Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1949. január-december (3. évfolyam, 1-10. szám)
1949-05-28
ügyi tekintetben kielégítőnek mondható, de még sok fejlődésre van szükség, hogy megfeleljenek a modern iskola és óvodai hygiene követelményeinek. A kórházak, tbc. gyógyintézetek, és az állami gyermekvédő intézet működésükben állandóan emelkedő tendenciát mutat. Az orvosi és bábaellátottság, ha nem is teljes mértékben, de eléggé megfelel a követelményeknek, bár a tanyai központok orvosi ellátása még hiányos. Ennek javítására még sok orvos beállítására volna szükség. Ez vonatkozik a védőnőkkel való ellátottságra is. A betegek közgyógyszer ellátása jó, de annál kevésbé mondható ez el a gyógyszertári számlák kiegyenlítésére, mivel még mindig fél-háromnegyed évi tartozásaink vannak a gyógyszertárak részére. A hiány pótlására kevés kilátásunk van. Azzal, hogy a közgyógyszer ellátásra szorulók számára a penicillin felvétetett, jelentős haladást értünk el a korszerű gyógykezelés tekintetében a széles dolgozó tömegek számára. A népi szervekkel való együttműködésre nagy szüksége van közegészségügyünknek, amely együttműködés legtöbb esetben kielégítő, de nem mindenkor zökkenőmentes. Az egészségügyi kultúra fejlesztésén sokat fáradoznak előadások tartásával. Azt a célt, amelyet az orvostovábbképzés terén magunk elé tűztünk, sikerült elérnünk, mert a rendszeresen megtartott továbbképző napokon az orvosok majdnem kivétel nélkül résztvesznek. A gyógypedagógiai intézetben még mindig túlzsúfoltsággal küzdenek, a megoldásra meg van a lehetőség, mihelyt a fedezet rendelkezésre fog állni. A lakosság élelmezése terén nagyobb kiesés nincs, de az utóbbi időben a húsellátottság hiányos. A házépítésekben némi szünet állott be, mióta az új rendelet a lakóházak építésének össze-visszaságában rendet teremtett. A még erősen jelentkező lakáshiányon már az 5 éves terv lesz hivatva segíteni. II. Közgazdaság A) Mezőgazdaság Az elmúlt évnegyed időjárása szélsőséges és kiszámíthatatlan alföldi kiimánk újabb bizonysága volt. Csapadék úgyszólván alig esett és a hótakaró nélkül áttelelt vetések a tavaszi száraz időjárást megsínylették. A rendkívül szeles és meleg időjárás földjeinket még jobban kiszárította és a szárazság nemcsak az őszi vetéseket vetette vissza fejlődésükben, de a tavasziak kelését is hátráltatta. Komoly esőzés csak május hónap második hetében volt, amikor is bőséges csapadék esett, ami gazdasági növényeinket a már kritikussá vált száraz időszakon átsegítette és további fejlődésüket biztosította. Március hó folyamán a tavaszi mező- gazdasági munkálatok teljes erővel megindultak és igen jó ütemben haladtak előre, aminek eredménye mutatkozik abban is, hogy a szántási és vetési munkálatok az idei év tavaszán úgyszólván fennakadás nélkül kerültek lebonyolításra és az előírt határidőkre az egyes növényféleségek vetése megtörtént. Ez az eredmény annál is inkább figyelemreméltó, mert a mezőgazdasági termelés átállítása, a tervgazdálkodás bevezetése, az idei év tavaszán öltött komolyabb méreteket és tavaszi vetéstervünk az elmúlt esztendők szervezetlen termelésével szemben lényeges eltérést mutatott. Az tehát, hogy a tervgazdálkodás útjára térve vármegyénk parasztsága az első feladatot megfelelő jó eredménnyel teljesítette, bizonysága annak, hogy maga is szükségét látja a tervszerű gazdálkodás bevezetésének és annak megvalósítása érdekében hajlandó teljesíteni a kormányzat vonatkozó elgondolásait. Az elért eredmények értékét nem csökkenti az a körülmény, hogy voltak, akik aggályoskodva fogadták a tervgazdálkodással kapcsolatos rendelkezéseket és voltak olyanok is, akik tudatosan igyekeztek magukat mentesíteni a tavaszi vetésterv teljesítésének kötelezettsége alól. A mezőgazdaságot irányító szerveknek azonban feladata és kötelessége, hogy parasztságunkat a tervgazdálkodással kapcsolatban minden vonatkozásban felvilágosítsa és annak helyességéről meggyőzze. Ezért a DÉFOSz szervezettel együtt működve a vármegye valamennyi községében tartottunk népgyűléseket, amely gyűlések eredménye- képen kétségtelen, hogy sokan máskép látták a helyzetet, mint ahogyan a rosszindulatú hírverés lefestette. Belátták azt, hogy a terv- gazdálkodás korlátái nem a kis-, valamint a dolgozó parasztság felé irányulnak, hanem a kulákság megszorításával ezt a réteget is a- 29 ~
