Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)

1869-12-25 / 13. szám

szeptember hava első napjára tétetett, egyszers­mind a járásbeli főszolgabirák az összeirás telje­sítésére, a közmunkái küldöttség pedig a fel­osztási tervezetnek elkészítésére és annak a kö­vetkező közgyűlés elé terjesztésére utasittattak. Elnöklő első alispán a jövő 1870-ik év január havában megkezdendő ujonczozás keresztiilvi- hetése szempontjából az iránti intézkedésre kérvén fel a közgyűlést, hogy az ujonczozási bizottsá­gokhoz kinevezendő polgári elnökök kijelölésé­ről gondoskodás történjék : a szegedi hadkiegé­szítési kerületre nézve működendő sorozó bizott­ság elnökéül Sipos Sándor bizottmányi tag ; a szolnoki hadkiegészítési kerületre és illetőleg az ahoz tartozó e megyebeli községekre nézve pedig az első alispán, akadályoztatása esetén még Farkas Béla és Nagy Károly bizottmányi tagok neveztettek ki. Olvastatott Keblovszky Lajosnak, mint Wenck- heim Krisztina grófhölgy uradalmi ügyészének nyilatkozata, mely szerint a grófnő majorsági birtokán keresztül megnyitott doboz-vésztői út­vonal által elfoglalt terület iránti kártérítési igé­nyéről lemond. — A megye közönsége elisme­rését fejezte ki a grófnő abbeli nagylelkű elha­tározásáért, melynél fogva a kérdéses földterü­let iránt fen forgott vitás kérdés végleges meg­oldását lehetővé tenni szíveskedett. Végül felmerült indítvány folytán a nagy műkincseket magában foglaló Eszterházy kép­tárnak az ország részére megvásárlása, s illető­leg annak a külföldre vitele megakadályozta- tása érdekében a képviselőházhoz és a kor­mányhoz felirat intéztetni batároztatott. Gyulai levelek. III. Az e hó 19 én tartott egyházi tanácsülésben a gazdászati szakosztálynak kellett volna véle­mény es jelentését a jövő évi egyházi és isko­lai szükségletek tárgyában beterjeszteni, a mun­kálat be is terjesztetett, de a jegyző náthás lé­vén, az elnök pedig ezüst pixiséből nem kínál­ván meg egy kis jóféle barát-tubákkal, a beter­jesztett javaslatot nem volt képes elolvasni. — így történt azután, hogy az egyházi tanács csak most vette észre, hogy a gazdászati szakosztály­nak elfelejtett pennát adni és rendeltek melléje pennát párosával is. Különben a költségvetés jelentéséből annyit elhebegett a jegyző, hogy hajnali misére gyer­tyát vegyenek a perselypénzből és ne az egy­házi adóból; - - igen ám; de a perselybe nem igen adogatnak semmitsem, mert a város azt beszéli, hogy a persely jövedelem a Kirchen- fodernak adatott árendába, és az árendást gaz dagitni nem akarják; — erre azután hátároz- tatott volna, hogy jövőre nem lesz illuminatiós hajnali mise, és igy majd nem fog kelleni gyer­tyát venni az egyházi adóból. A javaslat továb­bá azt is tartalmazó., hogy a templom utáni egyenértéki adót fizesse a templom tulajdonos; — ha épitette az egyházközségnek, fizessen is érte, — minek épitette. — Erre azonban csak •hallgattunk, mert -— mint elnök ur monda sehol sincs megírva, hogy az ajándékozott ló­nak patkolás költségeit az ajándékozó viselje. — Javaslatba hozatott továbbá,, hogy a tanitók ha tiszta szobába akarnak lakni, hát csak me­szeljék magok, ha pedig tanitóné asszonyom a sparrherdet nagyon befüti és elromlik, csak re- peráltassa meg, tanító uramnak száz ‘ esztendős kemenczéje pedig ha bedül, dütse ki, igy majd talán riktungba jön, és nem kerül az eklézsiá­nak pénzbe. A ki pedig az iskolába az ablakot kitöri, csi­náltassa be, ha pedig a szél töri be, vonattassék a tanító fizetéséből ki, miért nem csukta be, — különben e költségvetésen majd szelídít a jövő; bizzunk a gazdászati szakosztály pennájában. De térjünk most más tárgyra. E szám a „Békés“ három havi fennállásának, ez évben utolsó száma, az évvel együtt a mú­landóságba szál, hogy onnan ujult erővel, meg­szaporodott munkakörrel ismét síkra keljen, az elhaladott óra számát újból kezdi, hogy azt ne- csak számjegyekkel, de eszméinek, és jóakara­tának magvával is tovább hintse, s megérje az időt, midőn a termékeny földbe hullatott mag­vak az egyetértésnek, polgári egyenlőségnek és megelégedésnek fájává növelődjenek. Ez elvekből kifolyólag igyekezni fog a ko­nok „cívis“ városunk ügyeivel a jövőben több­ször is foglalkozni, megadván érdeme szerint kinek-kinek a magáét; — és azért az uj-év kü­szöbén nem hallgathatom el azt, hogy városunk ügyeinek kormányzásában egy rendezett — füg­getlen, értelmes, kellő képességgel biró vá­rosi tanácsnak voltam és vagyok is barátja. — Óhajtom, hogy jöjjön egy idő, midőn e város népe átlássa egyszer azt, hogy lehet, valaki jó gazda, szorgalmas foldész, kitűnő kézműves és a legjózanabb legbecsületesebb, mindenki tisz­teletére érdemes ember, de a kellő képzettség, a kor színvonalán álló tanultság, és a köz ügyek rendszeres ismerete nélkül, soha sem lesz jó bi­ró, jó elöljáró, elfogultságában soha sem lehet a város érdekeinek a jelenkor kívánalmaihoz, szükségeihez mért fejlesztője. — Sajnos hogy sokan többre becsülik a „nagyház“ garádicsá- nak taposását, saját munkakörük és anyagi szük­ségletük teljesítésénél is. Egy majd 20,000 lelket számláló, a jobblét­nek bizonyos fokára emelkedett, számos értel­miséggel, és szorgalmas, virágzó kézmü iparral ellátott városnak mint Gyula — mi több még megyei székhely is — kiváló gondot kellene fordítani a város csinosodása, anyagi érdekei­nek és szellemi képesítésének előmozdítására; — remélhetjük-e azt egy a jelenben fennálló tanács rendszerétől, kinek értelmisége a boldo­gult Takácsi-féle „énekeskönyv“ és a pásztori mise csimpolyázásán túl nem igen terjed? Alig hiszem! - Nevelési rendszerünk a felállítandó polgár iskola által változni és reményiem elő­haladni is fog; de miért? mert a törvény reánk parancsolta. — Úgy hiszem jövend egy idő, midőn közigazgatási rendszerünk változtatását is a törvény fogja reánk parancsolni, és én be­csülni fogom e törvény alkotóját bármely párt­nak legyen is hive, ki e szűkkebluség okozta csomót meg fogja oldani. Az alkudozások az uj tanács választásra foly­nak már, a polgári függetlenség és városi ön- állás háttérbe szorításával gyámkodás és párt­érdek a jelszó, melynek ónsulya alóli kibonta­kozást csak- a megalkotáshoz közelgő megyei és községi i’endezés törvénye fogja lehetővé tenni. — Az év végéhez közéig. — Sylvester napjának éjféli órája az évszámot a múltnak adja át. Adja az ég, hogy Gyula városa az uj-év első órájával szükkeblüségét és jelen rendszeréhez konok ragaszkodáséit is a múltnak adja által. Egy cívis. A fiumei kérdés tárgyalására kiküldött országos bizottság be­fejezte egyelőre tanácskozásait s múlt kedden este tartá utólsó ülését, hogy a jegyzőkönyve­ket hitelesítse. A „P. Corr.“ a következőket köz­li a tárgyalásokról : Minden várakozás ellenére oly eredményre ju­tott a deputáczió, melyet nem lehet ugyan még véglegesnek mondani, de mely mindazonáltal alkalmas arra, hogy az eddig Fiumében és Hor vátországban uralkodott izgatott hangulatot sze­lídítse, s hova-hamarább végleges megállapodás­ra juttasson. Mindjárt az első ülésben oly he­vességgel ütődtek össze az ellentétek, hogy alig lehetett kedvező eredményt várni; Deák Fe- rencz, kinek jelenléte, máskor mérséklőleg ha­tott, gátolva volt gyöngélkedóse által a részvé­telben, és csakhamar oly ingerültség mutatko­zott a fiumei- s a horvátküldöttek között, hogy a magyaroknak csak nagynehezen sikerült a mérsékletet megóvni. Az egész fiumei ügy ez­úttal egyátalán mint egy horvát és fiumei vita kérdés tárgyaltatott, melyben Magyarország mint semleges fél, mint néző a közvetítő szerepet játszi,a. Minden oldalról érezték a helyzet tart- hatlanságát, de a fiumeiak s a zágrábiak azon nézetből látszották kiindulni, hogy az ellenfél­nek ki kell fáradnia, s épen nem akartak en­gedni. Ily körülmények közt, végre annyira el­keseredett a vita, hogy a horvát követek, kivált midőn látták, hogy kissebbségben maradnak, ki­jelentették, hogy nem vehetnek tovább részt a tanácskozásban. Most már a fiumeiak kímélet­lenül sürgették az elhatározást a horvátok nél­kül is; csak nagynehezen sikerült Andrássy gf.- nak oly megoldásnak egyengetni utat, melyhez utólag a horvátok is járultak. Fiume ugyanis egy kormányzót nyer, ki a magyar ministerel- nök candidáiása mellett a fejedelem által nevez­tetik s a magyar országgyűlésben üléssel és szavazattal bir; Fiume közösügyei, vagyis azok, melyek Magyar- és Horvátország közt is közö­sek. a magyar országgyűlésen is tárgyaltatnak; Fiume önkormányzati ügyeinek kérdése nyitva tartatik s itt oly megállapodások is lesznek, me­lyek pusztán Horvátországot és Fiúmét illetik. Ez utóbbiakra nézve úgy értesül a „P. Corr.“, hogy oly megoldás van készülőben, mely meg­óvja Horvátország jogi álláspontját a nélkül, hogy Fiume függetlenségi érzetét megsértené. Fiume ugyanis — Horvátországhoz csatol tatnék, követei megjelennének a zágrábi gyűlé­sen, de emellett oly bő autonómiát kapna, hogy tényleg minden belügyének igazgatása kizáró­lag a város kezeiben maradna. „Reform.“ Újdonságok. — Lapunk jövő év elejétől fogva vasárnap reggel fog megjelenni. — Közművelődési viszonyaink mértékéül leg­inkább azon egyesületek tekinthetők, melyek­nek feladata és működése egyes művelődési ágak ápolására és fejlesztésére irányul. Hazánkban már sok ily egyesület vagy társulat, áll fenn, kissebb nagyobb sikerrel működik saját köré­ben. A történelmi társulat, tekintve feladatát, egyi­ke azon társulatoknak, melyek kölcsönös figyel­met és részvétet érdemelnek, s mégis — mint biztos forrásból értesülünk — hazánk sok je­lentékenyebb helyén a mondott társulatnak vagy nagyon kevés tagja van, vagy egy sincs. így például Gyulán csak egy van. Alig hinné az ember s pedig igaz. — A magyar embert kü­lönösen jellemzi ama tulajdon, miszerint őseivel elei történetével büszkélkedni szeret s fajának egykori dicsőségét fennen emlegeti. A mily jo­gosultnak tartjuk részünkről ezt — másrészt — azon közönyösséggel, mely a történelmi tár­sulat iránt észlelhető —* összeegyeztetni nem bírjuk. — Egyébiránt száz szónak egy vége ; szaporítsuk a történelmi társulat tagjainak szá­mát azzal, hogy azok közzé beíratjuk magun­kat. Tagsági díj egy évre 5 írt. s ezért a tár­sulat közlönyét a „Századok“-at nyeri minden tag 1 távonkénti füzetekben ; maga e mű is töb­bet ér 5 írtnál. Taggá lenni óhajtókra nézve a közvetítést szívesen elvállalja e lap szerkesztő­sége. — — A megyei közgyűlés szombaton e hó 18-án fejeztetett be. Összesen 236 ügy intézte- tett el tartama alatt. Helyi rövid hírek : — Az árvíz még se vonult el, most is el­borítva tartja az ellepett térségeket. — Szakái Lajos, a megyei népszámlálási bizottság fárad- hatlan elnöke, népies zamatu, kimerítő értesítést bocsátott közre, a küszöbön levő népszámlálási összeírásra vonatkozólag. — A legutóbbi me­gyei gyűlésből kirendelt árvizi-bizottság tegnap­előtt csötörtökön tartá meg első ülését. — A biróváiasztás jövő héten fog megtartatni; mint értesülünk, Beleznay Péter polgártársunknak van legnagyobb pártja. — A Körösből múlt héten kifogott figyermek anyját sikerült felfe­dezni, s a vizsgálat ellene már folyamatba is tétetett. — \ legutóbbi esőzések csodálatos mennyiségű sarat idéztek elő úgy a kocsiuta- kon — melyek csak úgy ragyognak a Ing zagy­valéktól — mint a járdákon is; a város kellő bensejében gondosan fen tartott tavak pedig pom­pásan megnövekedtek, nagy gyönyörűségére a libák és rucáknak. Csak már legalább arról is gondoskodnának az illetők, hogy halak is legye­nek bennük. yt^ Vajda János békési elemi iskolai tanító a múlt héten a városon kívül fekvő gőzmalom­ba ment, 200 frtnyi követelését a főmolnármes- tertől felvenni. A pénzt többek jelenlétében fel

Next

/
Thumbnails
Contents