Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)

1943-12-09 / 55. szám

endő jelenségek megoldása nehéz és sok munkát, fáradtságot, körültekintő megfon­tolást igényel. Egy tőkeszegény országban mint a mi hazánk, minden társadalmi ré­teg zavartalan boldogulása előtt nagy aka­dályok vannak. És ha az elmúlt két évti­zedre tekintünk vjssza. úgy meg is kell álla­pítsuk, hogy kellő meggondolás, lemondás és a rendelkezésre álló tényezők számbavé­tele nélkül, minden társadalmi réteg ré­széről egyformán elégedetlenséghez kellett volna, hogy vezessenek. De a lakosság minden rétege tudatában volt annak, hogy a nehézségek okai, egy ránk nézve ked­vezőtlenül végződött háború következmé­nyeiben keresendők. Az általános helyzet időközben kedvezőbb változást mutatna fel, ha nem lennénk középpontjában olyan ese­ményeknek, melyek bizonytalanságot okoz­nak és hosszú időre fogják eldönteni jö­vőnket. Ez a bizonytalanság egyformán nehezedik m ndanyiónkra és mindenkitől aki itt él, ismét fokozottan lemondást és a körülményekkel való megalkuvást követel. Csak elvétve és szórványosán mutatkoznak olyan jelenségek, melyekből arra lehetne következtni, ho-’y — semmi esetre sem társadalmi rétegek, — de egyesek nem akarnak beleilleszkedni a változhatatlan helyzetbe és a lemondás erényét gyako­rolni nem tartják szükségesnek. Az egye­seknek ilyen magatartása ellen maga az egész magyar társadalom, de különösen a hatóságok minden rendelkezésére álló esz­közzel védekeznek. A közigazgatásnak azonban még ezen a védekezésen túlmenő szerepet is vállalnia kell és ha azt látja, hogy egyes társadalmi rétegeknél, a kívá­natos egyensúly van veszélyeztetve, ott tevékenyen és minden erővel segítségére kell jönnie, hogy oka és indoka az elége­detlenségnek ne lehessem De nemcsak ebből a szempontból, hanem azért is kell tevékenykednie a közigazgatásnak, mert saját véreinek nehéz viszonyok között az élettel folytatott küzdelmét kötelessége támogatnia, megkönnyitenie. Amint arról már említést tettem, a viszonyok minden társadalmi rétegre reánehazednek, de egyes rétegeket aránytalanul nehezebb helyzetbe hozzák. Ki kell azonban kettőt emelnem a társadalomból, még pedig a tisztviselőt és a munkást, kiknek megélhetési feltéte­lei aránylag a többinél kedvezőtlenebbek. A tisztviselői rétegbe be kell számítanunk mindenkit, aki meghatározott összegű illet­ményeket élvez úgy, ahogyan az ország egyik hivatott vezetője a közelmúlt napok­ban ezt nyilatkozatában kifejezésre juttatta. Az ezen réteget sújtó nehézségek megol­dása nem a helyi közigazgatás hatáskö­rébe tartozik, bár talán nem kell monda­nom, hogy amennyire lehetséges, a köz- igazgatás itt is szívesen ad minden segít­séget. Sokat tehet azonban a közigazga­tás a nehéz testi munkával foglalkozó ré­teg sorsának és megélhetési körülményei­nek javítása érdekében. Tevékenységi kö­rének határai itt is meg vannak ugyan szabva, de olyan lehetőségek adattak ré­szére, melyekkel élve, legjobb meggyőző­désem és tudásom szerint, már eddig is sokat tett és a jövőben is tág köre áll nyitva ennek folytatásához. A Közjóléti Szövetkezet tevékenységéhez akartam ezek előrebocsájtásával kijutni és a 3 esztendei tevékenység utolsó most folyó évéről mu­tatni beszámolót melyből megállapítható, hogy a rendelkezése álló eszközök hatá­rai között, a közigazgatás ebbéli feladatai­nak megfelelni törekedett. Az 1940. évi XXIlt. t. c. által létre­hozott Nép- és Családvédelmi Alap mű­ködésének helyi irányítása az egyes tör­vényhatóságokra van bízva s a törvény- hatóságok az Alaptól kapott ellátmány mértéke szerint készítik el minden évben a Nép- és Családvédelmi költségvetésüket és munkatervüket. Az idézett törvény sze­rint az Alap feladata a megélhetésükben veszélyeztetett főként mezőgazdasággal foglalkozó családok boldogulásának meg­alapozása különböző juttatások által. Az Alap működése kél nagy csoportra tago­lódik. A vissza nem térülő karitatív jellegű juttatásokra és a visszatérítést kívánó jutta­tásokra. Az előbbi a gyermekvédelem je­gyében működik, amikor is Napközi Ott­honokat támogat, arra rászoruló iskolás gyermekeket részesít ruha és cipő segély­ben és a tehetségvizsgálatok során kivált sokgyermekes családokból származó tel­jesen nincstelen gyermekek részére bizto­sit bizonyos tanulmányi ösztöndíjakat. Az Oncsától kapott ellátmány 1943. évben 880.000 P volt. Ebből az összegből karita­tív jellegű célokra 69.000 P-t fordithattunk. Támogatást élvezett ebből 22 nyári nap­268

Next

/
Thumbnails
Contents