Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-07-03 / 27. szám
bentium nec vultus instantig tyranni menta qua- tit solida. Igen, a vagyon az, mi az egyénnek önállóságot biztosítani leginkább képes; a vagyon az, mely az egyént azon helyzetbe teszi, hogy érdekeit a politikai események oscillatiojához idomítani kénytelen ne legyen; — melyik osztálya a társadalomnak van természeténél fogva leginkább hivatva, hogy hazáját s alkotmányát féltékenyen őrizze, hanem ha az, melynek e kettő balszerencséjében veszíteni valója van; melyik osztálya nemzetünknek volt az, mely akkor is felmerte emelni szavát hazánk alkotmányának visz- szakövetelésére, midőn a félelem édes mindnyájunk ajkára závárt vetett ? azon osztály, mely ha félt, félt, nem a bitorolt hatalomtól, hanem félt a nemzet végenyészetétől; míg ellenben a társadalom melyik rétege adta bármikor és bármely nemzetnél a tényleges, habár alkotmány-, sőt szabadságellenes hatalom uszályába kapaszkodók, mindenre felhasználhatók contingensét ? felelet: adá azon réteg, melyben az önfentartás kényszerű, de megbocsátható ösztöne oda utalja az egyént, hogy magát s tehetségeit ott, hol birja érvényesítse; nem a vagyontalan, majd a proletár ambitiot láttuk és látjuk-e szerepelni mindenütt, hol a hatalom kezében eszközökre van szükség? mig ellenben nem a vagyonos független értelmiség volt-e mindenütt az úttörő, s az angol alsó házat, mely 1628-ban az angol forradalmat megkezdé, nem. azon körülmény te- vé-e hatalmassá, hogy a községek követeinek háza háromszorta több vagyont s gazdagságot képviselt, mint a lordok háza s nem ez tette-e félelmessé annyira, hogy ugyanazon parlament feloszlatása után, a birtokos nemesség lakni jószágaira utasittatott Londonból azon félelmes befolyás miatt, melyet példájával az alsóbb rétegekre gyakorolhatna, s nem ezen parlamentből emelkedett-e ki náluk a Hampdenek és Eliotok hatalmas alakja, mint nálunk a Kölcseyek, Széchenyiek és Batthyányiak nagyszerű példányai? — íme, ez a vagyon hatalma! Békésmegye bizottmányának évnegye* des közgyűlése 1870. juniushó 21-én. (folytatása és vége) Bizottmányi tagok a tegnapi napon megjelenteknél is kevesebb számmal vannak. Elnök első alispán a gyűlést megnyitóinak jelenti ki, s ez után felolvastatik a közgazdászai ministernek egy intézménye, melyben értesíti a megye közönségét, hogy ö ap. kir, felsége a német alföldi kormány által Brüll Miksa pesti nagykereskedőnek németalföldi consullá lett kineveztetését elfogadni s őt legfelsőbb exequatnrával ellátni méltóztatott. — Örvendetes tudomásul vétetett. Szlávy József tudatja, hogy ö felsége által m. kr. közgazdászai miniszterré neveztetett ki s felkéri a közönséget, hogy azon rokonszenvet és támogatást, melyben elődét részesité, tőle se vonja meg, a maga részéről pedig kijelenti, hogy a közönség benne mindenkor az ország anyagi elhaladásának előmozdítóját találandja. — A megye közönsége Szlávy József urnák közgazdászai ministerré lett kineveztetését örvendetes túdomásul veszi s nem késik kijelenteni, hogy minden az ország anyagi haladását célzó rendelkezéseit tőle kitelhetöleg elősegíteni legkedvesebb hazafiui kötelességének ismerendi. Ugyancsak a közgazdászai minister tudatja, hogy a gyümölcsészeti és fatenyésztési szakértelemnek az országban leendő szélesebb elterjesztése tekintetéből vándorta- nitási — rendszer alkalmazását rendelte el, s e vándor tanítással Lukácsy Sándort bízta meg. — Erről a megyebeli községek a járásbeli íöszolgabirák utján értesit- tetnek. A belűgyminister a tótkomlósi harmadik temetkezési egyletnek bemutatási záradékkal ellátott alapszabályait megküldi. — A megküldött alapszabályok egyik példánya az illető egylet számára az orosházi főszolgabíró utján kiadatik. Ezután a törvényhatósági megkeresések vétettek elő, melyeket azonban — semmi különös érdeküt nem tartalmazván — mellőzünk s közülök csak is szabad kir. Debrecen -város közönségének a köztörvényhatóságok rendezése tárgyában a képviselöbáz elé terjesztett törvényjavaslat tárgyalásának elhalasztása iránt az országgyűléshez intézett ismeretes feliratát említjük fel, melyre nézve következő határozat hozatott: E megye közönsége a köztörvényhatóságoknak a parla'.ienti felelős kormánnyal s a közszabadsággali összeegyesztetésére vonat kozó nézetei és kívánalmaival a képviselöházhoz intézett kérvényében már kifejezést adván, sz. kir. Debrecen város közönségének fentebbi kérvényét, mint saját el. ' 'i Q r* ’ d ■ • 7 .» vei és nézeteivel nagy ré?zben megegyezőt, ez alkalommal pártolólag tudomásul veszi. Ez után a megyei pénztárak állapotára vonatkozó jelentések felvétele következett, — mihezképest az említett pénztárakat illető s gyűlésen kivül alispáni utalványok folytán eszközölt bevételek es kiadások helyben- hagyattak. A pénztári tisztség részére szükségelt hivatalos pecsét beszerzése megengedtetik s annak eszközlésével a mérnök megbizatik. A pénztári tisztség előterjesztése folytán, mely szerint a közmunkaváltsági összegek, habár az első határidő már rég letelt, a járásokból mindezideig kellő mértékben be nem folytak, mindnyája föszolgabirák oda utasitattak hogy a váltsági összeg első részletének a járási munkálatokra assiguált részét meghaladó váltsági pénzeket mihamarább beküldjék, továbbá, hogy a kijelölt munkálatok pontos és mielőbbi teljesítését eszközöljék. A tiszti főügyész; a szeghalmi Ínséges pénztár meglo- patása tárgyában véleményes jelentést tesz. — Miután a vizsgálatból ki nem tűnt, hogy a szeghalmi Ínséges péntárból hiányzó 2452 frt 11 kr eltolvajlása ki által követtetett el: a további eljárás a t. főügyész indítványához képest, alanyi tényállam hiányából beszüntette- tik ugyan, a menyiben azonban a kérdéses pénztári hiányáért legelső sorban a pénztár kezelője felelős annál is inkább, mert a pénztár kulcsát gondatlanul őrizte, ennélfogva nevezett kezelő elmarasztalása végett az iratok a számvevőséghez áttetetni, addig is pedig a kárösszeg biztosítása tekintetéből a felelősséggel tartozónak minden ingó és ingatlan vagyonai zár alá vétetni rendeltetnek. Doboz község folyamodványa, melyben a csötörtöki napokon rendes hetipiac tarthatására engedélyt kér, a közgazdászat! ministerhez pártolólag felterjesztetik. Szarvas város közönsége, azon 1861-iki évben kelt megyei statatumot, melyszerint a legelőnek egy holdon alóli telekkönyvezése betiltatott, hatályon kivül helyeztetni kéri. — A telekkönyvi törvényszék e tekintetbeni véleményadásra szóllittatik fel A szarvasi föszolgabiró, Szarvas város régi közházának elárusitása tekintetében keletkezett szerződést bemutatja. A föszolgabiró ur ezen eladási üzletet nem véli megerö- sitendönek s javasolja, hogy a kérdéses ház nyilvános árverésre bocsátassék. E felett aztán közte és némely jelenvolt szarvasi bizotmányi tagok között éles és nem egészen parlamentáris styiben folyt vita fejlődött ki, melynek a közönség azon határozata vetett véget, hogy a föszolgabiró véleménye mellöztetett s az eladási üzlet jóváhagyatott. Junius 22. és 23-ik napján. Felolvastatott a temesvári erdő és mezőgazdasági mtt- ipar és iparkiállitás választmányának a folyó évi szeptemberhó 18-án Temesvárott megtartandó kiállításra meghívó levele, mely mellett egyúttal a kiállítás programmja is megküldetett. — A programra közzététel végett mindnyája föszolgabiráknak kiadatik. Bihar megye közönsége a remetei hid kiépítése tárgyában kelt megkeresése folytán, az erészben szükségelt intézkedések megtételére kéretik; egyalkalommal pedig az iránt is megkerestetik, hogy miután a gyula-sarkadi útnak egy az említett remetei hídon túl eső része már régibb időktől fogva oly rósz karban van, hogy az azoni közlekedés és ez különösen az árvitel kitörése alkalmával — mint ezt egy közelebbi eset igazolá — emberi élet kockáztatásával is jár: a kérdéses ut ezen részének helyrehozása iránt sürgősen intézkedjék. Vadász Manó békés-csongrádmegyei tanfelügyelő, a békésmegyei iskolatanács üléseiről felvett jegyzőkönyveket a közoktatásügyi ministerhez leendő felküldés végett áttévén: e jegyzőkönyvek, Jancsovics Pál másod alispán indítványára, azzal küldetnek vissza említett tanfelügyelő úrnak, hogy a mennyiben az 1868-ik évi 38-ik t. c. 132-ik §-a szerint az iskolatanács részéröl nem jegyzőkönyvek, hanem jelentés mutatandó be a megyei bizottság elé, ehez képest jelentés alakjában tegye meg az iskolatanács működéséről szóló értesítését. Bemutattatott a legutóbbi közgyűlés óta alispánilag elintézett ügydarabok jegyzéke. — Jóváhagyólag tudomásul vétetnek. A .törvényszéknél alkalmazott kezelő hivatalnokoknak s a megye irnoki személyzetének drágasági pótlék engedélyezése iránti kérelme, a belügyministerhez ajánlólag felterjqsztetni határoztatik. Olvastatott a számvevői tisztségnek a gyulai torna- és tűzoltó-egyletnek erkölcsi és anyagi pártolást kérő folyamodására vonatkozó véleményes jelentése, melyre nézve határoztatok : A megyei közönség az egylet megalakul- tát úgy kitűzött üdvös és közhasznú céljait örömmel üdvözli, erkölcsi támogatásáról biztosítja és a főszolgabirá- kat utasítja, hogy járásukban torna- és tűzoltó-egyletek alakítására buzditólag hassanak és a keletkezőket támogassák, — továbbá a gyulai torna- és tűzoltó-egylet részére 100 ftos alapítványt tesz oly módon, hogy annak 6% kamata a tartalékpénztárból pontosan kiadassák, a megye székházánál létező tüzfecskendők egyikét pedig szerelvényeivel együtt háboritlan használatvégett átengedi. __________ Sz arvasi dolgok. A kik f. év jun. 21-én a Szarvason tartandó közvizsgai zárünnepélyben való részvét végett, az azt megelőző nap este, közel és távol vidékről Szarvas városába összegyűltek, meg voltak lepve azon, a Körös hidján fel s alá hullámzó minden rendű s nemű nép által, mely ez alkalommal nagy feszültséggel várta az épen e napon köztük megjelent országgyűlési képviselőjüknek, b. Podina- nicky Frigyes ö méltóságának adandó tisztelgést. A mint egy kissé besetétedett: a nagy utcán feltűnt a sok színes olaj lámpa tarka vegyülete, melyek a mint közelebb jutottak ngos Tomcsányi Károly ur kastélyához, hol a magas vendég szállva volt, mind jobban-jobban volt hallható a Rákócy-induló dallama. A kastély udvarán a szarvasi férfi-dalkar meghatóan előadott négyhangzatos éneke után t. Salac Ferenc képviseleti elnök a város nevében üdvözölte szeretett országos képviselőjüket, mit ismét a báró ismeretes szívélyességével megköszönt, politikai elveihez híven azon reményt jelezve, hogy ezek alapján valamint az egész haza, úgy különösen Szarvas városának is mind szellemi, mind anyagi felvirágzása bizton várható, a mint ezt egyébiránt mindig kiváló gondjai közé fogja sorozni. Jun. 21-én pontosan és szabatosan a kibocsátott meghívó szerint ment véghez a közvizsgai zárünnepély, melyről, miután minden tantárgyon csak átfutva nyujtatik némi kis mutatvány, alig lehet valamit mondani. A mi azonban ezen rövid átpillantás mellett sem maradhatott titok a neveléssel foglalkozó hallgató előtt; azon egyetemes érdeklődés a tudomány iránt az ifjúság részéről, azon sok derült arc, mely lelki s testi egésség szóló tanúja s mely akármi egyéb mutatványnál inkább győzhetett meg azon erkölcsi jó szellemről, mely a szarvasi tanuló ifjúságot már évek óta átlengi. Tudva levő dolog ugyanis, hogy ezen vizsgái zárünnepélyt megelőzték a szigorlatok, melyek f. hó 10-töl 20-ig behatóan foglalkoztak mind minden tantárggyal külön, mind minden egyes növendékkel. Az egész ünnepélyt befejezte egy a „Bárány“ eimü vendéglő nagy termében, az ifjúsági dalárda felszerelésére 50 krnyi belépti dij mellett tartott hangverseny, mely általában a legjobb benyomást hagyta maga után. Kedvesen lepték meg a vidéki közönséget a képezdei tanteremben kiállított rajztanodai mutatványok és festmények, melyekből minden szülő azon meggyőződést vihette magával, hogy a szarvasi tanintézetben a szép művészetek ápolására különös gond fordittatik. A ki a szarvasi főiskola beléletéröl bővebben kiván értesülni, azt az igazgató, Tatay István által közzétett évi értesítőre utaljuk. Nem hagyhatjuk itt említés nélkül azon körülményt, hogy már a célba vett építkezés végett ott találtunk nagy tóglakazalokat a gymnasium épülete előtt. A mi pedig e részben különösen bizonyságot tesz arról, hogy Szarvas város lakossága felfogta a kor intő szózatát, ez az, hogy: „midőn Mikolay János ur, mint a főiskola fá- radhatlan gondnoka — a mint ezt a fentemlitett értesítőben olvassuk — a már égetett 200,000 téglát a gyárból, mely kis távolatra a városon kivül áll, a helyszínre behordatni készült; t. Salac Ferenc képv. elnök pen- ditésére, ntiszt. Sárkány János ur részéről nehány indokoló szó hozzájárultával, Szarvas városa nemes polgársága, minden kötelező előzmények nélkül, önlelke buz- dultából megajándékozta az esperességi főiskola pénztárát az összes anyagkészletnek (és ha lett volna, többnek is) ingyenes behordásával. E nyilvános jótékonysági versenyben az előkelő birtokos gazdálkodókkal felekezeti különbség nélkül, vetekedve jelentek meg egyrészt az u. n. intelligentiából többen, másrészt a kézmi- vesek és kisebb gazdák egyes képviselői“ Ez által tett- leg vagyis betüszerint váltotta be Szarvas városának lakossága azon felhívást, mely még ez év elején ugyan a „Békés“ hasábjain, ily cim alatt: „Hordjunk téglát a szarvasi főiskola épületéhez“, megjelent. Jól jegyzi meg az értesítő „a szarvasi polgárság e jótéte többet jelent, mint a mennyit ezen munkában tett szolgálat pénzben számítva tenne; jelent kincset, melyet pénzül kiszámítani nem lehet. Jelenti a vallásos érzelem s a polgári értelem azon öszhangzatosabb fejlettségét, mely Szarvas városát nagyban véve olv tiszteletreméltónak s egy bu- manistikus intézet szinhelyéül oly ajánlatosnak jellemzi stb“ Jun. 22- és 23-ik napján ugyanott tartá a békési ág. hitv. ev. esperesség ez évi közgyűlését, melyből mint a nagyobb közönséget is érdeklőt említendőnek látjuk azt, hogy a mint nt. esperes ur, Szeberényi Gusztáv ez évi jelentésében a főiskolára tért: alkalmat vön magának Tatay István igazgató ur tanári pályájának 25-dik évfordultának küszöbén, az esperességnek ezen férfiú
