorok között; kacér menyecskék élénken társalogva illesztik szép szemeik elé ste- cher-üket, bizonyosan valami délczeg uracs tekintetét viszonozva az üvegen keresztül; itt kölcsönös bemutatások, ott zajos társalgás, egy-két irigy szempár gúnyosan néz végig egy elhaladó csinos nőt — bizonyosan valami megróni valót találtak rajta; náhányan összedugják fejőket rostálják az embereket — hja! a megszólás visz- ketege a betegek e menhelyén sem tartozik a ritkaságok közé : mindenüt emberek az emberek . . . Mig a fürdőközönség nagyobb része a tarkaság e színhelyén időzik, azalatt egyes családok vagy társaságok csendesebb időtöltésnek adják át magukat. íme a pazar berendezésű „Villa Triestina“ lakói dr. Hausen fürdöorvos e gyönyörű nyári laka hüs előcsarnokában ülnek kedélyes beszélgetésbe merülve. Az inposans D’Orsay villa vendégei pegig egy nagy családot képezve, a villát övedzö pompás park frissitökkel rakott asztalai körül foglalnak helyet, mig valamivel távolabb egy magasabb ponton közvetlenül a „Brünner Haus“ előtt, másik társaság a kilátás szépségeit élvezi. Es a brünni ház előtti kilátás valóban meglepően szép is : jobbra a gleichenbergi vár colossalis -falai magas hegytetőn, a vár Trautmansdorf gróf tulajdona, balra buja tenyészetü völgy legelésző nyájak és az ezeket őrző gyermekek felhangzó vidám dalaival; a háttér erdős halomlánc s távolról kéklö hegyek. Azok, kik kissé hosszasabb sétát akarnak tenni, a „Taferl Wirth“-et keresik fel. A „Taferl“ a most leirt völgyön túl elnyúló dombok egyikének tetején épült egyszerű kis ház, mely fogadó; „Wirth“-je pedig egy alacsony termetű, megnyerő arcú stájer, ki rendkívüli előzékenységgel fogadja vendégeit s a gleichenbergi árakhoz képest nagyon olcsón látja el. A ház udvarán felállított kuglizó, hinta, céltábla és egyéb játékeszközök sokakat csalnak ide, de a „Taferl“-t kétségkívül leginkább a szép kilátás, mely ablakaiból kínálkozik — teszi keresetté. — E helyen magam is sokat időztem egy-két honfitársammal, kik közül az egyik — ismertebb publicistáink egyike — szellemdus társalgásával sok élvezetes órát szerzett. Szemben a dombbal, melyen a „Taferl“ áll, csinos kis falu: Trautmannsdorf terül el apró házsoraival, a falun innen egy temető falkerítése fehérük, ide szálitják éjnek idején azokat is, kik Glei- chenbergből nem mehetnek többé haza, a kiknek már a Constántinforrás sem használt............. Eg y másik közeli kirándulási helye Gleichenbergnek a „Klause,“ mely szintén egyetlen habár egyemeletes házból áll s melynek közelében a már említett Remeteforrás van. A „Klause“t leginkább azok látogatják, kiknek forrása vizét használni kell, vagy kik a gleichenbergi vár megtekintésére menvén itt útközben pihenőt tartanak. De azért akadnak számosán, kik csupa kedvtelésből is meglátogatják e helyet s reggelijüket vagy uzsonnájukat jönnek ide elkölteni.
