Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)

1943-12-09 / 55. szám

amely nem becsüli meg a nyújtott nagy- éríékü támogatást, kicserélés alá kerül és juttatjuk — bármilyen kellemetlen is egy ilyen kimozditási eljárás •*—. olyan egyén­nek, aki megfelelően gazdálkodva az ösz- szes kivánalmaknak meg fog felelni. A fü­zesgyarmati siker arra indította a Szövet­kezet vezetőségét, hogy a most felosztás alá kerülő egyik birtokból ismét igényel­jenek egv birtokkomplexumot és itt az előbb említett mintára szintén létesítsen hasonló telepet. Előterjesztésünk most van elbírálás alatt és igen nagy örömet okozna az a tény, ha a kormányzat illetékes té­nyezői kérésünket meghallgatva újabb bir­toktesthez hozzájuttatná Szövetkezetünket, hogy mi is az idők szavát megértve, azt tovább adományozva, ismét 40 - őü csalá­dot kiemelve a szegénység és a nincstelen ség nyomasztó helyzetéből, önálló gazda­sági egyeddé tehessük. Jelentem még, hogy általában a juttatottak a törlesztési kötele- zetíségüket a várakozásnak megfelelően teljesítik, így tehát a Nép- és Családvédel­mi Alapnak itteni tevékenysége nem hiá­bavaló munka volt. Megelégedéssel kell hogy eltöltsön minket az a tudat, hogy amikor a körülöttünk levő országok a vi­lág eddig legnagyobb háborúját vívják és amely bábomban mi is részt veszünk erő­inkhez mérten, mégis idehaza, az ország határain belül folyik az építő munka és a külső országokban összeromboit házak és tönkre tett egyének és gazdaságok ellen­tételeként a kormányzat megértő támoga­tása folytán törvényhatóságunk területén házak épülnek és az eddig elhanyagolt néprétegek munkás, szorgalmas és sok gyermekkel megáldott családtagjai önálló existeneiákká alakulhatnak át. Ezekben számoltam be a tek. Törv, hat. Bizottságnak a munkásság érdekében tett intézkedésekről. De meg kell itt emlé­keznem arról is, hogy van még egy rétege a lakosságnak, amely rendkívüli nehézsé­gekkel küzd és melyek megélhetési fel­tételeit javítani ilyen eszközök nem álla­nak a közigazgatás rendelkezésére. Ez a rétég az, amely, különböző körülmények hatása alatt munkával kenyerét megszerez­ni nem tudja, vagy korlátozott munkaké­pessége miatt erre csak részben képes. Intézményes megoldásához ezek kérdésé­hez olyan rendkívüli nagy tőkék lennének szükségesek, melyek jelenlegi helyzetünk­ben aligha volnának előteremthetők. Egy részével ennek a rétegnek karitatív utón foglalkozik a társadalom, de a nagyobb szá­zalék jobb megélhetésének kérdéseit még intézkedés tárgyává mindeddig nem tehette. A szegényügy megoldása községi feladatot jelent, mihez bizonyos támogatást az állam- háztartás nyújt ugyan, de nem teheti ezt olyan mérvben, hogy a kérdés teljesen megoldottnak lenne tekinthető. Vaunak be­vált rendszerek, melyek között meg kell említenem az u. n. „Egri Norma“-t, mely­nek példáit vármegyénk területén láthatjuk és amelyek igen komoly megoldását jelent­hetik a kérdésnek, de nem kielégítő mér­tékben. Ahol rendszeresítve vau, ott egy kisebb számú arra reászorult egyénnek igen kielégítő körülmények közötti elhelye­zése vált lehetővé, de különben a községi szegényházak jelentik azt a menedékhelyet, ahol a társadalom legelesettebbjei részére a legszükségesebb megélhetési feltételek biztosíthatók. Ezeknek a szegényházaknak bővitése a közigazgatásnak állandó gondja sé feladata, de abban a mérvben, ahogy arra szükség lenne, megoldhatónak még mindig nem látszik. A községek rendkívül magas pótadóval küzdenek, kiadásaik, feladataik napról-napra szaporodnak és saját erejük­ből ezt a problémát megoldani nem is lesznek képesek. Az állam nagy áldozato­kat vállalt magára és szintúgy a vármegyei és községi közigazgatás is, amikor részben a feladatot megoldani hivatott közületeknek nyújt segélyeket, részben amikor a min­denkit kötelező adózás terén nyújtott en­gedményeket és részben akkor, amikor egészségügyi vonatkozásban igyekezett in­tézményeket létrehívni és orvos, gyógyszer, gyógyászati segédeszközök stb. juttatása körül olyan kedvezményeket adni, melyek­kel lényeges előrehaladás állapítható meg. Ezenkívül történt gondoskodás a lehetősé­gek határain belül ruházat, lábbelivel való segélyezésére és bizonyos tápanyagok jut- tattására is. A vármegye területén az egészség- ügyi szolgálat aránylag igen kedvező meg­oldáshoz jutott. Nagy beteglétszámra be­rendezett kórházak, tüdőbeteg gondozók, sza­natórium, a vármegye minden községében most már megszervezett egészségvédelmi szolgálat, központi egészségvédő intézet, 271

Next

/
Thumbnails
Contents