Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1949. január-december (3. évfolyam, 1-10. szám)
1949-09-26
tesz ki, továbbá a szőlők, a felülvizsgáló közegek és látogató társadalmi szervek megelégedése. Hadifogoly segélyekre 14 esetben 1280.— Ft nyert kiutalást. Hadigondozottak rendkívüli segélyére 1200.— forintot utalt ki a népjóléti minisztérium. Ebből 14 hg család segélyezésére felhasználva 1040.— Ft. Válságos helyzetbe jutottak, támogatására kiutalt ellátmány 2100.— Ft volt. Ebből 27 esetben történt segélyezés 1860.— Ft összegben. Jelentési időszakban az eleki járási szoctális otthonba 11 felvétel történt. A vármegyei Népjőléti Bizottság 3 esetben tartott ülést. C) Közellátás. 1. Csáp lés. Jelentem, hogy a cséplőgépek mellé kirendelt ellenőrök kijelölése rendes határidőben megtörtént, úgyhogy a cséplés megkezdésénél akadály ezen a címen nem fordult elő. A cséplési ellenőrök működésűket a cséplési kampány alatt lelki- ismeretesen, odaadóan látták el és szabo- tálás, valamint kötelességmulasztás következtében az ellenőrök közül leváltás nemtörtént. A cséplőgép felelős vezetők a cséplést hasonlóképen lelkiismeretesen látták el és csupán pár esetben kellett a büntető eljárást megindítani. A cséplésnél a cséplőmunkások élelmezését a helyi hatóságokkal karöltve megoldottak. Az Országos Közellátási Hivatal nagyobb- mennyiségü cséplési és aratási szalonét biztosított a vármegye részére, úgyhogy ebben a tekintetbeá sem volt fennakadás. Pár esetben a kulákok részéről tapasztalható volt az, hogy a cséplőmunkások részére nőm megfelelő minőségű ebédet készítettek el, amiért is pár esetben a mulasztó kulák ellen az eljárást megindították. A cséplésnél akadályként jelentkezett az a körülmény, hogy időközben egy hetet meghaladó esőzés volt a vármegye területén. Az esőzések különösen azokban a helyhatóságokban okoztak nagyobb kárt, ahol a gabonacséplés vontatotan haladt s ennek következtében nagymennyiségű gabona volt még asztagba rakva. A kár 15—20, egyes helyeken 25 % nak felel meg. Megállapítottam azt, hogy a cséplőgépek rayonirozását egyes helyhatóságok nem kellő gonddal készítették elő és ez okozta ezután cséplés elhúzódását. Problémát okozott a cséplés során a nedves gabona cséplésének kérdése, amit azonban sikerült megoldani. Jelentem, hogy a vármegye területén 1,650 332 q búzát, 32 855 q rozsot és kétszerest, 437.424 q árpát és 130.041 q zabot csépeltek el. Lecséplésre került 187.145 hold buzavetés, 3900 hold rozs és kétszeresvetés, 45.419 hold árpavetés és 15.905 hold zabvetés. Az előbbi adatok figyelembe vétele mellett a kát. holdanként átlagtermés a következő : búza 8.8 q, rozs 8.4 q, árpa 9.4 q, zab 8.1 q. A cséplégéptulajdonosok szeptember hó 10-éig cséplőgépkeresmény címén „D“ yételijegyre beadtak 57.713 q búzát, 1208 q rozsot és kétszerest, 15.117 q árpát, 4583 q zabot, összesen tehát 78.621 q terményt. A cséplőgéptulajdonosok ugyan ezen időpontig szerződéses gabonatermelők részére a cséplőgépkeresményből kiszolgáltattak 4804 q búzát. Az aprómagvak cséplése és a napraforgómag cséplése jelenleg még folyamatban van. A napraforgómag cséplése eleinte nehézkesnek mutatkozott, azonban továb- kiak során látni lehetett azt. hogy a parasztság hajlaneóságot mutatott a napraforgómag cséplőgéppel történő cséplésére. 2. Termésbegyüjtés. A terménybegyüjtés a vármegye területén jó ütemben folyik és ennek tudható be az, hogy a vármegye a szept. hó 10,-i teljesítések kiértékelésénél országos viszonylatban „A“ „B“ „C" kenyérgabona és „A“ „B“ „C“ összesgabona vonalon az első helyre került. A vármegye területén a dolgozó parasztság a terménybeadási kötelezettségét vetsenyben végezte el. 1832 kisparaszt és 590 középparaszt állott egymással versenyben. Az 1949 évi szeptember hó 10.-1 állapotnak megfelelően a kenyérgabonában történő „A“ „B“ és „C“ teljesítésnél megyei viszonylatban első helyen Öcsöd község áll, 207.74 százalékos teljesítéssel. Második Orosháza város 200.53 százalékos teljesítéssel, harmadik Körösladény község, melynek teljesítése 178.07 százalék. 64
