Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)
1943-12-09 / 55. szám
takarékosság mellett is az emelkedett szükségletek és a rendkívüli viszonyok folytán előállott nagy drágaság miatt az előirányzott hitelek nem bizonyultak elegendőnek, az alapok egyes rovatainál kért hitelátruházást a törvényhatósági bizottság már elfogadta. A vármegyei háztartási alap keretében igénybevett vármegyei pótadó továbbá a közúti költségvetés keretében igénybevett útadó és közmunka, mint együttes kezelésbe vont helyhatósági járulékok folyó évi befizetésének eredményei, valamint az egyes alapok főbb jövedelmei folyó évi november hó 15-ig az alábbiak szerint alakultak : A vármegyei háztartási alap, a vármegyei egyesitett nyugdíjalap és a vármegyei katonabeszállásolási alap szükségleteinek fedezésére szolgáló vármegyri pótadó kivetési és befizetési eredménye a következő : múlt évi hátralék 412.132 P folyó évi kivetés 1,550.943 P összesen : 1,963.075 P f. évi nov. hó 15-ig befolyt 1,279 402 P hátralék: 683 673 P így tehát a befi/.etés a folyó évi kivetés 82°/o-ának, mig a teljes előírás 65% ának felel meg. A vármegyei közúti alap szükségleteit szolgáló vármegyei útadó és közmunka eredménye: múlt évi hátralék 823.278 P folyó évi kivetés: 3,455.770 P összesen: 4,279.048 P f. évi nov. hó 15 ig befolyt 2,781.290 P hátralék: 1,497.758 P igv tehát a befizetés a folyó évi kivetés 81 százalékának, mig a teljes előírás 56 százalékának felel meg. Az ebadó alap kivetési és befizetési eredményei a következők: múlt évi hátralék 61.139 P folyó évi kivetés 72 655 P összesen: 133.794 P f. évi nov. hó 15-ig befolyt 56 290 P átralék összesen: 77.504 P így tehát a befizetés a folyó évi kivetés 77%-ának, mig a teljes előírás 42 százalékának felel meg. A befolyt összeg felerészben a közegészségügyi ebadó és felerészben az állategészségügyi ebadóalap javára nyert elszámolást. A vármegyei nyugdíjalapnak a belügyi kincstárral szemben az előző évekről fennmaradt tartozása 110.000 P-t tesz ki. Ezen tartozás törlesztésére a nyugdíj alap már eddig 25.000 pengőt visszafizetett s még remény van arra, hogy év végéig 15 000 pengő törleszthető lesz. Az ebadó alappal szemben fennálló 70.000 P-s tartozás törlesztésére pedig 30.000 P szintén átutalást nyert. Az 1944. évi községi költségvetéseket a járási főszolgabirák és az érdekelt községek vezetőjegyzőinek bevonásával bizottságilag, a takarékosság elvének szigorú szem előtt tartásával felülvizsgáltam. A pótadó mérve, dacára a minden vonalon előállott drágulásnak, a folyó évivel szemben eltérést nem mutat, sőt csökkenés állott elő. Ennek oka egyrészt az, hogy a földadó a 2.000—1943. P. M. rendelet alapján a kataszteri tiszta jövedelem eddigi 23.2 százalékról 40 százalékra emeltetett, másrészt pedig a fogyasztási adó, a hus- vizsgálati és vágóhidhasználati dijak, továbbá a piaci és vásári helypénzdijak, ingatlan vagyonátruházási illetékek kormányrendeletekkel emeltettek. Ezen kívül kormányrendelet alapján szedendő marhalevél különdij községet illető 50 százaléka is nagymérvű bevételt jelent a községeknek. Békéscsaba és Gyula m. városok 1944. évi költségvetésének felülvizsgálata most van folyamatban. Jelenthetem, hogy az a tény, melyszerint 1943. jul. hó 1-től kezdő- dőleg a fogyás-tási adó lényegesen felemeltetett és 100 százalékban városi jövedelem maradt, valamint a marhalevél kü lön pótdij bevezetése s annak is 100 százalékban a városnál való hagyása olyan lényeges jövedelem többletet jelent a városok háztartásában, hogy azok kedvező hatása az 1944. évi pótadó alakulásnál számottevően érezteti hatását Mivel a m. kir. Belügyminiszter ur rendelete értelmében egy község költség- vetését sem állapíthattam meg 50 százalékos pótadó keretében, igy az összes költségvetést átvizsgálás után megállapítás végett a m. kir. Belügyminiszter úrhoz felterjesztettem, ahol az e célra kijelölt miniszterközi bizottság fogja letárgyalni. A községek költségvetései közül 5 költség- vetésnél 51—100 százalék, 5 költségvetés275
