Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)
1943-02-18 / 8. szám
Államsegélyre a következő községeket hoztam javaslatba: Doboz, Szentetornya, Békésszentandrrs, Bucsa, összesen: 52.816 P államsegéllyel, ami az 1942. évi 44.107 P államsegéllyel szemben 8.709 P emelkedést mutat. A községi költségvetések pótadó százaléka az 1942. évi helyzettel szemben a változott viszonyok folytán lényegesen emelkedett. Két község költségvetését 51—100 százalék közölt, 2 községét 101 — 110 százalék' között, 1 községét 111—120 százalék között, 6 községét 121-130 százalék között, 5 községét 131—140 százalék között, 3 községét 141—150 százalék között, 7 községét 151—160 százalék között 2 községét 161—-170 százalék között, 1 községét 220 százalékon felül hoztam javaslatba megállapításra, — azonban sem a városok, sem a községek költségvetései a ni. kir. Belügyminiszter Ur által még nem nem nyertek véglegesen megállapítást. A vármegye egyes alapjainak jövedelme a hátralékoknál végrehajtott törléseket figyelembevéve, az alábbiak szerint alakul: A vármegyei háztartási alap, a vár- mgyei egyesitett nyugdíjalap és a vármegyei katonabeszállásolási alap jövedelmét képező vármegyei pótadóban: Hátralék 414.723 P Törlés 38.413 „ Helyesbbitett hátralék : 376.310 P 1942. évi kivetés 1,269.146 VP összes előírás 1,645.456 P 1942. évben befolyt 1,145.246 P Hátralék az 1942. év végén : 500.210 P Ez a jövedelem megfelel a folyó évi kivetés 90.5 százalékának és a háztartási, nyugdíj és katonabeszállásolási alapok 1942. évi költségvetésének akadálytalan végrehajtását csak a legnagyobbfoku takarékosság szem előtt tartása mellett biztosíthatta. A vármegyei nyugdíjalap a vármegyei ebadóalappal szemben fennálló 100.000 P-s tartozására az előirányzott 30 000 P-t törlesztette, igy az év végén az ebadóalappal szemben fennálló tartozása 70.000 P-re csökkent. Az 1938. és 1940. évek folyamán a nyugdijak biztosítására a m. kir. Belügyminiszter úrtól felvett 126.000 P előlegből az 1942. év folyamán 16.000 P fizettetett vissza s igy ezen tartozás 110.000 pengőre csökkent. Megjegyzem azonban, hogy ezen előleg után a vármegyét kamattartozás nem terheli, mert a m. kir. Belügyminiszter Ur az előleget kamatmentesen utalta ki a vármegyének. A vármegyei nyugdíjalap az 1942. év folyamán kifizette a 6.500— 1942. M. E. számú rendelet alapján mutatkozó előirányzat nélküli ellátási dijak felemelt összegét, ami 11.300 P-t tett ki. Ezen előirányzat nélküli ellátási dijakhoz szükséges hitelről az 1943. évi költségvetésben történt gondoskodás. A vármegyei közúti alap jövedelmét képező útadó és közmunka eredménye az alábbiak szerint alakult: Vármegyei útadó eredménye: Hátralék: 260.338 P Törlés: 30.372 P Helyesbített hátralék : 229.966 P 1942. évi kivetés: 931.430 P Összes előirás: 1,161.396 P Az 1942. évben befolyt 905.636 P Hátralék az 1942. év végén: 255.760 P A közmunka eredménye volt: Hátralék: 494.009 P Törlés: 35.607 P Helyesbített hátralék : 458,402 P Az 1942. évi előirás: 1,532.216 P Összes előirásf 1,990.618 P Az 1942. évben befolyt: 1,239,960 P Hátralék az 1942. év végén : 750.658 P A mezőgazdaság megsegítésére szoU gáló alapot terhelő közmunka, mely a mezőgazdaság részére nyújtott kedvezmény összegét fejezi ki, az 1942. évben 560.110 pengőt tett ki, melyre a közúti alap javára a mezőgazdasági alap összegszerűen 210.492 pengőt utalt át, melynek figyelembevételével a múlt évi hátralék 693.435 pengőről, 1,034.103 pengőre emelkedett. Ezen eredmények dacára jelenthetem, hogy a költségvetés végrehajtása a múlt esztendő során biztosítva volt, mert az útadóban és közmunkában elért befizetés a kivetés 90 százalékának felel meg. A fűtőanyagok hiánya a vármegye különböző hivatalainál is erősen érezhető volt, miért Is még az évad elején tettem olyan intézkedéseket, melyek hivatva vol46
