Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-12-13 / 60. szám
megyei egyesitett nyugdíjalap és a vármegyei katonabeszállásolási alap szükségleteinek fedezésére szolgáló vármegyei pótadó kivetési és befizetési eredménye a következő: múlt évi hátralék 414.723 P f. évi kivetés 1.269.146 ,, összesen: 1.683.869 P f. évi nov. hó 30-ig befolyt 996.431 „ hátralék: 687.438 P így tehát a befizetés a f. évi kivetés 78"/o- ának, mig a teljes előírás 59°/o-ának felel meg. A vármegyei közúti alap szükségleteit szolgáló vármegyei útadó és kömunka eredménye: múlt évi hátralék 754.345 P f. évi kivetés 2.462.618 „ összesen: 3.216.963 P f. évi nov. hó 30-ig befolyt 1.999.623 „ hátralék: 1.217.340 P, így tehát a befizetés a folyó évi kivetés 81 százalékának, mig a teljes előírás 62 százalékának felel meg. A fenti összegben nem foglaltatik benne a mezőgazdasági alap által a mezőgazdák részére nyújtott kedvezmény folytán átvállalt tartozás, melynek tételei az alábbiak szerint foglalhatók össze: múlt évi hátralék 693.485 P f. évi megállapítás 779.602 „ összesen: 1.473.(187 P f. évi nov. hó 30-ig megtérített összeg 219.492 „ hátralékos követelés : 1.253 595 P, így tehát a f. évi előirányzat 29 százaléka folyt be a mezőgazdasági alap javára. Az ebadóalap kivetési és befizetési eredményei a következők: múlt évi hátralék 64.354 P í. évi kivetés 65.399 „ összesen: 129.753 P f. évi nov. hó 30 ig befolyt 50.860 „ hátralék: 78.893 P, igy tehát a befizetés a f. évi kivetés 77 S-ának mig a teljes előirás 43 százalékának felel meg. A befolyt összeg felerészben a közegészségügyi ebadó és felerészben az állategészségügyi ebadóalap javára nyert elszámolást. A vármegyei nyugdíjalapnak a belügyi kincstárral szemben az előző évekről fennmaradt tartozása 126.000 P-t tesz ki. A nyugdíjalap tartozását a f. évben nem tudja törleszteni, mert az alap jövedelmét képező vármegyei pótadó előírási összege nem fog teljes egészében befolyni. Az ebadóalappal szemben fennálló 100.000 P-s tartozásra pedig előreláthatólag 30.000 P-t fog az alap az év végéig törleszteni. A megyei városok 1943. évi költség- vetéseit felülvizsgáltam és Békéscsaba m. város költségvetését 99 százalékos községi pótadóból fedezendő hiánnyal, mig Gyula megyei város költségvetését 191 százalékos községi pótadóból fedezendő hiánnyal megerősítés, illetve jóváhagyás végett az előirt időre, javaslat mellett a m. kir. Belügyminiszter Úrhoz terjesztettem fel. Az 1943. évi községi költségvetéseket a járási főszolgabirák és az érdekelt községek vezetőjegyzőinek bevonásával bizottságilag, a takarékosság elvének szigorú szem előtt tartásával felülvizsgáltam. A pótadó mérve a folyó évivel szemben minden községnél lényeges emelkedést mutat. Ennek oka rz, hogy a 6500—1942. M. E. sz. rendelet szerinti családipótlék emeléssel és háborús munkaátalány rendszeresítésével, továbbá a 13.046—1940. III. B. M. sz. rendelettel engedélyezett közélelmezési kisegítők díjazásával, a szegődmé- nyesek béremelésével, valamint az általá- no» áremelkedéssel többszükséglet merült fel. A bevételi részen pedig a fogyasztási adónál, a husvizsgálati és vágóhidhaszná- lati dijaknál, továbbá a piaci és vásári helypénzeknél nagymérvű csökkenés jelentkezik. Mivel a m. kir. Belügyminiszter ur rendelete értelmében egy község költségvetését sem állapíthattam meg 50 °/o-os pótadó keretében, igy az összes költség- vetést átvizsgálás után megállapítás végett a m, kir. Belügyminiszter úrhoz felterjesztettem, ahol az e célra kijelölt miniszterközi bizottság fogja letárgyalni. A községek költségvetései közül 1 költségvetésnél 60 —70 százalék, 1 költségvetésnél 90—100 százalék, 2 költségvetésnél 100—110 százalék, 1 költségvetésnél 110—120 százalék, 4 költségvetésnél 120—130 százalék, 6- költségvetesnél 130—140 százalék, 4 költségvetésnél 140—150 százalék, 4 költíég- vetésnél 15o—160 százalék, 3 költségvetésnél 160-170 százalék, 1 költségvetésnél 170—180 százalék, 1 költségvetésnél 180— 190 százalék közötti és 1 költségvetésnél 384 százalékos pótadó kivetése volna szükséges a hiány fedezésére.
