Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)
1943-10-10 / 46. szám
A hiányból a megyei városok közönségét az 1943. évben 151.033 P terhelte, az 1944. évben pedig 208.849 P terheli, tehát az 1944. évben több 57.816 P-vel. A községek közönségét az 1943. évben 447.306 P terhelte, az 1944. évben pedig 523.916 P terheli, tehát az 1944. évben több 76.610 P-vel. A vármegyei pótadóból fedezendő hiány az 1943. évben a városokban 9.1% volt, az 1944. évben pedig 9.6% lesz, tehát az 1944. évben több 0.5%-kal a községekben a pótadóból fedezendő hiány, 1943. évben 12.7% volt, az 1944. évben pedig 13.1% lesz, tehát az 1944. évben több 0.4%-kal. Az 1944. évi költségvetésnek szorosan a vármegyei egyesitett nyugdíjalapra vonatkozó része az 1943. évivel szemben a következőképen alakul: az 1943. évi szükséglet volt: 967.989 P az 1944. évi szükséglet pedig: 1.264.932 „ az emelkedés tehát: 296.943 P az 1943. évi fedezet volt: 95.446 „ az 1944. évi fedezet pedig: 35.543 „ a csökkenés tehát: 59.903 P a fedezetlen hiány 1943. évben volt: 872.543 „ az 1944. évben pedig: 1,229.389 „ az emelkedés tehát: 356.846 P A hiányból a megyei városok közönségét az 1943. évben 26.438 P terhelte, az 1944. évben pedig 42.913 P terheli, tehát az 1944. évben 16.475 P-vei több. A községek közönségét az 1943. évben 846.105 P terhelte, az 1944. évben pedig 1,186.476 P terheli, tehát az 1944. évben 340.371 P-vel több. A vármegyei pótadóból fedezendő hiány a megyei városokban az 1943. évben 1.6% volt, az 1944. évben pedig 2% lesz, tehát 0.4%-kal több. A vármegyei pótadóból fedezendő hiány a községekben 1943. évben 24% volt, az 1944. évben pedig 29.8% lesz, tehát az 1944. évben több 5.8%-kal. Az alapok költségvetésénél a „Katona- beszállásolási alap“ költségvetése a következőképen alakul: az 1943. évi szükséglet volt: 22.220 P az 1944. évi szükséglet pedig: 25.520 „ az emelkedés tehát: 3.000 P A fedezet összege megegyezik az 1943. évi 5.600 P-vel, tehát a vármegyei pótadóból fedezendő hiány az 1943. évi 16.620 P-vel szemben az 1944. évben 19.620 P lesz, vagyis 3.000 P-vel több, mint az előző évben. A vármegyei pótadó az 1943. évben a megyei városokban és a községekben egyaránt 0.4% volt, az 1944. évben pedig 0.3% lesz, tehát az 1944. évben 0.1%-kal kevesebb. Végeredményben tehát az 1944. évi költségvetés — figyelembevéve a vármegyei háztartási, egyesitett nyugdíj és katona- beszállásolási alapok együttes összegeit — az 1943. évivel szemben a következőképpen alakul: az 1943. évi szükséglet volt: 1,658.785 P az 1944. évi szükséglet pedig: 2,099.566 „ az emelkedés tehát: 440.781 P az 1943. évi fedezet volt: 171.283 „ az 1944. évi fedezet pedig: 117.792 „ a csökkenés tehát: 53.491 P az 1943. évifedezetlen hiány volt: 1,487.502 P az 1944. évben pedig: 1,981.774 „ az emelkedés tehát: 494.272 P A hiányból a megyei városok közönségét az 1943. évben 182.789 P terhelte, az 1944. évben pedig 258.653 P fogja terhelni, tehát az 1944. évben több 75.864 P- vel. A községek közönségét az 1943. évben 1,304.713 P terhelte, az 1944. évben pedig I, 723.121 P fogja terhelni, tehát az 1944. évben több 418.408 P-vel. A vármegyei pótadóból fedezendő hiány a megyei városokban az 1943. évben II. 1% volt, az 1944. évben pedig 11.9% lesz, vagyis az 1944. évben 0.8% több. A községekben az 1943. évben 37.1% volt, az 1944. évben pedig 43.2% lesz, vagyis az 1944. évben több 6.1%-kal. Megállapítja a törvényhatósági bizottság, hogy a költségvetés összeállítása során az előirt legmesszebbmenő takarékosság elve érvényesült, azonban az előirányzott tételekre a közigazgatás zavartalan menetének biztosítása érdekében feltétlenül szükség van. Az ekként összeállított és bemutatott költségelőirányzatot a törvényhatósági bizottság a maga részéről elfogadja és a részletek tekintetében az alábbiak szerint határoz : 224
