Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-12-13 / 60. szám
ü. Állategészségügy. A vármegye elmúlt negyedévi állategészségügyi viszonyairól jelentésem kedvező. A tavasz folyamán különösen a lovak és juhok között ilyesztő mértékben megállapítást nyert rühüsség november utolsó napjaiban valamennyi fertőzött községben megszűntté lett nyilvánítható és ezzel a vármegye több év óta először teljesen mentes ettől a betegségtől. Sajnos a kedvezőtlen tartási, takarmányozási és ápolási viszonyok miatt nincs remény, hogy ez a kedvező állapot továbbra is lenn fog maradni. Feltűnő jelenség volt a folyó évben a sertéspestis betegség egészen enyhe lefolyása, úgy, hogy járványos jelleget egy esetben sem öltött. Kétségtelen, hogy a sertéspestis elleni szimultán oltás kiváló eredményének köszönhető a betegség mind szükebb térre való szorítása. Az állami ingyenes oltóanyag akció során a törvény- hatóság területén felhasználásra került 108.11)0 kcm. sertéspestis elleni szérum és 3689 kcm. vírus, minden esetben teljes sikerrel, mert az igy oltott sertések közül egy elhullás sem történt. Sertésorbánc egészen szórványos esetekben fordult elő lényegtelen veszteséggel. Továbbra is a megszokott mértéket felülmúló számban fordultak elő lépíenés megbetegedések és elhullások a közlegelőre járó szarvasmarhák között. Az alkalmazott védőoltások mindenhol kedvező eredméuy- nyel jártak. A legeltetések megszűnése csökkenti a megbetegedések számát. Veszettség mint már évek óta ez évben sem fordult,.elő. Jelenleg a vármegye területe fertőzve van: lépfenével 1 község 1 udvara, sertés- pestissel 4 község 22 udvara, mig sertésorbánc és baromfikolera 1-1 község TI udvarában van megállapítva. A nem megfelelő takarmányozási és tartási viszonyok következményeként, főleg hízóba állított seztések között, több esetben nyert megállapítást a pasteurellosis, ami sokszor az állatok idő előtti kényszer- vágását tette szükségessé. Az idejében alkalmazott széruinos oltások kedzező eredményt adtak. az állatárak esést mutattak. A vágóállatok husvizsgálata során, különösen szarvasasmarhák között, rendkívül súlyos máj mételykóros fertőzöttség állapítható meg, de kivétel nélkül idegen vármegyékből, főleg Biharból származó állatokon, úgy, hogy vármegyénk értékes állatállományát mentesnek tekinthetjük ettől a nagyon is súlyos gazdasági károkat okozó betegségtől. Valószínűnek látszik, hogy az itteni tellurikus viszonyok nem kedveznek a métely fejlődésének olyankor sem, amikor pedig az időjárási viszonyok arra a legkedvezőbbek. A vasúton és gépkocsin szállított állatok forgalma a levágási tilalom enyhítésével némi emelkedést mutat. Nagyon sok fiatal sertés került a vármegyéből elszállításra az ország olyan szerencsésebb részébe, ahol a hizlalási lehetőségek jobbak mint nálunk. Külföldre néhány vágómarha és tenyészjuh került csak kivitelre. Az állategészségügyi szolgálat ellátása zavartalan volt. IV. KÖZLEKEDÉS Úgy az útfenntartásnak, mint az útépítésnek legfontosabb, mondhatnám egyetlen anyaga, a különböző törésű és meg- munkálásu kő. Vármegyénk útjainak fenntartása és a th. útalap uj építései évenként 11.090—12.000 w. kőanyagot igényel. E szükséglet nagyobb beruházási (állami) munkáknál tovább emelkedik. Már tavalyi decemberi jelentésemben rámutattam a háborús viszonyok okozta nehézségekre és már akkor jeleztem, hogy a rendelt mennyiség 60—70 százalékának leszállításával számolhatunk. Most már adatok alapján közölhetem, hogy 1941. évbon az egész rendelt meny- nyiségnek 53 százaléka, folyó esztendőben pedig kereken 50 százaléka érkezett meg. Számolnunk kell arra, hogy a további eredmény se lesz kedvezőbb. Ami számokba kifejezve azt jelenti, hogy kiépített közutaink vékonyabban lesznek fenntartási kaviccsal ellátva, ezért minden lapát kavics felhasználását meg kell fontolni és az eddigi évi 22 km uj útépítésnek csak felét tudjuk elkészíteni. Kétségkívül az 1930—1940. évi teljesítményhez képest ez lényeges visszaesés, de még se megállás hanem lassú, de következetes előrehaladás.
