Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)

1943-01-31 / 5. szám

összes kézimunkákat. Ha a része unüvelő a gyökérnek va- gonbarakását és a répafej behordását nem végzi, abban az- esetben a termésnek és répafejnek továbbá a cukorgyár által jut­tatott cukornak egynegyed része illeti meg. Ha a részesrnü velő a répafej belior- dását nem végzi, abban az esetben a le­veles répafejre nem tarthat számot. A részesmii velő a reá eső répafejrészt köteles akkor elszállítani, amikor a mun­kaadó részét behordja. Ha a cukorrépa valamelyik kapálását a munkaadó lókapával elvégzi, a részes- művelő 1 kát. hold lókapálásért, három külön munkanapot köteles a munkaadó részére teljesíteni. A nem teljesített különmunka ellenér­tékként a munkaadó a részművelő gyö­kérjárandóságából annyi napszámbérnek megfelelő értékű gyökeret vonhat le, ahány munkanapot a részesmüveiő nem teljesí­tett. A napszámbér megállapításánál az az irányadó, hogy a lókapával végzett munka idejében a különmunkát nem teljesítő ré- szesmüvelő, osztálya szerint mi volt a megállapított napszám. b) Cukorrépa szakmánymunkajára vonatkozó bérek. A cukorrépának a sarabolással, egye- léssel, kétszeri kapálással, gumónak a földből való kiásásával, annak földtől való megtisztításával, egyszeri fejeléssel, fejnek és gumónak kupacba, onnan lóréba, vagy igába és vagonba való rakásával (prizmá- zásával), a fejnek behordásával kapcsola­tos összes kézimunkáért a vármegye egész területén a szakmánybér 180 P vagy a nettó répatermés mázsájáért 1.25 P élel­mezés nélkül. (1) A cukorrépa tavaszi munkájáért és pedig: egyszerű sarabolás, egyelós, kétszeri kapás, kézimunkájáért a vármegye egész területén katasztrális holdanként a mun­kabér élelmezés mellett 50.— P élelmezés nélküi 72.— „ (2) Az őszi betakarítási munkákért és pedig a gyökérnek kiszedése, földtől való megtisztítása, egyszeri fejelése, fejnek és gyökérnek kupacba rakása, onnan lóréba vagy igába rakásáért a vármegye egész területén kát. holdanként a munkabér élelmezés mellett 50.— P élelmezés nélkül 75.— „ Az élelmezés melletti szakmánybérek- hez kát. holdanként a következő élelmezés jár: 25 kg. liszt, 3 és fél kg. szalonna, 15 kg. burgonya, 1 és fél kg. só. c) A cukorrépa rakodási szakmány- bére. A cukorrépa lóréba vagy igába és lőréből vagy igából vagonba rakási mun­kálataiért a vármegye egész területén a legkisebb és egyben legnagyobb munkabér élelmezés mellett q-ként 10 fii. élelmezés nélkül „ 14 „ Élelmezés hetenként 1 személyre 7 kg. kenyér, 1 kg. szalonna, 1 kg. főzőliszt, 5 kg. burgonya, negyed kg. só. Ha a munkaadó a rakodást a törvé­nyes munkaszüneti napon is kívánja, ab­ban az esetben erre a napra q-ként 1 fil­lérrel magasabb bért tartozik fizetni. 3. Takarmányrépa munkájára vo­natkozó szakmánybér. a) A takarmányrépa szakmánymunká- jával járó tavaszi kézimunkákért és pedig egyszeri sarabolás, kétszeri kapálás és egyelés munkájáért a vármegye egész területén katasztrális holdanként a leg­kisebb, egyben a legnagyobb munkabér élelmezés mellett 35 P élelmezés nélkül 55 „ b) Az őszi betakarítási munkákért éspedig: gumó kiszedése, földtől megtisz­títása, levél letörése és a gumók prizmá- zásáért kát. holdanként a legkisebb egy­ben legnagyobb munkabér: élelmezés mellett 35.— P élelmezés nélkül 55.— „ c) A munkaadó és munkavállaló jo­gaira és kötelességeire nézve ugyanazok a rendelkezések irányadók, -mint a cukor­répánál. 4. A cirok munkájával járó munka­bérek. (1) Részesmiivelés: A cirok részesülü- velésével járó legkisebb egyben legna­gyobb munkabér a vármegye egész terü­letén a termés egyharmada. A részelés a szárra, szakáira s a magra terjed ki. a) A munkaadó a földet jó íermőerő- ben, Megfelelően előkészítve köteles át­adni s a vetőmagot is köteles szolgáltatni. Amennyiben a vetőmagot a részesmüveiő 25

Next

/
Thumbnails
Contents