Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1947. január-december (2. évfolyam, 1-14. szám)

1947-02-24

Textil és általában ruházati ipari-cikk ellátásban az eddigi nehézségek továbbra is fennállanak, mert a vármegye lakosságának túlnyomó része, úgy a mezőgazdasági munkások, mint a kisipari munkások, de a kisfizetésű tisztviselői réteg sem tudja a legszükségesebb ruházati cikket sem megvásárolni.

A közellátással kapcsolatban a közellátási felügyelőség jelenti a következőket:

1. Arfelügy elet.

A vármegye területén az árfelügyeleti rendszer állandó mozgásban van. Az árelőadók utasításomnak megfelelően végzik az ellenőrzéseket az előre megadott munka- tervnek megfelelően. Tapasztalható az. hogy árellenőrzés nem folyik olyan, eréllyel. mint az az első időben történt. Ennek okát abban látom, hogy a pártok s a különféle testületek által delegált tagok nem veszik ki részüket az ellenőrzésekből és húzódoznak attól. Az Árfelügyeleti Osztályhoz tett jelentésben rámutattam arra, hogy a községekben nem is lehet — azok agrárjellegét véve figyelembe — nagy eredményeket várni, mert a községek lakosságát csak az iparcikkek árának ellenőrzésére lehet felhasználni s ezt a munkát az előadó is el tudja végezni.

Mindenesetre azóta, hogy a bíróság pár esetben árdrágítás! vagy egyéb közellátási bűncselekmény miatt súlyos büntetést szabott ki, 'árdrágításról ritkábban szerzek tudomást.

2. Szappanellátás.

A Munka Általános, Vegyiipari Kerámia és Kereskedelmi Szövetkezet Gyula szappangyár készletéből az Anyag és Árhivatal 4000 kg mosószappant szabadított fel eladás céljára. Ebből a tételből Gyula m. város szappannal történő ellátására 2000 kg-ot igénybevettem és Gyula m. város Polgár- mestere részére további elosztás céljából kiutaltam.

!

3. Borsellátás.

A Közellátásügyi Minisztérium értesített, hogy a vármegye részére 300 kg feketeborsot utalt ki. A szállítmányt Gyula, Békéscsaba, Orosháza és a szarvasi járás között osztottam szét. (70, 70, 90, 70 kg.)

4. Textilellátás.

A Közellátásügyi Minisztérium Utolsó jelentésem óta nem bocsátott textiliát a vármegye részére. Az M. Sz. K. textilakciója

kapcsán történtek szállítások.

.5. Árhelyzet.

A kormányzat több mezőgazdasági cikk árát felszabadította. A felszabadítás következtében tapasztalható az, hogy a felszabadított cikkek ára az előző u. n. „fekete" ár alatt alakult ki.

6. Kenyérellátást helyzet.

Békésvármegye januári kenyérellátása biztosítva volt, azonban a hó végén egyes községekben helyi készlethiány miatt átmeneti nehézségek mutatkoztak és az aktívabb községek készletének igénybevételével kellett az ellátatlanok szükségletére kiutalt kenyér- * gabona mennyiséget biztosítani.

A 100.110 —1947. K. M. sz. rendeletnek 15 dkg-os kenyérfejadagoí elrendelő része a vármegye kenyérellátatlanjainak 90— 95 százalékát nem érinti. Ugyanis az ellátatlanok, illetve hatósági ellátásra szoruló ebben a vármegyében nem az ipari, kereskedelmit, illetve szellemi foglalkozású egyének, hanem olyan mezőgazdasági és ipari munkások, dolgozók, akik kenyérfejadagjukat az aratási és cséplési munkálatoknál, az aszály következte rossz termés miatt nem tudták megkeresni, vagy olyan hadigondozottak és hadbevonultak hozzátartozói, akik csekély hadi- gondozási és hadisegélyes járandóságukból élnek.

Február hó folyamán a vármegye 62.514 főnyi ellátatlanja részére 4205.— q kenyérgabona szükséges, ezzel szemben a törvényhatóság 44.000 ellátatlan után 3190.— q kenyérgabona kiutalást kapott. Az erősen csökkentett kiutalás súlyos helyzetbe hozta a vármegye hatósági kenyérellátását, annál is inkább, mert az 1946. évi július hónapban nyilvántartott 161.000 ellátatlan létszám a jelen gazdasági évvel 42.000 főre csökkent és azóta is többszöri felülvizsgálást és redukálást nyert, tehát az igénylés valóságos létszám alapján a tényleges szükségletnek megfelelően történt. Ennélfogva a fenti kiutalt mennyiséggel a februári ellátás nem biztosítható.

— 51 -