Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1949. január-december (3. évfolyam, 1-10. szám)
1949-05-28
Pár hónappal ezelőtt az állatni hizlaldák részére a Sertésforgalmi Nemzeti Vállalat képtelen volt süldőt felvásárolni, mert a süldővásárlás teljes egészében a magánkereskedelem vonalán bonyolódott le. A magánkereskedők ugyanis áron felül fizették ki a süldőket és így a Sertésforgalmi Nemzeti Vállalat képtelen volt süldőt felhajtani. Rendelkezést adott ki a felügyelőség, hogy 15 kg on felüli süldőt csakis a Sertésforgalmi Nemzeti Vállalat vásárolhat. Magán- kereskedők ilyen vásárlást a vármegye területén nem eszközölhetnek. Módot nyújtott azonban arra, hogy a dolgozó parasztság és a dolgozók saját hizlalásra vásárolhassanak soványsüldőt és azt lakóhelyükre elszállíthassák. Később a soványsertés forgalmát megszigorította éspedig úgy, hogy a kiszállítási zárlatot rendelt el, súlyra való tekintet nélkül minden süldőre. A felügyelőségi rendelkezés eredménye itt is megmutatkozott, mert rövid időn belül a Nemzeti Vállalat többezer süldőt volt képes felvásárolni. 2. Zsírellátás. Nagy problémát okozott az elmúlt időszakban az ellátatlan lakosság zsírellátása is. Az Országos Közellátási Hivatal a vármegye részére csak olyan kis vágási keretet állapított meg, melyből nem volt biztosítható a vármegye zsírellátása. Április hónapban azonban sikerült 95 mázsa zsírt és május hónapban ugyancsak 95 mázsa zsírt a vármegye területén kiosztani. Előterjesztésre az Országos Közellátási Hivatal a sertésvágási keretet 300 darabról 500 darabra emelte fel. Ilyenformán tehát a vármegye zsír- ellátása biztosított és jelenleg már zsírprobléma nemigen merül fel, még azokban a községekben sem, ahol eddig állandóan zaklatták a hatóságot a zsírkérdésben. 3. Feketevágások leküzdése. Annak ellenére, hogy a folyó vágási idényben sertésvágások tekintetében nagy könnyebbséget jelentett az a körülmény, miszerint minden két személyre lehetett — a tavalyi bárommal szemben — egy sertést vágni, mégis nagyon elharapózott a feketevágás. A felügyelőség feketevágások leküzdése céljából malom- és közellátási ellenőröket a vágások ellenőrzésére állította be. A tanya? világban megtartott ellenőrzések során többszáz engedély nélküli vágást derítettek fel ellenőreim. Az ellenőrzéseknek megvolt a jó eredménye, mert a helyszíni ellenőrzéseket követő napokon tömegesen jelentettek be a helyi hatósághoz sertésvágást. 4. Terület utáni zsírbeszolgáltatás. Az Országos Közellátási Hivatal február hó folyamán figyelembe véve a középparasztság helyzetét, olyan rendelkezést adott ki, miszerint 25 holdnál kevesebb földingatlannal rendelkező gazdálkodó csak abban az esetben kötelezett a terület utáni zsírbeszolgáltatásra, ha földingatlan kát. tisztajövedelme a 350 arany koronát meghaladja, illetve ha a természetben fizetendő földadó 14 mázsa búzánát többet tesz ki. Az a gazdálkodó, aki az előbb említett rendelet értelmében a zsírbeszolgáltatási kötelezettség alól mentesül, a zsírgyüjtőnek átvételi jegy ellenében a zsírbeszolgáltatási kötelezettség teljesítésére átadott zsírmeny- nyiség után kg-ként 6 forint ártérítést kap vissza. A 6 forintos ártérítési díjak kifizetése jelenleg folyamatban van. 5. Sertéshizlalási akció a kis és középparasztság részére. Tervezetet dolgozott ki a felügyelőség a sertéshizlalási akcióval kapcsolatban. A tervezetet a Közigazgatási Bizottság Gazdasági Albizottsága felterjesztette a Gazdasági Főtanácshoz és a Gazdasági Főtanács a földműves szövetkezetek bevonása mellett sertéshizlalási akciót indított meg a kis és középparasztok részére. A dolgozó parasztság a sertéshizlalási és tenyésztési szerződést köthet a földműves szövetkezettel olyanformán, hogy minden lekötött sertés után 300 forint kamatmentes hitelt is biztosít részére a földműves szövetkezet, amit három részletben fizetnek ki. Biztosítva van továbbá díjmentesen az állatok beoltása is. A sertéshizlalási akció még nem érte el a kellő mértéket. 6. Ellátási kérdések. Az Országos Közellátási Hivatal a rendelkezésnek megfelelően a 20 holdon aluli gazdálkodók és a földnélküli földmunkások — 36 -
