Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1948. január-december (3. évfolyam, 1-14. szám)

1948-09-25 / 10. szám

vizsgálatok Békés vármegye területén, a gyulai járás, és Gyula m. város kivételével befejezést nyertek. Az utóbbi helyeken október hó folyamán fog megtörténni. A vérvizsgálatok általános éredménye ked' vező, sehol sem haladja meg az országos átlagot. A tenyészbénaság elleni védekezés sikeréhez hozzájárul, hogy az elmúlt évek nagyszámú zugraénjének ivartalani- tásával sikerült a fertőződési lehetőségeket csökkenteni.

Az egész nyár folyamán sertéspestis mindössze két községben nyer megáliapi- tást szórványos jelleggel, kevés számú elhullással. Nagyobb elterjedést mutat azonban a sertésorbánc, feltételezhetően összefüggésben a szeszélyes időjárással. Az idejében alkalmazott preventív és gyógyító oltásokkal sikerült megakadályozni a jár- ványszerü elterjedést.

Baromfipestis fellépéséről több helyről érkezett jelentés. A még uem fertőzött állományok megvédéséhez megfelelő oltóanyag áll rendelkezésre, azért vm i ebadóalap terhére a törvényhatóság területén kb. 30.000 db baromfin végeztettünk ingyenes propagandativ oltásokat. Sajnos a gazdaközösség közönyére mutat, hogy sok helyen még az ingyenes oltásokat sem veszik igénybe. Hatósági intézkedésekkel a betegség elterjedését megakadályozni nem lehetőmért az állattulajdonosok a legelemibb bejelentési kötelezettségeinek sem tesznek eleget.

Szolnok vármegyében, a vármegyénk határszélén, fellépett ragadós száj- és körömfájás miatt a szeghalmi, gyomai és a békési járások egyes községeiből, illetve községrészekből vészkerületet alakítottam, melynek hatálya több mint 30 napig volt érvényben, A vészkerület határát a természetes határok (folyók) figyelembe vételével úgy igyekeztünk megállapítani, hogy annak súlyos intézkedései minél kisebb területet sújtsanak. Lehetővé tettük a hazajáró csordák közös legeltetését is, miáltal elkerülhető volt a téli takarmány időelőtti feletetése.

A nem fertőző betegségek közül a vármegye egyes részeiből, különösen a szarvasi és orosházi járásokból, az angolkór és csontlágyulás nyári előfordulásáról érkeznek jelentések.

Az állatvásárok forgalma élénk, a

kínálat kicsiny, a kereslet, különösen vágó állatokban emelkedett a jobb takarmányozási kilátások következtében.

Az állategészségügyi szolgálat ellátása zavartalan volt.

III. Közbiztonság.

A) Tűzrendészet:

Május hónapban megtartott közgyűlés óta 48 tűzesetről érkezett be jelentés. A tűzkár épületekben 37.220 Ft, ingóságokban 85.701 Ft. Az összes tűzkár 122.921 Ft, amelyből biztosítva volt 20.330 Ft,, nem volt biztosítva s igy nem térült meg 102.000 Ft összeget kitevő ingóság. A tűzkár keletkezési okaként 21 esetben a gondatlanság, 7 esetben gyermekek játéka gyujtószerrel, 6 esetben villámcsapás, 5 esetben gyújtogatás, 3 esetben mozdonyból kipattanó szikra, 2—2 esetben szabálytalan építkezés, szabálytalan fűtés és ismeretlen szerepelt. A cséplés helyén elkövetett gondatlanság következtében Nagyszénás, Békés, Füzesgyarmat, Szeghalom és Vésztő községekben előfordult tüzesetekről érkezett be jelentés.

Legutóbbi közgyűlés óta a mezőgazdasági terményeknek a tűzvészről való megóvása, a tüzoltókészenléti szolgálat biztosítása, a cséplőgépek tüzrendészeti szempontból való megvizsgálása, a gabonaraktárak tűzvédelme, a tűzoltásra alkalmas oltóvizek biztosítása és a malmok védelme érdekében adtam ki rendeletet, intézkedtem a kiadott rendeletek végrehajtásáról is. A nyári hónapokban az oltóvíz hiánya állott elő mert a kutakban lévő viz mennyisége a száraz időjárás miatt állandóan csőként, egyes esetekben olyan mélyre szált alá a viz tükre, hogy azt fecskendővel megközelíteni nem lehetett. Ez akadályozza a tűzoltóság munkáját. A helyzet ismeretében az oltásra alkalmas víznek kutak melletti tartását rendeltem el. Edények, illetve megfelelő hordó hiányában csak részben sikerült kellő eredményt elérni.

A tüzrendészeti érdekű kormányr rendeletből kiemelem a tűzoltóság részleges államosításáról intézkedő 5090—1948. sz. rendeletet. A tüzrendészeti felügyeletet a tűzoltó osztályparancsnok látja el, amelynek székselyét a B. M. rendelet Békéscsaba thj. várost állapította meg. A vármegye volt tűzoltóparancsnokát a Belügy72