Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)

1869-12-25 / 13. szám

szeptember hava első napjára tétetett, egyszersmind a járásbeli főszolgabirák az összeirás teljesítésére, a közmunkái küldöttség pedig a felosztási tervezetnek elkészítésére és annak a következő közgyűlés elé terjesztésére utasittattak.

Elnöklő első alispán a jövő 1870-ik év január havában megkezdendő ujonczozás keresztiilvi- hetése szempontjából az iránti intézkedésre kérvén fel a közgyűlést, hogy az ujonczozási bizottságokhoz kinevezendő polgári elnökök kijelöléséről gondoskodás történjék : a szegedi hadkiegészítési kerületre nézve működendő sorozó bizottság elnökéül Sipos Sándor bizottmányi tag ; a szolnoki hadkiegészítési kerületre és illetőleg az ahoz tartozó e megyebeli községekre nézve pedig az első alispán, akadályoztatása esetén még Farkas Béla és Nagy Károly bizottmányi tagok neveztettek ki.

Olvastatott Keblovszky Lajosnak, mint Wenck- heim Krisztina grófhölgy uradalmi ügyészének nyilatkozata, mely szerint a grófnő majorsági birtokán keresztül megnyitott doboz-vésztői útvonal által elfoglalt terület iránti kártérítési igényéről lemond. — A megye közönsége elismerését fejezte ki a grófnő abbeli nagylelkű elhatározásáért, melynél fogva a kérdéses földterület iránt fen forgott vitás kérdés végleges megoldását lehetővé tenni szíveskedett.

Végül felmerült indítvány folytán a nagy műkincseket magában foglaló Eszterházy képtárnak az ország részére megvásárlása, s illetőleg annak a külföldre vitele megakadályozta- tása érdekében a képviselőházhoz és a kormányhoz felirat intéztetni batároztatott.

Gyulai levelek.

III.

Az e hó 19 én tartott egyházi tanácsülésben a gazdászati szakosztálynak kellett volna vélemény es jelentését a jövő évi egyházi és iskolai szükségletek tárgyában beterjeszteni, a munkálat be is terjesztetett, de a jegyző náthás lévén, az elnök pedig ezüst pixiséből nem kínálván meg egy kis jóféle barát-tubákkal, a beterjesztett javaslatot nem volt képes elolvasni. — így történt azután, hogy az egyházi tanács csak most vette észre, hogy a gazdászati szakosztálynak elfelejtett pennát adni és rendeltek melléje pennát párosával is.

Különben a költségvetés jelentéséből annyit elhebegett a jegyző, hogy hajnali misére gyertyát vegyenek a perselypénzből és ne az egyházi adóból; - - igen ám; de a perselybe nem igen adogatnak semmitsem, mert a város azt beszéli, hogy a persely jövedelem a Kirchen- fodernak adatott árendába, és az árendást gaz dagitni nem akarják; — erre azután hátároz- tatott volna, hogy jövőre nem lesz illuminatiós hajnali mise, és igy majd nem fog kelleni gyertyát venni az egyházi adóból. A javaslat továbbá azt is tartalmazó., hogy a templom utáni egyenértéki adót fizesse a templom tulajdonos;

— ha épitette az egyházközségnek, fizessen is érte, — minek épitette. — Erre azonban csak

•hallgattunk, mert -— mint elnök ur monda sehol sincs megírva, hogy az ajándékozott lónak patkolás költségeit az ajándékozó viselje.

— Javaslatba hozatott továbbá,, hogy a tanitók ha tiszta szobába akarnak lakni, hát csak meszeljék magok, ha pedig tanitóné asszonyom a sparrherdet nagyon befüti és elromlik, csak re- peráltassa meg, tanító uramnak száz ‘ esztendős kemenczéje pedig ha bedül, dütse ki, igy majd talán riktungba jön, és nem kerül az eklézsiának pénzbe.

A ki pedig az iskolába az ablakot kitöri, csináltassa be, ha pedig a szél töri be, vonattassék a tanító fizetéséből ki, miért nem csukta be, — különben e költségvetésen majd szelídít a jövő; bizzunk a gazdászati szakosztály pennájában.

De térjünk most más tárgyra.

E szám a „Békés“ három havi fennállásának, ez évben utolsó száma, az évvel együtt a múlandóságba szál, hogy onnan ujult erővel, megszaporodott munkakörrel ismét síkra keljen, az elhaladott óra számát újból kezdi, hogy azt ne- csak számjegyekkel, de eszméinek, és jóakaratának magvával is tovább hintse, s megérje az

időt, midőn a termékeny földbe hullatott magvak az egyetértésnek, polgári egyenlőségnek és megelégedésnek fájává növelődjenek.

Ez elvekből kifolyólag igyekezni fog a konok „cívis“ városunk ügyeivel a jövőben többször is foglalkozni, megadván érdeme szerint kinek-kinek a magáét; — és azért az uj-év küszöbén nem hallgathatom el azt, hogy városunk ügyeinek kormányzásában egy rendezett — független, értelmes, kellő képességgel biró városi tanácsnak voltam és vagyok is barátja. — Óhajtom, hogy jöjjön egy idő, midőn e város népe átlássa egyszer azt, hogy lehet, valaki jó gazda, szorgalmas foldész, kitűnő kézműves és a legjózanabb legbecsületesebb, mindenki tiszteletére érdemes ember, de a kellő képzettség, a kor színvonalán álló tanultság, és a köz ügyek rendszeres ismerete nélkül, soha sem lesz jó biró, jó elöljáró, elfogultságában soha sem lehet a város érdekeinek a jelenkor kívánalmaihoz, szükségeihez mért fejlesztője. — Sajnos hogy sokan többre becsülik a „nagyház“ garádicsá- nak taposását, saját munkakörük és anyagi szükségletük teljesítésénél is.

Egy majd 20,000 lelket számláló, a jobblétnek bizonyos fokára emelkedett, számos értelmiséggel, és szorgalmas, virágzó kézmü iparral ellátott városnak mint Gyula — mi több még megyei székhely is — kiváló gondot kellene fordítani a város csinosodása, anyagi érdekeinek és szellemi képesítésének előmozdítására; — remélhetjük-e azt egy a jelenben fennálló tanács rendszerétől, kinek értelmisége a boldogult Takácsi-féle „énekeskönyv“ és a pásztori mise csimpolyázásán túl nem igen terjed? Alig hiszem! - Nevelési rendszerünk a felállítandó polgár iskola által változni és reményiem előhaladni is fog; de miért? mert a törvény reánk parancsolta. — Úgy hiszem jövend egy idő, midőn közigazgatási rendszerünk változtatását is a törvény fogja reánk parancsolni, és én becsülni fogom e törvény alkotóját bármely pártnak legyen is hive, ki e szűkkebluség okozta csomót meg fogja oldani.

Az alkudozások az uj tanács választásra folynak már, a polgári függetlenség és városi ön- állás háttérbe szorításával gyámkodás és pártérdek a jelszó, melynek ónsulya alóli kibontakozást csak- a megalkotáshoz közelgő megyei és községi i’endezés törvénye fogja lehetővé tenni. —

Az év végéhez közéig. — Sylvester napjának éjféli órája az évszámot a múltnak adja át. Adja az ég, hogy Gyula városa az uj-év első órájával szükkeblüségét és jelen rendszeréhez konok ragaszkodáséit is a múltnak adja által.

Egy cívis.

A fiumei kérdés

tárgyalására kiküldött országos bizottság befejezte egyelőre tanácskozásait s múlt kedden este tartá utólsó ülését, hogy a jegyzőkönyveket hitelesítse. A „P. Corr.“ a következőket közli a tárgyalásokról :

Minden várakozás ellenére oly eredményre jutott a deputáczió, melyet nem lehet ugyan még véglegesnek mondani, de mely mindazonáltal alkalmas arra, hogy az eddig Fiumében és Hor vátországban uralkodott izgatott hangulatot szelídítse, s hova-hamarább végleges megállapodásra juttasson. Mindjárt az első ülésben oly hevességgel ütődtek össze az ellentétek, hogy alig lehetett kedvező eredményt várni; Deák Fe- rencz, kinek jelenléte, máskor mérséklőleg hatott, gátolva volt gyöngélkedóse által a részvételben, és csakhamar oly ingerültség mutatkozott a fiumei- s a horvátküldöttek között, hogy a magyaroknak csak nagynehezen sikerült a mérsékletet megóvni. Az egész fiumei ügy ezúttal egyátalán mint egy horvát és fiumei vita kérdés tárgyaltatott, melyben Magyarország mint semleges fél, mint néző a közvetítő szerepet játszi,a. Minden oldalról érezték a helyzet tart- hatlanságát, de a fiumeiak s a zágrábiak azon nézetből látszották kiindulni, hogy az ellenfélnek ki kell fáradnia, s épen nem akartak engedni. Ily körülmények közt, végre annyira elkeseredett a vita, hogy a horvát követek, kivált

midőn látták, hogy kissebbségben maradnak, kijelentették, hogy nem vehetnek tovább részt a tanácskozásban. Most már a fiumeiak kíméletlenül sürgették az elhatározást a horvátok nélkül is; csak nagynehezen sikerült Andrássy gf.- nak oly megoldásnak egyengetni utat, melyhez utólag a horvátok is járultak. Fiume ugyanis egy kormányzót nyer, ki a magyar ministerel- nök candidáiása mellett a fejedelem által neveztetik s a magyar országgyűlésben üléssel és szavazattal bir; Fiume közösügyei, vagyis azok, melyek Magyar- és Horvátország közt is közösek. a magyar országgyűlésen is tárgyaltatnak; Fiume önkormányzati ügyeinek kérdése nyitva tartatik s itt oly megállapodások is lesznek, melyek pusztán Horvátországot és Fiúmét illetik. Ez utóbbiakra nézve úgy értesül a „P. Corr.“, hogy oly megoldás van készülőben, mely megóvja Horvátország jogi álláspontját a nélkül, hogy Fiume függetlenségi érzetét megsértené. Fiume ugyanis — Horvátországhoz csatol tatnék, követei megjelennének a zágrábi gyűlésen, de emellett oly bő autonómiát kapna, hogy tényleg minden belügyének igazgatása kizárólag a város kezeiben maradna. „Reform.“

Újdonságok.

— Lapunk jövő év elejétől fogva vasárnap reggel fog megjelenni.

— Közművelődési viszonyaink mértékéül leginkább azon egyesületek tekinthetők, melyeknek feladata és működése egyes művelődési ágak ápolására és fejlesztésére irányul. Hazánkban már sok ily egyesület vagy társulat, áll fenn, kissebb nagyobb sikerrel működik saját körében. A történelmi társulat, tekintve feladatát, egyike azon társulatoknak, melyek kölcsönös figyelmet és részvétet érdemelnek, s mégis — mint biztos forrásból értesülünk — hazánk sok jelentékenyebb helyén a mondott társulatnak vagy nagyon kevés tagja van, vagy egy sincs. így például Gyulán csak egy van. Alig hinné az ember s pedig igaz. — A magyar embert különösen jellemzi ama tulajdon, miszerint őseivel elei történetével büszkélkedni szeret s fajának egykori dicsőségét fennen emlegeti. A mily jogosultnak tartjuk részünkről ezt — másrészt — azon közönyösséggel, mely a történelmi társulat iránt észlelhető —* összeegyeztetni nem bírjuk. — Egyébiránt száz szónak egy vége ; szaporítsuk a történelmi társulat tagjainak számát azzal, hogy azok közzé beíratjuk magunkat. Tagsági díj egy évre 5 írt. s ezért a társulat közlönyét a „Századok“-at nyeri minden tag 1 távonkénti füzetekben ; maga e mű is többet ér 5 írtnál. Taggá lenni óhajtókra nézve a közvetítést szívesen elvállalja e lap szerkesztősége. —

— A megyei közgyűlés szombaton e hó 18-án fejeztetett be. Összesen 236 ügy intézte- tett el tartama alatt.

Helyi rövid hírek :

— Az árvíz még se vonult el, most is elborítva tartja az ellepett térségeket. — Szakái Lajos, a megyei népszámlálási bizottság fárad- hatlan elnöke, népies zamatu, kimerítő értesítést bocsátott közre, a küszöbön levő népszámlálási összeírásra vonatkozólag. — A legutóbbi megyei gyűlésből kirendelt árvizi-bizottság tegnapelőtt csötörtökön tartá meg első ülését. — A biróváiasztás jövő héten fog megtartatni; mint értesülünk, Beleznay Péter polgártársunknak van legnagyobb pártja. — A Körösből múlt héten kifogott figyermek anyját sikerült felfedezni, s a vizsgálat ellene már folyamatba is tétetett. — \ legutóbbi esőzések csodálatos mennyiségű sarat idéztek elő úgy a kocsiuta- kon — melyek csak úgy ragyognak a Ing zagyvaléktól — mint a járdákon is; a város kellő bensejében gondosan fen tartott tavak pedig pompásan megnövekedtek, nagy gyönyörűségére a libák és rucáknak. Csak már legalább arról is gondoskodnának az illetők, hogy halak is legyenek bennük.

yt^ Vajda János békési elemi iskolai tanító a múlt héten a városon kívül fekvő gőzmalomba ment, 200 frtnyi követelését a főmolnármes- tertől felvenni. A pénzt többek jelenlétében fel