Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)

1869-12-11 / 11. szám

gokat írnunk Szarvasról. Nem is erőltetjük magunkat, hanem e helyett némi szemlét tartván városunk intézetei felett, — a részben tüntetjük fel az egészet.

Városunk a közelebbi években az anyagi és szellemi gyarapodás tekintetében valóban kitűnő lépéseket tett, — melyeknek részben már látszanak, részben mielébb. látszani fognak áldásos eredményei.

Az anyagiak közt első helyre teendő az egy éve alakult takarékpénztár, melynek forgalma már is meghaladja a 300,000-et, fényes bizonyítékaként az e féle intézetek életrevalóságának. Gőzmalma, mely a környéken ritkítja párját, szintén igen élénk pénzforgalmat idéz elő, s még inkább idézne, ha e mostani, volt tulajdonosa és a birtokló részvénytársulat közt fennforgó zavarok ügyeiből ki tisztázná magát. — Megemlítendő még a város birtokában levő serház is, melyben jelenlegi bérlője azonban szeszt gyárt. —- Az itt előszámlált intézeteknek, különösen a gyáriaknak, legfőbb emeltyűjéül szolgálna a Túrtól Szarvasig tervezett vasúti szárnyvonal, melynek kivitele azonban, a pénz vállalkozó Köbén bukása folytán elnapoltatott.

A mi városunknak szellemi gyarapodását illeti, a tőiskola mindinkábbi népesedésén kívül az uj magyar' iskola fel állítása említhető örvendetes tényül, s népes kaszinója és népköre, közönsége irodalmi és közügyi érdekeltségének bizonyítéka.

A jelen tényei mellett azonban a jövő reményeit sem kell felednünk, — melyek közzül érdekeinket illetőleg a megyei központi törvényszéknek Szarvasra leendő át tétele a legóhajtot- tabb. Ez ügyben közelébb, főispánunk Tomcsá- nyi József ő mltsága felszólítására és vezetése mellett, egy tanácsi küldöttség járt fent az igazságügyi ministeriumnál, honnan biztatásokkal és a legjobb reményekkel tértek vissza. — Ez által városunk minden esetre igen sokat nyerne, s az államtól annál is inkább remélhető meg- adatása, mivel a tanács felajánld helyiségül, az esen czélra igen alkalmas és diszes városházát. Szarvas ugyan épen nem fekszik — mint mely a központi székhelyek megválasztásában fontos

birtokosokkal, pénzintézetek és más egyéb vállalatokkal, továbbá Ugybuzgó hazafiakkal szövetkezve, egy jól szervezett és helyes alapokra fektetett tornatársulatot alkosson s társulati utón közös erővel gyámolitsa azon ügyet, melyet törvényhozásunk az országos ügyek sorába iktatott, melyet egyetemesen kötelező tantárgyként irt elő s melynek haszna és előnye, megyénk társadalmi és közgazdászati érdekei szempontjából is kiszámíthatatlan.

Ily jól szervezett és helyes alapokra fektetett tornatársulatok által nemcsak az általános érdekű tornászat és harczképesités léptethetik életbe, hanem ezzel kapcsolatban, a helybeli érdekek szempontjából fontos tűzoltási ügy is hathatós támogatást nyerhetem!, minthogy a torná- zás nemcsak erős munkásokat és harczképes férfiakat teremt, hanem egyúttal szakavatott és ügyes tüzóltókat is nevel.

Miután pedig a külföldi társulatok példája után hazai tornaegyleteink is egymásután karolják fel a tűzoltás ügyét, nem marad egyéb hátra, minthogy megyebeli városaink is ez utón haladjanak.

Egy ilyen torna- és tűzoltó-egylet czéljai röviden körvonalozva a következők lehetnének :

1) fiú- s leány-növendékek, valláskülönbség- nélküli tornásztatása az 1868-ik évi XXXVIII- ik törvényczikk rendeletének értelmében.

2) Az egylet tagjainak tornázás, vívás, lövészet és -tttzoltásbani rendszeres oktatása.

3) Tűzveszélyek esetében a lakosok életének és vagyonának jól rendezett mentése.

4) Nyilvános torna-ünnepélyek által a társas életben mozgás és elevenségnek előidézése.

Mindezen üdvös és nemes czélok, egyrészről törvényeink által lévén előirva, másrészről azonban helybeli érdekeinkből eredvén; szükséges miszerint azok megvalósításán megyebeli városaink egymásközt vetélkedjenek. Névszerint felette kívánatos, miszerint Gyula, Csaba, Békés, Szarvas és Orosháza lakosaik nagyobb számerejénél fogva, legelsőkül lépjenek a cselekvés terére s halasztást nem tűrve törvényszabta kötelességek lerovására siessenek.

A sor megnyitása azonban mindenesetre B.- Gyula városát illeti, nemcsak azért, mivel a megye székhelye s példája buzdító hatást gyatényező — a megye belső részében; de ha a ministerium által tervezett uj törvényszéki körök életbe lépnének, igen alkalmas helyiség lenne.

Ennyit városunk jelen állapotáról és a jövőbe helyezett reményeiről, — feltüntetett fényoldalai mellett azonban nem feledkezhetünk meg- azon egy árnyoldaláról sem, mely ily népes városban, különösen tél viz idején igen szembe szökő, értvén alatta a járdák hiányát.

Volnának ugyan itt úgynevezett pallók; de ezeken valóságos Blondini lélekjelenléttel lehet csak végig balanczirozni. Már pedig a városnak van saját téglagyára, s igy ha nem is minden ut- czán; de legalább a főbb utczákon rakathatna egy gyalog járdát minden nagyobb költekezés nélkül. — Hisszük, hogy a tanács mi elébb eleget tesz a közönség e többször nyilvánított óhajának, — s Szarvas minden szarvashiba nélkül lesz említhető.

Sipos Soma.

Újdonságok.

— Múlt vasárnap délután tartatott meg a Gyulán felállítandó torna- és tüzoltóegylet tárgyában összehívott értekezlet a városháza nagy teremében. Örvendetes jelenségként említjük fel az ez alkalommal elnökölt Mojsisovics Vilmos mérnök ur előadásából, miszerint az általa felmutatott aláírási iveken eddigelé 2T2 egyén jegyeztette be magát tagul s ezek között több 100 és .50 frtos mint alapító- Az alapszabályok tervezete több módosítással elfogadtatott, s annak helybenhagyás végett a kormányhoz leendő fel- terjesztése úgy egyéb, az ügy tovább fejlesztése iránti intézkedések megtétele végett egy hét tagból álló bizottság neveztetett ki.

— A szőlő dézsma váltság ügyében múlt szerdán a városházán megtartott összejövetelkor, az érdeklett lakosság holdanként SOfrtot ajánlott a volt földes uraságnak váltságul, ennek képviselője pedig 40 ftot kért. Miutánaz érdekelt lakosok ajánlatuk mellett maradtak, a birtokossági képviselő 10 napi határidőt kért, melynek eltelte után egy újabb összejövetel alkorlandana, hanem tehetős osztályának ereje és számosb értelmiségénél is.

Megyebeli tornaegyleteink ilyetén elszaporodása által ezúttal kedvező alkalmat szolgáltatnánk az országos tornász-szövetség létesülésére is mely magyarhoni tornászatunk kifejlődésére, általánosítására s anyagi és erkölcsi érdekeinek gyarapítására leghathatósabb befolyással volna.

Midőn azonban a tornászat életbeléptetése érdemében megyebeli teendőinket jelzem, szükségesnek tartom e helyt egy körülménynek fel említését is.

A tornászat t. i. mi nálunk egészen uj valami s arról még törvényeink is, csak a múlt évben, intézkedének.

Tudvalevőleg minden uj intézménynek megvan a maga akadálya, megvannak ellenségei, melyek fejlődésére gyakran igen kártékony s hátráltató befolyást gyakorolhatnak.

Nem szenved kétséget, miszerint a tor nászainak is — mielőtt törvényeink értelmében mindenüvé behatolni képes lehetne — az akadályok és ellenségek különféle nemeivel keilend megküzdenie.

Ezek sorába tartozand a tömeg értetlenségéből származó közöny, ferde nézetek és előítéletek ; a minden újítást rendszeresen ellenzők és azok, kik mindent mi nem tőlük ered, ellenzenek; továbbá azok, kik legvastagabb és legönzőbb anyagi érdekek hajhászatában, a közügyek iránti érdeklődésüket s hazafiui és emberbaráti kötelesség érzetüket már elvesztették.

Nem hagyhatom emlitetlenül e helyt a pártszenvedélyt sem, mert gyakran constatáltatott azon sajnos tény, miszerint a politika éppen nemzetünk köréljen, polyp karjaival agyon szőrit nem egy nemes törekvést és általános érdeket; pártkérdést csinál ott a hol csak is közművelődési és humanistikus kérdések forognak fenn s e sajnos hínárban elsüllyeszt nem egy magasrendű feladatot, melynek megoldása a közügy érdekéből fontos és kívánatos lett volna.

Lehet, hogy mindezen ellenségek hadat üze- nendnek az ügynek s bár azt — mert életét törvényeink biztosítják — megölni képtelenek is, mégis életbeléptetése elé kissebb nagyobb mérvű akadályokat gördíthetnek s fejlósét és elterjedését hátráltathatják.

kaiméval fogja képviseltjei véghatározatát tudatni. Kívánatos, hogy ez ügy méltányos kiegyezkedés utján találja megoldását.

— Az árvíz felöl fájdalom ezúttal sem írhatunk valami kedvezőt. A helyzet ugyanegy; ma árad, holnap apad és megfordítva. A meg- mérhetlen viztömeg állhatatosan helyt áll az elfoglalt térségeken.

— A Jugovics-ház. kertjében érett málnagyümölcs volt látható a napokban. Egy helybeli lakatosmester kertjében pedig a szőlő most érik egy tőkén.

— Baranovics Kálmán városunk egyik ismertebb egyénisége, volt honvéd-kapitány, e hó 2-án hunyt el Budán, hosszas szenvedés után. Béke poraira.

— Az alakulandó gyulai torna- és tűzoltó- egylet javára a farsangon sorsjátékkal egybekötött fényes tánczvigalom fog rendeztetni. A bál bizottság már meg is alakult s haladék nélkül hozzá lát az előkészületekhez.

— Kárász Imre cs. kir. kamarás és szeghalmi nagy birtokos ur nov. 27-én vezeté oltárhoz Polgáraiban a bájos Battliáuyi Karolina grófnőt. Az uj pár még az nap délután külön vonattal Pestre, onnan pedig Szeghalomra ment. — Urszinyi Béla csabai birtokos pedig múlt hó 29-én vezeté oltárhoz a kellemdús Karassi- ay Stefanie k. a. megyénk első alispánjának leányát. —

— Király ö felsége keleti útjáról e hó 6-án reggel 9 órakor a legjobb egézségben Bécsbe érkezett, s az indóháznál a hatóságok főnökei s a községtanács fogadták.

— A „Pesther Lloydsnak írják Bécsből, hogy bizonyos Asztalos János Oláhországból nagymennyiségű magyar proklamácziót játszott át a Dalmátiában harezoló magyar katonaság közé. Lám, a volt lelkes kecskeméti ügyvéd, a jeles népbarát, minő ékes üzelmekre adta fejét. Sokra viheti.

— Rimabrezóban múlt hó 29-én sokan jöttek össze senoriális gyűlésre az evangélikus papok közül. Gyűlés után vacsoráim mentek a vendéglőbe s ezután kártya következett, melynél Antalik András kraszkói lelkész sógora KuBékésmegyénk közművelődési viszonyai a legferdébb színben tűnnének elő, ha a közöny a tudatlanság előítéletét, roszakaratát, személyeskedés és pártszenvedély reactiója oly mérveket volna képes magára ölteni, hogy ez által az ügy fejlése jelentékenyen hátráltatnék avagy veszélyeztetnék.

lekerülheti énül szükséges tehát az ügy anyagi és erkölcsi hathatós támogatása. E végből szükséges, miszerint megyebeli városaink a kebelbeli torna egyletek részére alkalmas telket pénzintézeteink és iparvállalataink pedig bizonyos évi pénzösszegeket adományozzanak*) s hogy minden tchetősb polgár az alapitók sorába iépjen vagy legalább végrendeletében az egyleti vagyon neveléséről megemlékezzék;

szükséges, megyénk mindazon férfiait, kik értelmiségük és tekintélyüknél fogva, a tömeg fölött vezérszerepet visznek, — befolyásukat az ügy érdemében érvényesíteni s a szavuk után induló tömeget, az ügy egyetemes pártolására bírni ;

szükséges miszerint az ügy fontosságának emelése és népszerüsbitése érdekéből, maga Békésmegye bizottmánya is, tegye meg hazafi kötelességét, biztosítván az ügyet erkölcsi támogatásáról ;

szükséges végre, Békésmegyénk értelmiségének és hazafiságának vallás- és pártkülönbség nélkül solidáris szövetségre, lépni, a reactiónak fenntebb elősorolt mindazon elemei ellen, melyek különféle indokokból hátráltatnák egy oly közérdekű intézmény korszerű életbeléptetését, mely már törvényeinkben' gyökerezik, melynek egyéni, társadalmi, közgazdászati és állami jelentőségét országgyűlésünk bölcs rendelkezései is fennen hirdetik, melynek általános életbeléptetését szentesített törvényeink megparancsolják s mely alkotmányos (örvényeknek nem engedelmeskedni, életbetéptetésökhöz hozzá nem járulni. mig egyrészről megrovandó társadalmi mulasztás addig másrészről megbocsáthatlan hazafiui bűn is volna.

*) Szeged város p. o. a kebelbeli tornaegyletnek 6777 forintot, Pest városa a nemzeti tornaegyletnek 5000 forintot adott, a debreczeni tornaegyletet pedig úgy a takarékpénztár mint az István gőzmalom jelentékeny évi összegekkel segíti.