Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1949. január-december (3. évfolyam, 1-10. szám)

1949-09-26

keztében ugyanis a búzaföldadó részesedéi 1949. január 1-től 8 százalékról 7 száza­lékra, a házadórészesedés 18 ról 13 száza­lékra, az együttes kereseti adó 18-ról 12 százalékra, társulati és tantiem adó 18 ról 12 százalékra csökkent. Azonkívül a községek egyéb bevételei közül pedig a húsfogyasztási adó, szesz és sörfogyasztási adópótlék, szikvízadó, vigalmiadó, adó- behajtási illeték, községi közmunkaváltság, bikafedeztetési díj, marhalevélkezelési díj és még több bevételi forrás megszűnt. Ilyen körülmények között természe­tesen a községi és egyébb vármegyei közületek az előirányzott beruházási ter­vüket megvalósítani képtelenek lettek volna. Ezért Belügyminiszter Ur éppen a fenntebb felsorólt bevételi kiesésekre tekintettel tervberuházások végrehajthatása érdekében a községek részére államsegé­lyek folyósítását rendeltek el. Az állam­segélyek egy részét a községek már magkapták, a további államsegélyek folyó­sítása érdekében a községek igényléseit, illetve eredménykimutatásait a törvény- hatóság a Belügyminiszter Úrhoz már felterjesztette és az újabb államsegélyek folyósítása a közel jövőben várható. Ezek Htán minden remény megvan arra, hogy a közületi beruházások a költségvetési év végéig maradék nélkül megvalósulnak. A közületek öt éves terve első évi részlettervének előkészítése megtörtént, a javaslatokat a miniszterközi bizottság a törvényhatóság székhelyén részleteiben is letárgyalta és a legtöbb beruházást a községekben a helyszínén ellenőriztük. A miniszterközi bizottság javaslatát még augusztus hó folyamán megtette, azonban a végleges, elfogadott részlettervről Belügy­miniszter Ur a törvényhatóságot még nem értesítette. F) Közmunka. 1949. junius hónapban az Építésügyi Igazgatóság ellenőrzésében Békés vármegye területén a következő építkezések voltak: 1. A gyulai állami kórház ápolónő- képző intézet épületének emeletráépítése. 2. A belgyógyászati osztály épületénél felvonó és központi fűtés létesítése. 3. A gyulai mentőgépkocsi garage építkezése. MATI nál terv. alatt. 4. A gyulai állami tüdőgyógyintézeti kazánház építkezése. 5. Orosházai vágóhíd építkezése. 6. Orosházai baromfi hűtőház átalakí­tása (hűtő alagút építése). 7. Békési ovoda építkezése. 8. Békésföldvári orvoslakás építkezése. 9. Dobozi orvoslakás építkezése. 10. Kétegyházai orvoslakás építkezése. 11. Békéscsabai selyemgubó raktárnál vezető lakás építése, valamint a selyem­gubó raktár tetőzetének munkálatai. 12. Békéscsabai István malomban ka­zánház építkezése. 13. Gyomai csikóistálló építkezése, valamint az öcaödi orvoslakás helyreállítási munkálatai fejeződtek be. 14. Gyulai vármegyei gépkocsivezetői lakás építkezése. 15. Szeghalmi vármegyei tüdőgyógy­intézet vízvezetéki munkálatai befejeződ­tek. 16. A csorvási mezőgazdasági gépállo­más építkezése is megkezdődött. A Terményforgalmi N. V. (Budapest) építkezésében a gyulai Építésügyi Igazga­tóság ellenőrzése alatt hét helyen folytak gabonaraktár helyreállítási munkálatok. Orosházán, Kondoroson, Csabacsüdön, End- rődön, Szeghalmon, Dobozon és Füzes­gyarmaton. Ezen munkálatok időben el­készültek. Junius hó folyamán a vármegye terü­letén Nagyszénás községben 3, Gádoros községben 2. Orosháza Rákóczi telepen és Hunya községben megkezdődtek a dohány­pajták alapozási munkálatai, amelyeknek vasbetonvázas felépítményei Békéscsabán készültek. Junius hó folyamán az Igazgatóság területén nagyobb számú magánépítkezési kérelmekre adtunk műszaki szakvéleményt, így a gyulai járásban 9, a békési járásban 17, az orosházi járásban 21, a gyomai já­rásban 6, a szeghalmi járásban 9, míg a szarvasi járásban 3 építési engedélyre. Jelentem, hogy László Mátyás gyulai lakos 1949. május hó 26-án vette át a gyu­lai Építésügyi Igazgatóság vezetését, míg junius hó 4-én Vecsey László ép. ü. segéd­titkárt az építésügyi miniszter ur rendel­kezési állományba helyezte. 1949. julius hóban: az Építésügy) Igazgatóság ellenőrzése alatt Békés vár­megye területén a következő építkezések folytak: 68

Next

/
Thumbnails
Contents