Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)

1943-05-09 / 21. szám

az útalap előadója, 1 másodfőjegyző, aki a katonai ügyek előadója, egy aljegyző a közellátási ügyek előadója és egy köz- igazgatási gyakornok a közjóléti és még mindég tekintélyes munkát igénylő belvíz­károk helyreállításának előadója. A rend­szeresített 10 fogalmazói teendőket ellátó előadókból ezidőszerint tehát csak 4 áll rendelkezésre, kiknek mindegyike külön­leges feladatokat is ellát és igy olyan fo­galmazási tisztviselő, aki kizárólag szoro­san vett közigazgatási ügyekkel foglalkoz­nék, ezidőszerint az alispáni hivatalban nincs. Az elintézendő közigazgatási ügyek száma az alispáni hivatalban átlagban évenként kb. 40.000 számra terjed. Ezen­kívül feleket kell meghallgatni, kötelező kiszállásokat teljesíteni stb. s igy nem fogja túlzásnak tekinteni a Tek. Törvényhatósági Bizottság azt a megállapításomat, hogy az ügyintézés zavartalan menetének biztosí­tása oly nehézséggel jár, ami nekem sú­lyos gondokat okoz. Természetesen ez a helyzet ami most az alispáni hivatalban fennáll, huzamosabb ideig igy fenntartható nem lesz. A megoldásra azonban sajnos csak igen korlátolt lehető­ségeim vannak. Mód van arra, hogy a köz- igazgatási ügyek egy-egy csoportjának in­tézését gyakorlottabb segédtisztviselőkre bízzam, ami csak átmeneti megoldás lehet, mert a segédhivatalnak is megvannak a maga teendői, de meg a létszám ott is lé­nyeges csökkenést mutat. Mód van nyug­díjasok behívására, ami azonban különböző okoknál fogva nem jelent megoldást. Egyetlen könnyitésre az az intézkedés látszik alkalmasnak, hogy a közellátási ügykört vegye át egy ezidőszerint még tényleges alkalmazásban álló, de rövide­sen nyugdíjazandó községi tisztviselő, aki­nek az ügyek intézésében kellő jártassága van, mig az ezidőszerinti előadó hivatásá­nak és készültségének megfelelően, kizá­rólag közigazgatási ügyek intézésére osz­tatnék be. Amint említettem azonban ez is csak könnyítés, de a fennálló nehézségek eloszlatására nem kielégítő megoldás. A járási hivatalok helyzete ezidősze­rint valamivel könnyebb, de egyik napról a másikra következhetnek be itt is olyan nehézségek, amelyeknek megolgására mód most már alig lesz. A községi hivatalok túlterheltsége köztudomású. A teendők száma napról- napra növekszik, a létszám ott is állandó változásnak van alávetve, addig a végle­gesen vagy ideiglenesen megüresedő állá­sok betöltése, jelentkezők hiányában, alig lehetséges. A vármegye vagyonigazgatási ügyei­nek állásáról az alábbiakat jelentem: A számadási év első felében a köz­adókból eredő jövedelem, mint az a múlt­ban is történt, csak részben fedezi a költ- ségvetésileg előirányzott szükségleteket. Ezen körülmény mind a vármegyei, mind pedig a községi utalványozó hatóságokat súlyos helyzet elé állítja, mert tekintet nélkül a jövedelmek mikénti alakulására előfordulnak olyan természetű közszükség­letek, melyek minden körülmények között feltétlenül kielégitendők. A vármegye ház­tartási és egyéb alapjai azonban — taka­rékossági intézkedéseim következtében — miudezideig képesek voltak önerejükből ezeket az időlegesen jelentkező bevételi hiányokat fedezni. A községeknél is csak szórványosan kellett függőkölcsönöket fel­venni. A háztartási alap és a vármegyei egyesített nyugdíjalap költségvetésének legnagyobb bevételi tétele az együttes kezelésbe vont vármegyei pótadó. A vármegyei háztartási alap költség- vetése szerint 598.339 P, a vármegyei egyesitett nyugdíjalap költségvetése sze­rint 872.543 P és végül a katonabeszállá- solási alap költségvetése szerint 16.(120 P vármegyei pótadónak kellene ahhoz be­folyni, hogy az előirányzott kiadásokat ezen alapok minden zökkenő nélkül tel­jesíteni tudják. A folyó számadási évben már négy hónap telt el, s ezen idő alatt a kivetett összeg 33%-ának kellett volna befolyni, ami összeg szerint 490.875 P 66 í. Ezzel szemben a folyó évi április hó végéig 281.009 P 63 f. folyt be. mely a ki­vetett folyó évi előírásnak — a még be nem folyt múlt évi hátralékot nem is véve figyelembe, — csak 18.9%-a. Hogy a ki­adásokat mégis teljesíthessem, a várme­gyei háztartási alapnál csak a legszüksé­gesebbeket utalványoztam. A m. kir. bel­ügyminiszter ur a vármegyei nyugdijak fedezése céljából legutóbbi kölcsön kérel­mem alkalmával tudomásomra hozta, hogy a jövőben kamatmentes államsegélyt csak abban az esetben fog rendelkezésemre bo­87

Next

/
Thumbnails
Contents