Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-12-11 / 11. szám
1 Első évfolyam. Szerkesztőségi iroda: Föutcza 186. sz. Ide intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény. Hirdetések elfogadtatnak a kiadó hiva- alban Nagy Ferenez könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija : Egy négy hasábos Gar- raondsor 5 kr. — Bélyegdij 30 kr. Politikai, közgazdászati és ismeretterjesztő hetilap. Megjelenik hetenként egyszer, minden szombaton. 11-ik szám. Gyula december 11-én 1869. Előfizetési feltételék: Egész évre ...........................................4 frt. Fé l évre.................................................2 frt. Negyed évre......................................1 frt. Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendök. Hirdetvények ugyancsak a kiadó hivatalban fogadtatnak el. Előfizetési felhívás! A „B ÉKES“ politikai, közgazdászat! és ismeretterjesztő hetilap 1870-ik évi folyamára. Előfizetési feltételek : Helyben házhozhordással, vagy vidékre postán küldve : egész évre 4 frt. — Félévre 2 frt. — Negyedévre 1 frt. Az előfizetések bérmentes levelekben a lap kiadó-hivatalához, Nagy Ferenez könyvkereskedésébe Gyulára czimzendők. Gyűjtőknek nyolcz előfizető után tiszteletpéldány jár. Kéretnek a t. ez.„előfizetni szándékozók, miszerint előfizetéseiket mihamarább, s még e hó folytán beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap nyomatandó példányainak száma iránt kellő időben tájékozás szereztethessék. Hirdetési rovatunkban a közzétételeket gyorsan és jutányosán eszközöljük, egy négyhasábos Garmond-sorórt 5 kr., nyilttéri közlésekért soronként 15 krt számítván. Bélyegdij minden igtatásnál külön 30 kr. — Többszöri beigtatás tetemes kedvezménynyel jár. A hirdetések ugyancsak a kiadó hivatalban fogadtatnak el. Hajóssy Otto a „Békés“ kiadó tulajdonosa és felelős szerkesztője. Ez is egy megoldásra váró kérdés. (+) Az 1865/7-ik évi XII-ik törvényezikk 12-ik §-a szerint a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket az eddigi törvények alapján mind a törvényhozás mind a kormányzat körében az ország magának tartotta fenn. Ezen törvényezikk által önálló intézkedési jogot nyert az ország, azon teher könnyítésére nézve, mely a népre most is aránytalan mérvben nehezhedik s mely főleg az 1848. előtti időkben a termesztmények kiszolgáltatásával együtt járt számtalan kezelési hiányok s visszaélések miatt oly sérelmessé vált, hogy az ország rendei a síkon fekvő és átvonuló katonaságnak az adózók által kiszolgáltatandó termesztményekkeli élelmeztetését jövendőben megszüntetendőnek s e helyett mind a tanyázó, mind az átkelő katonaságnak a kincstár költségén való élelmeztetését vélték a királyi felség hozzájárulásával megállapi- tandónak. E czélból mind az 1836 mind az 1840-ik országgyűlés küldöttségeket nevezett ki, melyek a katonaság élelmezésével együtt járó, terhek törvényességének kinyomozása után, az ezen terhek megszüntetésért a kir. kincsI tárnak évenkint fizetendő váltsági pénzösszeg mennyisége, — annak a törvényhatóságok közti felosztása — és behajtása módozatai iránt veteményes jelentéseket tettek s ezek alapján az 1844-ki országgyűlés, az azon évi November 5-ről tett feliratában, az említett terhek megszüntetéséért évenkint fizetendő és a hadi adóval együtt országgyűlésről országgyűlésre megajánlandó egy millió ezüst forintnyi váltsági összeget hozott a felségnél ajánlatba. Az 1844-ki November 10-én kelt k. két válaszban a katonaság élelmezésével és be- szálásolásával járó költségeknek a felajánlott egy miliő ezüst forint évenkénti váltság mellett jövendőben a kincstárbóli fedezése elvileg elfogadtatott és ezen elv gyakorlati alkalmazásának módozatait tárgyazó kir. pro- positiók kilátásba helyeztettek; azonban a viszonyok változtával azólta ez ügyben or- szággyiilésileg további intézkedés mindekko- rig nem történt. A katonaság élelmezése és az ezzel elvál- hatlan kapcsolatban álló elszálásolás valamint az átkelési-fuvarozás terheinek a közös teherviselés alapján törvényhozási utón leendő rendezése a legégetőbb szükségek közé tartozik s alapos reményünk van, hogy e tekintetben a cs. k. közös hadügy — és a m. k. honvédelmi minisztériumok által készítendő javaslatok nem sokára a képviselő- ház elé terjesztetnek* Addig, a törvényhatóságok ezen terheknek átalánositását, csak is az által eszközölhetik, ha a kebelükben állomásozó katonaságnak községenként felváltva leendő elhelyezése iránt az illető katonai parancsnokságokkal egyetértőleg intézkednek; az úgynevezett átkelési községeknek periig az előfogatozást a többi nem transennalis községeknek hozzájárulása által könyitik, — e tekintetben azonban pótadónak kivetése a jelenleg fennálló adózási rendszernek bonyolítására vezethetvén, ez egyelőre mellőzendő s czélszembb- nek látszik, ha az illető községek bizonyos számú előfogatoknak természetben kiszolgáltatására köteleztetnek. Gyulai levelek. II. Egyházi ügyeink. Egyházi ügyeinkről szállva, ki kell jelente nem, a félreértések kikerülése végett, hogy mi»f római katholikus csak is e hitfelekezet ’
