Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)
1943-12-09 / 55. szám
endő jelenségek megoldása nehéz és sok munkát, fáradtságot, körültekintő megfontolást igényel. Egy tőkeszegény országban mint a mi hazánk, minden társadalmi réteg zavartalan boldogulása előtt nagy akadályok vannak. És ha az elmúlt két évtizedre tekintünk vjssza. úgy meg is kell állapítsuk, hogy kellő meggondolás, lemondás és a rendelkezésre álló tényezők számbavétele nélkül, minden társadalmi réteg részéről egyformán elégedetlenséghez kellett volna, hogy vezessenek. De a lakosság minden rétege tudatában volt annak, hogy a nehézségek okai, egy ránk nézve kedvezőtlenül végződött háború következményeiben keresendők. Az általános helyzet időközben kedvezőbb változást mutatna fel, ha nem lennénk középpontjában olyan eseményeknek, melyek bizonytalanságot okoznak és hosszú időre fogják eldönteni jövőnket. Ez a bizonytalanság egyformán nehezedik m ndanyiónkra és mindenkitől aki itt él, ismét fokozottan lemondást és a körülményekkel való megalkuvást követel. Csak elvétve és szórványosán mutatkoznak olyan jelenségek, melyekből arra lehetne következtni, ho-’y — semmi esetre sem társadalmi rétegek, — de egyesek nem akarnak beleilleszkedni a változhatatlan helyzetbe és a lemondás erényét gyakorolni nem tartják szükségesnek. Az egyeseknek ilyen magatartása ellen maga az egész magyar társadalom, de különösen a hatóságok minden rendelkezésére álló eszközzel védekeznek. A közigazgatásnak azonban még ezen a védekezésen túlmenő szerepet is vállalnia kell és ha azt látja, hogy egyes társadalmi rétegeknél, a kívánatos egyensúly van veszélyeztetve, ott tevékenyen és minden erővel segítségére kell jönnie, hogy oka és indoka az elégedetlenségnek ne lehessem De nemcsak ebből a szempontból, hanem azért is kell tevékenykednie a közigazgatásnak, mert saját véreinek nehéz viszonyok között az élettel folytatott küzdelmét kötelessége támogatnia, megkönnyitenie. Amint arról már említést tettem, a viszonyok minden társadalmi rétegre reánehazednek, de egyes rétegeket aránytalanul nehezebb helyzetbe hozzák. Ki kell azonban kettőt emelnem a társadalomból, még pedig a tisztviselőt és a munkást, kiknek megélhetési feltételei aránylag a többinél kedvezőtlenebbek. A tisztviselői rétegbe be kell számítanunk mindenkit, aki meghatározott összegű illetményeket élvez úgy, ahogyan az ország egyik hivatott vezetője a közelmúlt napokban ezt nyilatkozatában kifejezésre juttatta. Az ezen réteget sújtó nehézségek megoldása nem a helyi közigazgatás hatáskörébe tartozik, bár talán nem kell mondanom, hogy amennyire lehetséges, a köz- igazgatás itt is szívesen ad minden segítséget. Sokat tehet azonban a közigazgatás a nehéz testi munkával foglalkozó réteg sorsának és megélhetési körülményeinek javítása érdekében. Tevékenységi körének határai itt is meg vannak ugyan szabva, de olyan lehetőségek adattak részére, melyekkel élve, legjobb meggyőződésem és tudásom szerint, már eddig is sokat tett és a jövőben is tág köre áll nyitva ennek folytatásához. A Közjóléti Szövetkezet tevékenységéhez akartam ezek előrebocsájtásával kijutni és a 3 esztendei tevékenység utolsó most folyó évéről mutatni beszámolót melyből megállapítható, hogy a rendelkezése álló eszközök határai között, a közigazgatás ebbéli feladatainak megfelelni törekedett. Az 1940. évi XXIlt. t. c. által létrehozott Nép- és Családvédelmi Alap működésének helyi irányítása az egyes törvényhatóságokra van bízva s a törvény- hatóságok az Alaptól kapott ellátmány mértéke szerint készítik el minden évben a Nép- és Családvédelmi költségvetésüket és munkatervüket. Az idézett törvény szerint az Alap feladata a megélhetésükben veszélyeztetett főként mezőgazdasággal foglalkozó családok boldogulásának megalapozása különböző juttatások által. Az Alap működése kél nagy csoportra tagolódik. A vissza nem térülő karitatív jellegű juttatásokra és a visszatérítést kívánó juttatásokra. Az előbbi a gyermekvédelem jegyében működik, amikor is Napközi Otthonokat támogat, arra rászoruló iskolás gyermekeket részesít ruha és cipő segélyben és a tehetségvizsgálatok során kivált sokgyermekes családokból származó teljesen nincstelen gyermekek részére biztosit bizonyos tanulmányi ösztöndíjakat. Az Oncsától kapott ellátmány 1943. évben 880.000 P volt. Ebből az összegből karitatív jellegű célokra 69.000 P-t fordithattunk. Támogatást élvezett ebből 22 nyári nap268