Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)

1869-10-23 / 4. szám

megtörtént, nem utaiták-e kint járó küldöttünket a szabad Albion ban az osztrák nagy követhez, nem kapta-e ugyan csak ő azon elutasító választ, bekül jenek önök Ausztriával, mert az orosz beavatkozás hová tovább valószínűvé válik. Gondoltak-e azok, kik akkor az események irányadó szereplői valának, egy születendő uj köztársaság ellenében a íntínar- chicus Európában a fenyegetett trónok érdekközösségére, — nem szolgált-e e tekintetben az illetőknek tájékozásul a történelem, mely ily érdekközösséget jegyzett fel a trónok részéről a fiatal franczia köztársaság elnyomására. Es midőn ily kedvezőtlen volt reánk nézve az európai constellatió, áltunk-e bel- ügyeinket tekintve úgy, hogy kilátás lehetett önvédelmi harczunk továbbra húzásával időt nyerve, alkalmat szolgáltatni a külföld diplomatájának, hogy a feliforgó kérdés liord- erejét mérlegelve javunkra beavatkozhassék, mint egy test és egy lélek állt-e a két magyar haza minden lakója- kész élni vagy halni szent ügyünkért, nem uralgott-e Erdély bérczein ellenünk felfegyverezve a havasok királya, nem állt-e mint ellenséges tábor ellenünkben egész Horvátország, birtuk-e érdekeinknek megnyerni szerb és rácz testvéreinket, és habár ellenük mint nyílt lázzadók ellenében nem éltünk is a győző jogával, sőt részesévé tevénk az általunk és ellenükben kivívott közös szabadságnak, bírtuk e kiirtani belőlük az irányunkban felgerjesztetett ellenszenvet, s nem várták-e az orosz beavatkozástól a szabadulás óráját. — Es midőn ily kedvezőtlen volt helyzetünk benn, helyes dolog volt-e april 14-ével kitaszítani magunk alul még a törvényes alapot is, s ez által megfosztani a nemzetet azon erkölcsi erőtől, mit annak tudata ád, hogy a nemzet minden zaklatások daczára is a törvényes térről le nem lépett. És ha a nemzet századokon át folytatott törekvéseinek végczélja alkotmányának s állami függetlenségének biztosítása volt, melyet az 1848- ik év vívmányával elért, s melyet nagyon valószínűleg a reánk nézve kedvező 49. -év tavaszával mint fegyverrel is kivivottat fődén ki előtt nyitva áll azon biz to s ut, melyen haladva önállás, eltökélt bá- torság-, erő, ügyesség és kitartáshoz s egy szabad ember mindazon felséges tulajdonaihoz juthat, melyek őt ö n- nönmaga és családja, a társadalom és hazája iránti szent kötelmek hű teljesítésében, a leghathatósabban g y á- molitani fogják!

Fentebbiekben körülményesen fejtegettetvén a tornászat élettani, életrendi és gyógyászati általános és részletes fontosság, az előadottakból önként folyik, miszerint a tornászainak — tekintettel alkalmazási módjai és czéljaira — különféle ágazatai és elnevezései is vannak, nevezetesen megkülönböztetik :

1) A nevelési tornászat, melynek czél- ját az ifjú test életrendi, nevelési és szépészeti szempontból felfogott helyes képzése és fejlesztése képezi.

A tornászainak ezen neme tekintettel van a gyermeknek fejlődésben lévő testszervezetére s miután azt a tornászat módszertani szabályainak alkalmazása által —• a szellemi tevékenység czélszerü eszközévé s az akaraterő engedelmes szolgájává képezni törekszik — határozott nevelési jelleget ölt magára.

Továbbá a fi- és leány-gyermekek testi képzését szépészeti szempontból eszközölni óhajtván, — a nagyobb erőkifejlést czélzó gyakorlatok helyett — leginkább olyanokkal foglalkozik, melyek az ifjú testnek arányos fej lést s mozgás és nyugvásban! szépészeti jelleget szereznek.

Tekintettel azonban a nőneműek testszervezetére, a női szokások és női természetre, megküleg mérséklettel szilárd alapokra fektethetett volna, mindent még létünket is koczkáztat- ni s nemzetünk úgy is eléggé fájós emlékű történelmét egy még gyászosabb emlékű eseményekről tanúskodó episoddal szaporítani, mindén másnak, csak az exi- gentiák helyes tanának nem mondható. —

Azonban mit szóljunk azon politikáról, melynek a Világosi gyásznapok után irányelve a boszúeszküze, a kém és • bakó voltak. Azt hinni, hogy a nemzet kebléből a vágy az önállóságra s a benne felköltött aspira- tiók kiirthatok, ha egyszer lábaiknál fekszik az idegen segélylyel kicsavart fegyver, — azt hinni, hogy a dicső múlt emlékei _ oly könnyen elmosódhatnak egy nemzetnél minő fajunk, melynek egyik kiváló jellemvonása a merengő lelkesedés; s nem számítva a jövő esélyeire, azt hinni, hogy a lelkesedésre többé semmi szükség, és tabula rasat csinálni mindenből mi előttünk szent és örök becsű vala, s miért a nemzet lelkesedni birt; s romokon s mint egy alvó vulkánra építeni akarni nem politika, hanem valóságos dőreség volt. De hiszen ez ha- gyán! — Mi indokolta azt, hogy foglyaink még csak hadi foglyok gyanánt se tekintessenek, mi indokolta a hadi törvényszékek szereplését kufsteini, Spielberg és Olmücz rémletes tényeit. — Miért kelle szaporítani e nemzet úgy is számos vértanúinak számát, miért kelle szaporítani a hantokat, melyek alatt a bakó által a sírnak adott nagyjaink hamvai nyugszanak; — azért talán, hogy legyen hová a honszeretet ihletet venni zarándokoljon, vagy hogy legyen hová a nemzet, ha egyszer lelkesedésére történnék hivatkozás, mint néma kérdő jel mutasson, vagy hogyha szebb napok derülen- denek e hazára, legyen mi a fájó érzés fel- költésével, keserű üröm gyanánt vegyüljön az öröm kelyhébe?

E politika minden más, csak politika nem volt. Solferino és Sadovánái lakolt; hősét pedig a történelem a miveit emberiség utálatának adá által.

lönböztetendő e helyt a nőtornászat mint a nevelési tornászat alosztálya.

2) A gyógytornászát. Ez azon nézetből indul ki, miszerint a szenvedő test némely hibáinak és rendetlenségeinek oka, az elégtelen testmozgásban rejlik; az ebből keletkezett testi bajok tehát gyógytanilag helyes és a czélnak megfelelő testgyakorlatok rendszeres alkalmazása által enyhitendők és gyógyitandók. Ezen gyógymód leginkább tüdő- altesti- ideg-izom-és csont- bajokban, kiváltképen pedig a csontváznak ferde képződése és kinövéseiben leli bő alkalmaztatását. — Pesten p. o. dr. Batizfalvynak test egyenészeti intézete fentebbi nemes czélok elérésében fáradozik. —

3) A honvédelmi vagy katonaitornászat. Ennek czélja a harczost edzés és erősítés által, a táborozás fáradalmainak elviselésére szoktatni, előkészíteni s a hadi műveletek ügyes és gyors eszközlésére képesíteni. Erre azonban legújabb törvényeink értelmében, kötelezett tantárgyként életbeléptetendő s honvédelmi rendszerünkkel legszorosabban egybefüggő, általános torná- zás is előkészít, úgy hogy a képzett tornász egyúttal kész katona is.

Ezekből látni való, miszerint a honvédelmi tornászat a testi erők szabadabb felhasználhatá- sát czélozván a nevelési tornászattal egy czél- ra törekedik; mindamellett abban különbözik tőle, hogy a védtornászatnál a fegyvergyakor- latokbani erély s a táborzási és hadmiveleti esélyek és akadályok könnyű leküzdhetése a legfőbb elérendő czél.

4) Köztornászat, nép tornászat vagy társas tornászaiban — úgy a mint az legújabb időkben Németországban kifejlett s honvédelmi

Ki lesz a belügy-minister ?

E kérdésre vonatkozó combinátiokkal találkozunk már huzamosb idő óta a lapokban. A kérdés fölvetése lehet bogy a belügyminister egészségi állapota iránti gondoskodásból történik, azonban pressionak is beillik az a lemondásra nézve.*)

Vannak ugyan is, kik a belügyminiszter munkásságával nincsenek megelégedve és a belleor- mányzat terén fölmerülő minden hiányt vagy rendetlenséget egyedül a belügyminiszternek rónak föl.

Nem akarjuk az ilyeneket capaeitálni a felől, hogy a közigazgatás hiányai nálunk főleg a megyei önkormányzat jogkörének szabályozatlanságában keresendők, csak annyit jegyziink meg, hogy a jelenlegi magyar minisztérium megalakulása óta, az átmeneti korszak minden nehézségeivel a belügyminiszternek kelle legtöbbet küzdeni, a nélkül hogy intézkedései foganatosításánál a megyékre támaszkodhatott volna.

Működése kezdetén az ország nagy részében Ínség volt, — alig hogy ennek enyhítése sikerült, rabló bandák veszélyezteték utón útfélen a személy és vagyon biztosságot, s midőn ennek helyreállítása végett a megyei önkormányzat hatósági közegeinek indolentiája vagy tehetetlensége. miatt, kormánybiztos kiküldésével rendki- vűli intézkedésekhez nyúlni kényszerittetett, valamint akkor is, midőn a törvények iránti tiszteletet s engedelmességet mélyen sértő s az álami jogrendet veszélyeztető megyei és társulati izgatások megszüntetése végett a szükséghez képest intézkedett, az önkormányzati és szabad egyesülési jognak törvény ellenes korlátolása miatt interpelláltatok.

Mit szóljunk a legtökéletleuebb minősítés szerint összeirt szavazók által történt országgyűlési képviselő választások idején igényelt belügyminiszteri munkásságról, midőn a pártok egymás elleni küzdelmeikben szenvedélytől elragadtatva elkeseredett harczot vívtak? Azon nehány hónapi időközben, mely az előmunkálatoktól a választásokig lefolyt, a pártok egyes küldöttei s depntá- tiói által történt folytonos zaklattatás már magában is fölmenthetné a belügyminisztert a mnn- kátlanság vádja alul, mely csak is elfogult gán- csoskodók képzőimében fogam zhatott.

De hát miért nem sürgette a megyék rendezését, az egyesülési jog szabályozását, az államrendőrség szervezését ?

E kérdésre válaszoljuk, hogy nem az idevonatkozó törvényjavaslatok elkészítésén mult a dolog,

*) Az ellenzéki lapok részéről kétségkívül. Szerk.

rendszerünk életbeléptetése folytán kell, hogy nálunk is mielőbb és minél szélesebb alapokon hasonlóképen kifejlődve legyen — a tornászat elérni látszik eszményképét, miután az általa kitűzött czélok egész összegét foglalja magába.

Nemcsak a testnek további fejlése épség és egészségbeni tartása s a gyakorlatokban fértiasb, edzőbb és erősebb testmozgások létesítése czé- loztatik itten, hanem ezekkel kapcsolatban egyúttal egy nagy horderejű eszmének czél- és korszerű megvalósitliatása is.

Ezen nagy horderejű eszme pedig nem egyéb, mint a honvédelem magasztos eszméje.

Millióknak abbeli tudata, — melynél fogva a hazának, mint a legdrágább nemzeti közvagyonnak, ellenséges megtámadások ellenébeni megvédhetése, nem törvényczikkelyek s a nép jogaira hivatkozás, hanemegyedül csak eszélyes bátorság, edzett test, vitéz kar s a fegyvernemek ügyes és biztos kezelése által eszközöltethetik, — sürgetve követeié egy oly nemzeti intézménynek, minél szélesebb alaponi életbeléptetését, mely által egyrészt a békés polgárnak házi tűzhelyénél, — sok oldalú foglalkozásai közepette is — teste edzése és harczképesitésére, másrészt az általános egészség fokozása, a társas élet felelevenítése s a hősies szellem és nemzeti önérzet fejlesztéséi-e, a legkedvezőbb alkalom és mód nyujtassék s mindezen tényezők kedvező ösz- müködése által, az egyetemes honvédelmi erő hathatós növelésének egyedüli és valódi alapja megvetve lehessen.

Ezen fontos és nagy horderejű nemzeti intézmény, — mint azt már fenntebb is megjegy- zém — a köztornászat vagy néptornászat intézménye. (Folytatása következik.)