Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-10-16 / 3. szám
hogy sok bajba, Sok verejtékbe került ennek a pajtának a mi alkotmányunknak felépítése; örüljünk neki s áldjuk a gondviselést, hogy ennyire is felépíthettük s ne igyekezzünk azt oly nagy buzgósággal ismét lerombolni. Hát elfeledjiik-e ismét, miszerint nemzetünknek az a nagy átka, hogy mig egy része szorgalmasan épit — a másik ugyanazt rombolja. Olyanokat építeni, minőket te szoktál és ti szoktatok jó „Igazmondóm“ ott a baloldalon, tudniillik légvárakat — az nem mesterség. Maradandóbb és életrevalóbb épület ezeknél a mi pajtánk. Es óvakodva óvakodjatok azt halomra dönteni, mert akkor úgy tesztek mint Sámson: magatokat is a baloldalt, és minket is a jobboldalt, egyaránt a romok alá temettek. Vidéki levelezés. Gyoma október 11-én 1869. Tisztelt szerkesztő ur! Folyó hó 7-én ref. népiskoláinkat igen kellemes meglepetés érte, e napon osztatván ki köztük azon száz darab olvasókönyvecske, mely Dr. Izsó Lajos ur által egy a tavaszkor nálla összejött társaság önkéntes adományozásából ajándékul vásároltatott iskoláink részére. Asztalos mestereink közül négyen egy egy kis könyvtéka ingyen készítésével járultak e nemes czélhoz. Meg van ekként vetve nálunk egy oly gyermeki iskolai könyvtár alapja, melyből nem csak iskolás, de felserdült növendékeink is hasznos szellemi élvezetet nyerhetnek. Növendékeink 10 kr. félévi dij mellett kapnak ki olvasókönyveket, mely olvasási dij a kis könyvtár szaporítására for- dittatik. Midőn iskoláink s növendékeink nevében a szives adakozóknak nemes tettükért nyilvánosan köszönetét mondok, nem mulaszthatom el azon óhajtásomat kifejezni: vajha megyénk sőt országunk minden községében követésre találna a szép példa s birtokosabbjaink nyújtanának ily kevés áldozatba kerülő alkalmat népünk íjainak szellemi fejlődésére. Alakulóban van városunkban egy temetkezési segély egylet; alapszabálya már elkészitve, azonban még megerősítés végett felterjesztve nincsen. Balog György színigazgató társulata tiz nap óta igen jól mulattatja városunknak minden szép és jó iránt lelkesülő közönségét; fájdalom, hogy itt mulatása hosszasan nem tarthat, szűk körre szorítván a mostoha idő szülte anyagi gond a szépmüvészet iránti lelkesedésünket. Tisztelettel Pap 0 á h o r. Külföldi szemle. — Párisi hírek szerint, Napoleon császárnak szándoka volna egyetértést hozni létre a hatalmak között a lefegyverzés tárgyában; azonban e hírnek a napi sajtóban kevés alapot akarnak tulajdonítani, és sokaknak meggyőződése, hogy mindaddig mig Poroszország fentartja sajátságos hadseregi intézményeit, a melyek minden időben képessé teszik egy nagy hadserge rögtöni összehívására — alig lehet szó Európa állandó hadseregei csökkentéséről. — A porosz lapok, melyek eddig nem tulajdonítottak politikai fontosságot a trónörökös bécsi utjának, rögtön ellenkező véleményben kezdenek lenni. Vannak a kik azt állitják, hogy a herczeg sajátkezüleg irt levelet is hozott vóma Bécsbe atyjától, az osztrák császárnak, a mely levélben a két uralkodó találkozása megpendítetik. Bécsi lapok szerint a koronaharczeg azon határozott reményét fejezte ki a császár előtt, hogy »Poroszország megfelelően viszonozná a közeledést a magyar-osztrák monarchia részéről, mert teljes őszinteséggel óhajtja azt. Mire a császár azt felelte, hogy ő a legélénkebb érdekkel néz az illető lépések elé és hogy ő és kormánya a visszatorlás minden gondolatát visszautasitja. — A franczia császárné oct. 10-én a görögök fővárosába Athenebe érkezett s 11-én szándékozott tovább utazni. A császárné utazása nagy hatást tett egész keleten. A görög kamra elhatározta, hogy a császárné megérkezésének napján nem tart ülést, s azt mint nemzeti ünnepet fogja megülni. Újdonságok. Csaba városa egyik közelebbi közgyűlésén egy felekezet nélküli polgári iskola felállítását elvben elfogadta. A magyar keleti vaspálya munkálatai — mint a „Pesti Naplóban“ olvassuk — rendkívüli eréllyel folytattatnak és az építkezési vállalkozók semmit sem kiméinek, hogy a nekik f. év február hóban átadott nagyvárad-kolozsvári munkálatokat még ez év folyamában bevégezhessék. Radnótfai Sámuel a pesti, nemzeti színház intendánsa e hó 9-én több napi szenvedés után jobblétre szenderüjt, Temetése 11-én nagy diszszel és átalános részvét közt ment véghez. Gróf Wratislav, a császár fö'konyhamestere, múlt szombaton késsz urasokkal vetett véget életének. Öngyilkosságának okát abban vélik feltalálni, hogy a „Wiener Bank“ elnöke lévén, attól tartott, hogy a közönség őt teszi felelőssé ama nagy veszteségekért, melyeket az intézet részvényei mellett szenvedett. Egy apagyilkos jelentkezett e hó 10-én Pest megye alispánjánál. Gyömrői születésű, 20 éves, feddhetlen előéletű és csinos ember. Atyját, kivel annak iszákossága miatt örökös czi- vódásban élt a tanyán pisztollyal lőtte fejbe s aztán baltájával végkép agyonverte. Borzasztó tettét egész nyugalommal a külső megbánás legkissebb jele nélkül adta elő. ÁUStráliábóI táviratilag tudósították a londoniakat azon eseményről, hogy az ottani bányákban akkora darab gyémántot találtak, mely jóval túltesz az eddig ismert legnagyobb darabon. Értéke, ha csakugyan gyémántnak bizonyul be, nagysága után ítélve 100 millió forintra tehető. Az esztergami basilikát, melyen már mintegy fel százada dolgoznak, végkép elkészítvén, jövő hó elején szentelik fel nagy ünnepélyességgel. Az esztergami basilika monumentális mii, milyen nem létezik több hazánkban. Legutóbb oszlopcsarnokán dolgoztak. Közgazdászat. A m. kir. közgazdászati minisztérium által, a lótenyésztés előmozdítása tekintetéből Csabán, f. év sept. hava 27-én rendeltetett tenyész-lo- vak kiállítása alkalmával a díjazás következő eredménnyel ment végbe. I. Két és három éves kancza csikók közül dij aztattak. 1. Göndöes Benedek kigyósi plébános és apát 2 éves sárga, telivér angol méntől származott csikaja ezüst éremmel. 2. Lepény Pál csabai lakos 3 éves sötét pej, két lábára kesely csikaja homlokán csillaggal — hat arannyal. 3. Kis Péter világos sárga 2 éves csikaja, homlokán s orrán fehér folttal — 4 arannyal. 4. Lepény Pál aranypej 2 éves csikaja — 4 arannyal. 5. Farkas János csabai lakos 3 éves seregély szürke csikaja — két arannyal. 6. Suhajda György csabai lakos világos pej 2 éves csikaja — két arannyal. II. A tenyész kanczák közül : 7. Szuesu Mózesnek pej hóka ti éves kanezá- ja, szög sárga szopós kancza csikajával, melynek apja „Alföld“ telivér angol mén — 6 arannyal. 8. Szuesu Mózes aranysárga 7 éves kanczája sárga csikajával „Alföld“ telivér angol méntől — 4 arannyal. 9. Winter Márton m.-berényi lakosnak 6 éves pej kanczája csikajával, „Siglavi“ álladalmi méntől .— 4 arannyal. 10. Kis Péternek szürke öt éves kanczája szih’ke csődör csikajával, „Nonius“ álladalmi méntől — 2 arannyal. 11. Kessjár András csabai lakosnak egy gesztenye szinti 7 éves kanczája pej csődör csikajával — 2 arannyal. A két és három éves kancza csikók díjazására szánt jutalmak, részvéthiány miatt, mind ki nem osztatván, utólagos jóváhagyás reményében a bizottság által egy-egy arannyal di- jaztattak : 12. Winter András m.-berényi lakos 7 éves kanczája csikajával. 13. Patay Márton csabai lakos 6 éves pej kanczája csikajával. 14. Durkó Ferencz békési lakos 6 éves fekete kanczája csikajával. 15. Kocsor Gergely békési lakos pej kanczája csikajával. E szerint kiosztva 40 arany és 4 érem; fen- moradt 17 arany és 10 érem. Sajnálattal kell felemlíteni azon részvétlenséget, mellyel ez állami díjazás irányában megyénk gazdái viseltettek; a kiállított lovak száma szégyenletesein kevés volt ugyannyira, hogy — mint fentebb is említetett—17 arany és 10 érem megmaradt, s a kiállításban csak Csaba, Békés és M.-Berény községek vettek részt. Ugyancsak Csabáról a következő tudósítást vesszük: A nagy várad-csabai vasútvonal, a csabai in- dóház meghosszabbítását tette szükségessé, még pedig a Kétegyliáza felé vezető irányban. E meghosszabbítás közlekedésünket nagy vészéiv- lyel fenyegeti; a mennyiben legsűrűbben használt legfontosabb országútitok — az orosházi országút — egyenes vonala elvágatnék, s igy csak nagy kerüléssel juthatnánk a vasúton túl hozzá. E hir nagy izgatottságot idézett elé városunkban, s egy több tagból álló küldöttség menesztetett a közlekedési minisztériumhoz azon kérelemmel, miszerint az indóházi udvartér északi irányban hosszabbittassék, hogy ekként egyenes országútitok használatában háboritlanul megmaradjunk. Hogyan kell az elkésett kukuriczát megérlelni ? Még 1865-ben történt, hogy kukuriczám az akkori május 24-ki fagy által elpusztulván, mivel a jun. 8. táján vetett piros kukuricza, törés idején még éretlen volt — én azt egy hírlapi czikk tanácsa alapján (a czikk Debreczen vidékéről került) zöldjében szárastól levágattam, hogy beszáradását siettessem. Ezen elbánásnak ha valaha, ez idén volt ideje; midőn annyi éretlen kukuriczát talált az ősz, s én ezt előre látva mindig készültem gazda társaimat figyelmeztetni, hogy azt szárán levágva szárítsák — de jó szándékom kivitelében gátolt elfoglaltatásom. Saját kukuriczámat azonban ez idén is levágattam s levágatta velem együtt tudtommal több társam. Ha tehát már elmulasztottam gazdatársaimat ezen czélszerii eljárásra előre űgyelmeztetni : legalább utólag adom tudtokra, hogy főzésre jól kifejlett kései kukuriczám ez úttal is beszáradt úgy, hogy biztosan góréba hordhattam. Az eljárás abból áll : hogy ha a megkésett kukuriczának eleje már annyira kifejlett, hogy főzésre alkalmatos, azt szárastól vágjuk le s ren- denkint úgy fektessük le, hogy a szárak egymás mellé s nem csomósán, a kupaczok során keresztbe essenek. Az igy lefektetett csöves szár az időhez képest 8—12 napig száradni hagyassák mindaddig, mig a kukuricza mely éretlen, fehér volt, szint nyer s teljesen megérik. A csővek beszaladtával, azokat a száron vagy letörve megbántjuk mint különbem szokás s tapasztalhatjuk, hogy alig akad közte egy-egy tökéletlen nyers cső. Ezen eljárást nem csak akkor tanácsos alkalmazni, ha a kukuricza érésében elmaradt, hanem ha a munkához elébb is ráérünk, vagy különösen ha majorsági kukuriczánk vau s azt napszámosokkal nem akkor akarjuk töretni, mikor az általános törés beálltával a napszám ismét felszökken. Az ily eljárás előnyei: 1) hogy nálunk csak azt alkalmazva lehet (olcsóbb évben) majorságilag kukuriczát munkálni ; 2) a termés kevesebb ideig van a pusztításnak kitéve; 3) hogy igy beszáradt szára sokkal több, jobb takarmányt ad; 4) hogy olykor — mint ez idén — sok kukuricza csak igy menthető meg; .5) úgy nevezett gyenge kukuricza igy össze nem halmozódik; mellyel aztán nem tudjuk mit csináljunk, mert igy az elmaradt is beszárad és megromlás nélkül eltehető. Azonban vetőmagul tanácsosabb lábon száradt kukuriczát használni. Reök.
