Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-11-20 / 8. szám
minőségre nézve pedig, mi tagadás benne? még kevésbé, — . mert a törvény 55-ik §-ban előirt 13 tantárgy helyett, alig öt tanittatik az egyes osztályokban, a mint az másként alig lehet oly iskolákban, hol az évi tanfolyam 8 hónapig tart, hol nyáron alig látni gyermeket az iskolában, télen pedig 150—200 zsufoltatik össze, osztályozásra való tekintet nélkül, egy tanitó vezetése alá, egy iskolába. Nem tudjuk, mily tapasztalást merített felügyelő ur a helybeli felekezeti iskolákról, melyeket a minap hivatalos látogatásával szerencséltetett V megértette e tős gyökeres magyar ember létére, a szláv ajkú gyermekek feleleteit? előadatta e magának a tanrendszert és a tantárgyakat? szóval behatolt e a? iskolák belélet.ének mélyébe ? de akár mint áll a, dolog, attól lehet tartani, hogy a XXXVIII. törvényczik 15. §. értelmében a szegény egyházak rnegintést kapnak, miszerint iskoláikat a törvény értelmében szervezzék ; — és ha ezek azt mondják rá : non possumus? — akkor a községen van a sor, mennyit is ? —- 40 iskolát felállítani. — De hát lehetséges e ez? Igaz hogy a község, a polgárokra külön iskolai adót vethet, csak hogy e polgárok nem mások, mint a felekezetek hivei, kik egyházi iskoláik fentartására évenként 14,500 forintot fizetnek. Lévén pedig a községnek, oda számítva a nagyobb birtokosokat is, összesen 148,000 forint országos adója, s ennek 5°/0 ha csak 7,400 forintot tészen, ők az illető törvény 36. § értelmében, külön iskolai adót fizetni nem kötelesek; — a község pedig, mely mint testület, igen csekély jövedelemmel rendelkezik, mely saját közigazgatási költségeit, évi kivetett adóval fedezi, annyi községi iskolát létesíteni és fentartani, legjobb akarata mellett sem képes. — Hogy pedig e tekintetben, az országos népnevelési alaphoz folyamodjék, mely ha tudomásunk nem csal, az 1869. évre 396,000 forintban van megálapitva, azt tán a szerénysége nem engedné. Lett volna itt egy kis jövedelmi forrás, ezen s más hasonló nemes ügyek előmozdithatására teremthető, ha tudniillik, akkor midőn az urbér alól megváltakozott községek országos kárpótlásának megálapitásáról volt szó, országos törvényhozóink a szoros igazság szeretetök egy részét az ily köz ügyekre fordítják, mel) szerint a törvény úgy szóllott volna, hogy a kárpótlási ösz- veg ne egyeseknek osztassék ki, hanem egészben a község köz czéljainak szolgáljon alapul : — TÁRCZA. A tornászat fontossága és úornászati teendőink Békésmegyéken. Mojsisovics Vilmostól. (Folytatás.) A tornászat történetének áttekintése. Az imént elmondottak után kétségtelenné lesz, miszerint az újabb kori tornászat rendszerének dicsősége a németeket illeti. Az általok életbeléptetett rendszer, mely népéletök összes viszonyai közt nagyszerűen jóltevő befolyást gyakorol — lassan Európa minden országába is utat tör magának. A német tornászaiból Ling Henrich (f 1839.) rendszere sserint kifejlett az úgynevezett svéd tornászat s számára még 1814. Stockholmban egy központi tornaintézet állíttatott fel államköltségen. Ezen rendszer azóta különösen Svédhonban igen elterjedt. A svéd tornászat azonban, melyet egy időben maga a porosz kormány is pártfogolt, mindinkább helyet enged az újabb német tornarendszernek. Francziaországban a tornászat érdekében legelőször is egy spanyol ezredes Amoros F. (f 1847.) lépett a küzdők sorába s főtörekvése volt azt a franczia hadseregnél dhalánosan hozni be. Kezdeményezésének következése lett, miszerint a franczia katonák toruászati képeztetése mindinkább életbeléptetett; sőt 1850. a tornászat Fi'ancziaország minden iskoláiba általánosan kötelező tantárgyként be is hozatott. Mindezen intézkedések daczára, a tornászat Francziaországban nem érte el még a fejlettség és czélszerii- ség azon magas fokát, melyet Németországban elért, minthogy Francziaországban a nevelési de ezen túl vagyunk ; — a törvény meghozatott, a fóldtehermentesitési kötvényeket megkapjuk, veszteséggel pénzé forditjuk, a pénzt elosztjuk, elköltjük, a nélkül, hogy abból az utókor számára e<ív maradandó emléket állítanánk. — Mondaná valaki, hisz ez magány vagyon! igen, de oly természetű, mint melyről a XXXVI Il-ik törvény- czikk 39. §-sa tesz emlitést, hol meghagyatik, hogy legelő elkiilönözés alkalmával, bizonyos rész, az iskolai czélokra fentartassék. így állván tehát a dolog, — legalább minálunk valóban azon kétség merül fel, hogy a különben üdvös közoktatási törvény, miként fog gyakorlatban végrehajtatni? — Lehet, hogy a végrehajtás nehézségei, kissé fekete szilinél ecsetelvék de a mily szeretettel ápoljuk a mi lelkeinkben a nép nevelés ügyét, mely hazánk felvirágzásának, s polgári szabadságunk megőrzése s tovább fejlesztésének egyik alapfeltétele, oly jól esnék lelkűnknek nem látni azon nagy akadályokat melyek annak útjában állanak; — másrészről pedig, mennyire tiszteljük a törvényeket, melyek a nemzet újra ébredésének derült korszakában hozatnak, oly lelki nyugalmat találunk ha azok sikeresen végre is hajtatnának. Mert nem a szép, Írott törvények boldogítják a nemzetet, — mint ezt a 48 előtti korszakból tapasztaltuk, hanem, bármily üdvös törvény csak is azon része, mely a gyakorlatban sikeresen végre- haj tátik. Dictum factum, kerületi tanfelügyelő urunkat szerencsénk volt körünkben láthatni, s vele a népiskolák meglátogatásával egy egész napot tölthetni. Mily tapasztalást vitt magával, mily ítélet fog arra következni ? nem tudjuk ; — bálnaként fog az hangzani, nem tesszük ad acta, de a nevelésügy tovább fejlődésének mozzanataival együtt, a tisztelt olvasó közönséggel tudatni fogjuk. — üt pedig, ki hivatalos körútját tovább folytatja, szerencse és Isten áldása kisérje, hogy a nevelés szent ügyének minél gazdagabb sikert biztosítson. Szemián Dániel. Vidéki levelezés. Békés november 10. 1869. Tisztelt szerkesztő úr ! Ha becses lapjának keretébe a községi élet ismertetése mint hisszük beillik, szíveskedjék felvenni vidéki szemléjének rovatába e közleményt, melyben a 24 ezer leielvekre fektetett tornázás kisebb mérvben alkal- maztatik s a testedzés és képzés, kiválói ag katonai czélok előmozdítására szolgál. — A franczia hadsereg tornáztatása azonban kevés kívánni valót hagy hátra.*) Angliába 1820. körül tört utat a tornázás s leginkább német tomatanitók voltak azok, kik oda bevitték. Az ott kifejlett tornarendszer szerint a tornajátékok számára külön berendezett hely szolgál. Ezen tornajátékok közül ismeretes a „cricket“ játék, melyet egy időben fő uraink minálunk is meghonosítani iparkodtak. Legújabb időkben Chiosso kapitány emelt Londonban a tornászainak csarnokot, Liverpoolban pedig Hu- guenin. Londonban 1865. egy német tornaegylet 500 taggal megalakulván, a német tornászat elterjedését nagy mérvben eszközli s az egylet törekvései az angolok által legnagyobb elismerésben és pártolásban részesülnek. Svajczban Elias és Pestalozzi nemes törekvései csakhamar sikert arattak, miután ezen szabad hazában a tornászat gyorsan elterjedt s szintén nemzeti intézménnyé fejlődött.**) *) Midőn f. évi aug. havában Francziaországban, a cha- lons-i és St.-maur-i táborokat, hol épen akkor a franczia katonaság gyakorlatait tartá — alkalmilag meglátogatám, a kifejtett csatárlánczok, csatározások és rohamok alatt azonnal szemembe ötlöttek egyesek s egész hadtestek fellette könnyű, mondhatni sok bravourral eszközlött ugró, kúszó stb. mozdulatai. Midőn e fölötti bámulatomat, egy előttem álló tiszt előtt kifejezém, úgy nyilatkozott, miszerint ezen eredmény egyedül a franczia hadseregnél általánosan behozott rendszeres tornászat kifolyása, melyre kitűnő gond fordittatik. **) A torna-ünn ipélyek Svájczban nemzeti ünnepélyek s a közönség mily nagy mérvben érdekli magát ái- talok, meggyőződtem ez évi aug. havában berni canton városa Herzogenbuchséban és Bielben létemkor, a midőn is nevezett két város tornyai és két számláló népes alföldi Békés város november 8-án tartott közgyűlésének lefolyását, s közéletünk e téreni nyilvánul ás ít az olvasó közönséggel van szerencsénk megismertetni.*) Eltekintve a közérdek iránti túlbuzgóság szülte és a szenvedélyességtől nem épen ment szemrehányásoktól, melyek a kormány végrehajtó pénzügyi közegének az adóbehajtásra kötelezett községi elöljáróság kötelesség mulasztásából származott kiküldetése, s e miatt az adózóknak végrehajtási költségekkel méltatlan terheltetésé- ből nem minden ok nélkül merültek fel; eltekintve különösen túlzásairól ismeretes és saját nevének leírására sem képesített N. J. képviselőnek nyilatkozatától, minélfogva a véleménye szerint nem magyar törvényekben gyökerező adó-behajtás körüli lanyhaságáért az illetőket nem csak megdicsérve, sőt jövendőre épen ezért beválasztatások iránt is megbiztatta a mi egyedüli árnyéklatát képezi a közgyűlésnek — megkell vallani, hogy egészbeni magatartása, még is annak bizonysága volt, hogy alkotmányos életben, a közérdek van mindenek felibe helyezve, mely mellett, a hivatalos tekintély s magán hajlamok félretételével — a jámbor fbldini vesékből alakult képviseletnek is van elég lelki ereje és bátorsága meggyőződésével síkra szál- lani, s a közérdeknek megfelelő életre való határozatokat hozni. Jelesül: a jegyzőkönyv hitelesítése után, a város több rendbeli pénztárainak rendezése, különösen azok kezelésében eddig tapasztalt fogyatkozások megszüntetése iránt intézkedés hozatván szőnyegre ; a szegényi mintegy 5000 forint és segélyezeti mintegy 10,000 frt. tartalmú pénztáraknak, — mely utóbbi az 1863-iki ínség enyhítésére a földhitelintézettől felvett s az egyes lakosok közt 20-tól 200 forintos részletekben kiosztott 150,000 forint közvetített kölcsön törlesztése után fenmaradott tiszta haszonnak, községi adóra fordított 12,000 forinton felüli maradványából származott — jövedelmezőbb és biztosabb kezelése czéljából, a népbankba betétele határoztatott. Ezeken kívül van még a községnek egy alapítványi pénztára, mely közelebb a város, mint testület által aláirt államkölcsön után nyert kötelezvények eladásából, távolabb pedig, ezen *) Ily nemű tudósítások számára mindig nyitva áll lapunk, s igy köszönet érette. Szerk. Belgium és Hollandiában is felkaroltatott a tornászat, Euler és Happel tornatanárok azok, kik e terén nagy tevékenységet fejtenek ki. Brüs- selben a tornászainak külön szakközlönye is van. Olaszország, különösen az újabb időkben, igen sokat tett a német tornászat meghonosítása ér- démében. A svajczi születésű Obermainnak sikerült Turulban egy központi tornaintézetet állítani fel, melyben Olaszország különféle részeiből állami és községi költségen tornatanárok ké- peztetnek. Amerikába is átvándorolt a tornászat, hol azt leginkább a németek által alkotott tornaegyletek a népéletbe átültették. Amerikában a tornászat nagyobbára egybe van kötve a tűzoltással. Az észak-amerikai tornaszövetség által pedig Cincinuátiban egy tornaujság adatik ki. Austriában a német-tornászat tökéletesen meg- honosulni kezd. Majd minden nagyobb városban alakultak már torna-egyletek s Bécs, Lincz, fjrrátz, Baden, Florisdorf, Leobensdorf, Mödling, Neukirchen, Vöslau, Wiener-Neustadt, Prága, stb. legjobb példával jár elő. Csehországban magában a torna-egyletek száma, meghaladja a húszat. A prágai cseh nemzeti tornacsarnok 80 ezer írtba került s igen szép. Tagjai száma 800 s ezek y3da működő tornász. Egyenruhájok vörös ing, fekete nyakkendő, lengyeles szürke nadrág és zubbony s fennálló széles prémű kis szürke kalap. Ezen kivül bír még Prága öt torna-helyiséggel, melyekben fi- és leány-gyermekek tornáztatnak. házai a eantonok és városok zászlaival és koszorúkkal feldiszittettek, diadal ivek emeltettek, kiki ünnepi ruhát öltött s regényes helyen megtartatott oly két torna-ünnepély, melyek engemet, pompás alakjai és változó jelenetei által, a görögök olym- pi játékaira a legélénkebben emlékeztetett vissza. Folytatása következik.
