Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)

1943-12-09 / 55. szám

amely nem becsüli meg a nyújtott nagy- éríékü támogatást, kicserélés alá kerül és juttatjuk — bármilyen kellemetlen is egy

ilyen kimozditási eljárás •*—. olyan egyénnek, aki megfelelően gazdálkodva az ösz- szes kivánalmaknak meg fog felelni. A füzesgyarmati siker arra indította a Szövetkezet vezetőségét, hogy a most felosztás alá kerülő egyik birtokból ismét igényeljenek egv birtokkomplexumot és itt az előbb említett mintára szintén létesítsen hasonló telepet. Előterjesztésünk most van elbírálás alatt és igen nagy örömet okozna az a tény, ha a kormányzat illetékes tényezői kérésünket meghallgatva újabb birtoktesthez hozzájuttatná Szövetkezetünket, hogy mi is az idők szavát megértve, azt tovább adományozva, ismét 40 - őü családot kiemelve a szegénység és a nincstelen ség nyomasztó helyzetéből, önálló gazdasági egyeddé tehessük. Jelentem még, hogy általában a juttatottak a törlesztési kötele- zetíségüket a várakozásnak megfelelően teljesítik, így tehát a Nép- és Családvédelmi Alapnak itteni tevékenysége nem hiábavaló munka volt. Megelégedéssel kell hogy eltöltsön minket az a tudat, hogy amikor a körülöttünk levő országok a világ eddig legnagyobb háborúját vívják és amely bábomban mi is részt veszünk erőinkhez mérten, mégis idehaza, az ország határain belül folyik az építő munka és a külső országokban összeromboit házak és tönkre tett egyének és gazdaságok ellentételeként a kormányzat megértő támogatása folytán törvényhatóságunk területén házak épülnek és az eddig elhanyagolt néprétegek munkás, szorgalmas és sok gyermekkel megáldott családtagjai önálló existeneiákká alakulhatnak át.

Ezekben számoltam be a tek. Törv, hat. Bizottságnak a munkásság érdekében tett intézkedésekről. De meg kell itt emlékeznem arról is, hogy van még egy rétege a lakosságnak, amely rendkívüli nehézségekkel küzd és melyek megélhetési feltételeit javítani ilyen eszközök nem állanak a közigazgatás rendelkezésére. Ez a rétég az, amely, különböző körülmények hatása alatt munkával kenyerét megszerezni nem tudja, vagy korlátozott munkaképessége miatt erre csak részben képes. Intézményes megoldásához ezek kérdéséhez olyan rendkívüli nagy tőkék lennének

szükségesek, melyek jelenlegi helyzetünkben aligha volnának előteremthetők. Egy részével ennek a rétegnek karitatív utón foglalkozik a társadalom, de a nagyobb százalék jobb megélhetésének kérdéseit még intézkedés tárgyává mindeddig nem tehette. A szegényügy megoldása községi feladatot jelent, mihez bizonyos támogatást az állam- háztartás nyújt ugyan, de nem teheti ezt olyan mérvben, hogy a kérdés teljesen megoldottnak lenne tekinthető. Vaunak bevált rendszerek, melyek között meg kell említenem az u. n. „Egri Norma“-t, melynek példáit vármegyénk területén láthatjuk és amelyek igen komoly megoldását jelenthetik a kérdésnek, de nem kielégítő mértékben. Ahol rendszeresítve vau, ott egy kisebb számú arra reászorult egyénnek igen kielégítő körülmények közötti elhelyezése vált lehetővé, de különben a községi szegényházak jelentik azt a menedékhelyet, ahol a társadalom legelesettebbjei részére a legszükségesebb megélhetési feltételek biztosíthatók. Ezeknek a szegényházaknak bővitése a közigazgatásnak állandó gondja sé feladata, de abban a mérvben, ahogy arra szükség lenne, megoldhatónak még mindig nem látszik. A községek rendkívül magas pótadóval küzdenek, kiadásaik, feladataik napról-napra szaporodnak és saját erejükből ezt a problémát megoldani nem is lesznek képesek. Az állam nagy áldozatokat vállalt magára és szintúgy a vármegyei és községi közigazgatás is, amikor részben a feladatot megoldani hivatott közületeknek nyújt segélyeket, részben amikor a mindenkit kötelező adózás terén nyújtott engedményeket és részben akkor, amikor egészségügyi vonatkozásban igyekezett intézményeket létrehívni és orvos, gyógyszer, gyógyászati segédeszközök stb. juttatása körül olyan kedvezményeket adni, melyekkel lényeges előrehaladás állapítható meg. Ezenkívül történt gondoskodás a lehetőségek határain belül ruházat, lábbelivel való segélyezésére és bizonyos tápanyagok jut- tattására is.

A vármegye területén az egészség- ügyi szolgálat aránylag igen kedvező megoldáshoz jutott. Nagy beteglétszámra berendezett kórházak, tüdőbeteg gondozók, szanatórium, a vármegye minden községében most már megszervezett egészségvédelmi szolgálat, központi egészségvédő intézet,

271