Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1947. január-december (2. évfolyam, 1-14. szám)
1947-05-19
Á vármegyében hét ármentesiíő társulat a kapott 605.000 forint felhasználásául folytatta a csatornák tisztítását és kijavítását. A munkások egy másik csoportja más ilyen munkáknál (utak, utcák, parkírozások, fásítások) voltak foglalkoztatva. A vármegyei mezőgazdasági munka- bérmegállapitó bizottság a március havi eredménytelen tárgyalás után április hó 29-én megtartott bizottsági ülésen erre az évre megállapította a mezőgazdasági munkabéreket. Napszámos órabérek a következők : 105, 130 és 140 fillér. A megállapított bérek az országos iránybéreknek vagy a felső határában (bentkosztos, konvenciós, gazdasági cselédeknél), vagy pedig a felső határnál valamivel kisebb összegben állapíttattak meg. Egyes bértételeknél elnöki döntésre volt szükség, mint pl. a napszámos béreknél, valamint a burgonya, tengeri stb. szak- mánybéreknél. A gazdasági munkaközvetítő irodák működésében lényeges változás az, hogy az irodák a 3050—1947. M. E. számú rendelet, illetve ennek végrehajtás tárgyában kiadott 72,000—1947. N. M. számú rendelet alapján Gyula és Békéscsaba megyei városok kivételével a gazdasági munkavállalók társadalombiztosításával kapcsolatos feladatonat is kötelesek ellátni. A vármegyei gazdasági felügyelőség gazdasági munkaügyi ‘felügyelője 146.450— 1946, F. M. számú rendelet alapján folytatta a földműves szövetkezeteknél a termelés szempontjából előirt helyszíni ellenőrzéseket. Ezen ellenőrzés alkalmával megállapította, hogy Vésztőn a földműves szövetkezet tulajdonát képező mágorpusztaí erdőt 60 százalékban kiirtották. Az épületekről a lakatot leverték és az egyes mezőgazdasági gépeknél a nemesebb alkatrészeket elvitték. Ezenkívül Kertmegen és Sziládon a gazdasági vasút egy részét felszedték. A feljelentést a- föidmives szövetkezet vezetősége megtette, a nyomozás azonban ezideig eredménytelen maradt, A békési föidmives szövetkezetnél a leltározás folyamatban van. A gyomai és endrődi földműves szövetkezetnél komolyabb panaszok nem merültek fél. Március hónap első felében az összes gazdasági és szabadművelődési tanfolyamok befejeződtek. A tanfolyamok a legtöbb helyen erősödést mutattak és sok helyen a tanfolyamon résztvett újgazdák száma kielégítő volt. Általánosságban megállapítható, hogy a gazdasági tanfolyamoknak nem vált előnyére a szabadművelődéssel való összekapcsolás, mert igy más irányban túlságosan igénybe vették a hallgatóság figyelmét. Békés községben levezették a harmadik gépkezelői tanfolyamot és az igen nagy hallgató létszámra való tekintettel párhuzamos osztályt állítottak fel 35—35 létszámmal. B) Állategészségügy Az állatok egészségi állapota, eltekintve a takarmányhiány okozta kondíció romlástól, általában kielégítő volt az elmúlt évne- j négyben. Legutóbbi jelentésemben a veszettség okozta veszélyre hívtam fel a figyelmet, különös tekintettel á kőtelező eboltás fontosságára, sajnos azonban az ebeknek oly nagy százaléka maradt oltatlanul, hogy a megbetegedések és ébmarások száma állandóan fokozódik és mind gyakrabban kerül a betegség a házi álhtok között is megállapításra. Takonykor Nagyszénás községben fordult elő, a behurcolás beteg állattal történt és az eltitkolás következménye volt, hogy 7 db ló hullott el, elletőleg öletett le. A törvényhatóság egész területén vérvizsgálat alá kerültek a tenyészbénaság fertőzésének gyauújában álló állatok, azonkívül az állami mének és a köztenyésztésre engedélyezett magánmének is. A pozitiven reagáló állatok tenyésztésből való kizárása ívartalanítás, illetőleg állandó bélyeggel való megjelölés útján megtörtént. Gyoma községben az állattulajdonos lelkiismeretlensége következtében, a fedeztetéstől eltiltott, később pozitívnek bizonyult fertőzésre gyanús kancát állami tnénnel fedeztettek be, miál- tál az értékes tenyészmén köztenyésztésre alkalmatlanná vált és a kincstárt nem csak anyagi vesztesség érte, hanem, súlyos a gazdasági kár is, A legszükségesebb állami fedeztetési állomások felállítása a vármegye egész területén megtörtént, a jövő fedeztetési évadra pedig tervbe vettük mesterséges megtermékenyítő állomások felállítását is. Feltűnő és örvendetes jelenség folyó évben a rühesség kismértékű elterjedtsége, ami részben a kisebb állatforgalomnak, másrészt az állatok megbecsülésének és gondosabb ápolásának köszönhető. A sertésbetegségek- Uü ~
