Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1947. január-december (2. évfolyam, 1-14. szám)
1947-05-19
akcióra korlátozódott. Ugyanis minőségi árpa- és zabszaporító gazdaság a vármegye területén csak egyetlen egy volt, mely gazdaságtól 40 métermázsa minőségi zab- vetőmagot tudtunk átvenni és továbbszia- poj'ításra kiosztani. Az ínséges vetőrúagakció során kölcsön formájában kiadható 10 vagonos árpa és 10 vagónos zab-keretet kapunk, amelyet liésőbb a készpénzes 10 vagónos árpa és 20 vagónos ^ab-keret egészíFe|tl. ki. Ezt később még ö vagónos készpénzes árpa és 4 vagónos készpénzes zab-keréttei emel lék fel. Jelentéktelen mennyiségű árpa- és zabvetőmag került kiosztásra az őszi elszámoltatás során visszamaradt készletből, ami azonban fenti keretbe beszá- mítódolt. A rendelkezésre bocsálotL keretből a jogos vetőmagigénylésnek csak 30 százalékát tudtuk kielégíteni. Erőszakos magtárfeltörés Elek községben történt. Ebben. a községben egyébként is elszomorító a mezőgazdaság helyzete. Elek község határában az oda kirendelt traktorok csak a legnagyobb nehézségek árán'írni tak szántani, mert az új földtulajdonosok nem jelentkeztek a gépkezelőnél a hilíel- utaívánnyal, nem mutatták meg földjeiket, úgy hogy a traktorok nagyon sok hol! munkát végeztek az ide-oda vontatással. Megtörtént, hogy az április hó 16-án/elszán toll föld még 24-én is vetetlenül ál lőtt. Bontják a tanyaházakat, elhordják az épületanyagot és eladják. A megbízható és szorgalmas telepesek állal nappal elvégzett burgonyavetésekről éjjel kiszedik a burgonyát. Volt telepes, aki a reggel kiosztott árpa-vetőmagot már délután árulta és volt olyan telepes is, aki a Földalaptól kapott lovat és liámot1 eladtak. A pártközi értekezlet látva azt a meddő harcot, ami a község életének rendes mederbe terelésének érdekében folyik, legutóbb elhatározta a zavartkeltő családok azonnali visszatelepítésére vonatkozó javaslat benyújtását. A. meghirdetett dán import árpavetőmagakció elmaradt s ugyancsak elmaradt a cseh import burgonyavelőmagak- ció is. A műtrágyaakció pénz hiányában' nem mutat olyan eredményt, mint amilyet tőle a Földművelésügyi Minisztérium elvárt. Az akció eredménytelenségének legfőbb oka mégis az, hogy a műtrágya a kiskereskedelemben kis tételekben is jóval olcsbób (pétisó kg-ként 45— 55 fillér) áron kapható. A vármegye a részére engedélyezett kiosztási keretnek csak mintegy harmadát igényelte le. A szántási hitel céljára első részlet-* ként 80.000 Frt-ot, második részletként 95.000 Frt-ot, míg nagy késve harmadik részletként 565.000 Frt-ot utallak ki. A késés miatt az utolsó kiutalás felhasználása nem teljes. Az idejében kiutalt szántási hittelek kedvező hatással voltak a tavaszi munkálatok menetére azonban1 a hitel kiutalásával kapcsolatos adminisztráció annyira lassú, hogy már sok helyen bizalmatlanságot váltott ki. Fokozta az elégedetlenséget az is, hogy a bérszántók nem rendelkeznek annyi forgótőkével, hogy az egész tavaszi szántási idényt ^végigszántsák saját költségükön és csak az utolsó időben kapják meg a banktól a pénzüket. Nagj' akció indult meg a parlagte- rületeknek a termelésbe való bevonása érdekében. Sajnos, a parlagterületekről pon- los adatokat beszerezni .nem lehet, mert egyes termelési bizottságoknak hiányos működése és az egyszer .összegyűjtőit adatoknak naponta történő változása az! lehetetlenné teszi. Ugyanis a bejelentett 'erű- leteknek egy részéi a tulajdonosoknak a végén mégis csak sikerült valamiképen hasznosítani. A parlagterületek hasznosítási munkálatai befejezés előtt állanak. Ived ezőL- len hatást váltott ki az a körülmény, hogy a parlagterületek haszonbérleti feltételeit a minisztérium a haszonbérleti szerződések megkötése után a haszonbérlők rovására megváltoztatta. Az ilyen rendelkezések nagyban nehezítik a gazdasági felügyelői szolgálatot, mert az érdekellek elsősorban őket teszik felelőssé, holott ennek a végrehajtó szervnek semmi szerepe sincs az ilyen módosításom létrejöttében A tavaszi vetések egyrésze jó kelt, másikrésze, a késői vetések rosszul keltek és nagyon gyomosak. A szárazság következtében sárgulásuk megindult. A cukorrépa vetésekben jelentős a bolha- és a répabogár kár. A termelési bizottságok a szántási hitelek elosztásával, vetőmagkiosztásí ügyekkel és a traktorok beosztásával foglalkoztak.- 118 -
