Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1949. január-december (3. évfolyam, 1-10. szám)

1949-05-28

csabai földmívesszövetkezet 4 db tehenet, az orosházi földmívesszövetkezet 12 db süldőt és egy fiaskocát, a szeghalmi, füzesgyarmati és bucsai földmívesszövetkezetek pedig te- nyészjuhokat szállítottak fel a kiállításra. A fentieken kívül az állami tulajdont képező apaállatok közül 2 importbikát mutattunk be. A békésvármegyei anyag minden elis­merést kiérdemlő sikert ért el, amennyiben a 14 db bikából 12 db nyert díjat vagy ok­levelet, míg a tehenek, sertések és barom­fiak minden csoportja díjazásban részesült. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy állattenyésztésünk jó úton halad és a kis- és középparasztság is tud minőségi tenyésztést folytatni. A következő lépés tehát az, hogy a minőségi tenyésztést mind szélesebb körre terjesszük ki. Március hó folyamán egyébként a vár­megye apaállatszükségletének a fedezése cél­jából a tenyészállatvásárlások is megtörtén­tek és ezen a téren annyira haladtunk, hogy a sertéseknél szükségletünk kielégítettnek tekinthető, a bikaszükséglet azonban még hiányos. A felvásárlások során az állami gazdaságok részére, valamint a földmives- szövetkezetek és a táblás csoportok részére történt tenyészállatbeszerzés és ebből az anyagból alakultak ki a törzstenyészetek. A vármegye területén ezidőszerint 9 szarvas-, marha törzstenyészet van, 139 állattal. A ser­téstenyészetek száma 7, 220 állattal. A juh- törzstenyészetek száma 4, 1.236 állattal. Az állatállomány kondiciója kielégítő. Az állatbetegségek közül lépfene Békés köz­ségben és Gyula városban fordult elő, pre­ventív oltásban nem részesített szarvasmar­hákon, az utóbbi helyen kényszervágott ál­latokon húsvizsgálat alkalmával nyert meg­állapítást a betegség. Valamennyi fertőzésre gyanús állat beoltása megtörtént. Az általános kötelező eboltások befe­jezése előtt Kétegyháza, Öcsöd és Békés- szentandrás községekben kóbor ebek, illető­leg egy macska bizonyult betegnek, amit az Országos Állategészségügyi Intézet bakterio­lógiai vizsgálata is megerősített. 27 db fer­tőzésre gyanús eb hatósági rendelet alapján leöletett. Tekintettel arra, hogy a köte­lező veszettség elleni eboltások a törvény- hatóság területén befejeződtek és az oltat­lanul maradt ebek száma az elmúlt évihez viszonyítva lényegesen alacsonyabb, a ve- •zettségi esetek teljes felszámolására lehet számítani annál is inkább, mert az oltások adta immunitás most már teljes mértékben kifejlődött. A tenyészbénaság állásában lényeges változás nem következett be. Április hó fo­lyamán 60 db fertőzésre gyanús állat került vérvizsgálat alá, melyek közül a harmad­szor is negatív eredményt adó állatok felol­dás alá kerültek. Ivarszervi hólyagos kiütés Endrőd köz­ségben lépett fel. A beteg kancától fertőzött mén közvetítésével 9 állat betegedett meg, melyek azonban teljesen gyógyultak, a fe- deztetési tilalom pedig a betegség tovább­terjedésének gátat vetett. A sertésbetegségek közül szórványosan a sertésorbánc fordult elő, míg sertéspestistől az egész vármegye mentes. A baromfiak között a baromfipestis okoz újabban veszteségeket, főleg az oltat­lanul maradt fiatal állományokban. A téli takarmányozással összefüggő angolkóros és csontlágyulásos megbetegedések, amelyek főleg a szarvasmarhák és sertések között okoztak veszteséget, a zöldtakarmány eteté­sével megszűnt. A közlegelőre az állatok kihajtása megtörtént, bár a legelők állapota a száraz időjárás következtében nem volt kielégítő. Valamennyi legelőn a kihajtott állatok lépfene elleni oltásban részesültek, hogy az árteres helyeken előforduló nagy­számú megbetegedések megakadályozhatok legyenek. Az állatvásárokra a felhajtás nagy, for­galom azonban csak vágóállatoaban mutat­kozik. Az árak csökkentek, kivéve az erősen tartott sertésárakat. A szövetkezetek vizsgálatánál megálla­píthatjuk, hogy ezen a téren is állandó fej­lődés mutatkozik. A termelő szövetkezeti csoportok számában is emelkedés állott elő. A vármegye területének mintegy 1 és fél százaléka táblás művelés alatt áll és ez­zel az eredménnyel vármegyénk az ország többi vármegyéjét megelőzve az első helyen áll, mert országos viszonylatban csupán fél százalékra tehető a táblás csoportok által művelt terület nagysága. 61 termelőszövet­kezeti csoportunk működik, melyből az első kategóriába tartozik 7, a másodikba 17, a harmadikba 37. Rizstermeléssel 23 csoport foglalkozik és az érdekelt családok száma az egyezret meghaladja. A szövetkezetek a tavasz folyamán jó munkát végeztek és be­váltották a hozzájuk fűzött reményüket. — 31 -

Next

/
Thumbnails
Contents