Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)

1942-12-13 / 60. szám

hasihagyoiázzal szemben azonban széles körben végzett védőoltások és egyéb ezen betegség terjedését meggátolni hiva­tott intézkedések széles körben megtör­téntek. Külön meg kell még említenem, hogy vármegyénk területén az utóbbi évek jár- ványtani adatainak megfigyelése, illetve egymásközti összehasonlítása alapján, szo­katlanul magas számban kerültek és ke­rülnek hatósági orvosi megfigyelés alá a vörheny megbetegedések. A vármegye kir. tisztifőorvosának jelentése szerint és helyszíni kiszállások során történt szemé­lyes meggyőződése alapján jelenthetem, hogy a vörhenymegbetegedések általában jóindulatuak. Gyakorlati szempontból je­lentéktelen számban fordulnak elő szövőd­ményes megbetegedések, bár tartani lehet attól, hogy a már most beállott hidegebb időjárás és főként a közismerten súlyos tüzelőanyag ellátási viszonyokra tekintet­tel, ezen megbetegedések szövődményei esetleg nagyobb számban fognak előfor­dulni. A vörhenymegbetegedésekkel kap­csolatosan a vármegye egyes községeiben u. m. Kétegyháza községben ovodát Bé­kés községben az összes iskolákat, Békés­csaba m. városban ogyes kerületekben az elemi iskolák néhány osztályát, valamint Szarvas községben a tanitónőképzőt és en­nek internátusát kellett bezárni. Alól erre orvosi szempontból lehetőség volt, a Dick- féle védőoltások minél szélesebb körben való alkalmazására, a kir. tisztiorvos utján etasittattam a járási kir. tisztiorvosokat. Egyéb és hatósági ellenőrzés alá tar­tozó heveny fertőző megbetegedések, a jelentést felölelő időszakban nem haladták meg a szokásos mértéket. Már több Ízben jelentettem a tek. th bieottságnak, — hogy Békésvármegye te rületén országos viszonylatban is igenkomoly és kiterjedt munka van folyamatban tuberko- lotikus megbetegedésekkel kapcsolatosan amenynyiben a vármegye mindkét megyei városában és Gyoma kivételével valamennyi járási székhelyen ténylegesen már műkö­dik, a tüdőbeteggondozási munka. Ezen. hogy úgy nevezzem központi tbo. elleni küzdelem munkájának hathatós és komoly eegitőszerve a törvényhatóság által Már évek óta fenntartott és mind tökéleteseb­ben kiépített váader tbe. gondozó szolgá­lat. Ugyancsak komoly tényezője a tüdő­betegségek elleni küzdelem munkájáeak a Szeghalom községben megépített és folyó év április 1-e óta működő tüdőbeteg ott­hon, melyben elsősorban és majdnem ki vétel nélkül a vármegyénk területéről nyernek a betegek elhelyezést. A bejelentésre kötelezett heveny fer­tőző betegségek számszerű adatait a kö­vetkezekben van szerencsém ismertetni: Hasihagymáz : 115 (3) Roacsoló toroklob . 44 (2) Vér has: 193 (15) Kanyaró : 33 (—) Vörheny : 208 (—) Bárányhimlő : 21 (—) Hökhurut: 5(5 (1) Szövődményes influenza: — Járványos gerincagyhártyalob : 0 (—) Járványos gyermekbénulás: 12 (1) Germekágyi láz: 12 (4) Trachoma: (uj) 19 (—) Malária : 81 (—) Nyílt tbc. (uj) 225 (—) Es az összes nyilvántartott tbc.-s betegek közül meghalt 07, (—) a zárjelben közölt szám a halálozás száma. A járványrendészeti tények jelentése után a népmozgalmi adatokkal kapcsola­tosan azt kell megállapítanom, hogy a jelentésemet felölelő négy hónapban, —- ezek kedvezőtlenül alakultak, figyelemmel arra a sajnálatos tényre, hogy amint jelen­tésem elején meg is említettem. — szokat­lanul magas volt az 1 éven aluli, illetve az 1—3 éves korú gyermekek halálozási száma. Augusztus, szeptember, október hóna­pokban élveszületett: 1088 meghalt: 1324 természetes szaporodás: 204 halvaszülett: 40 1 évev alul elhalt: 307 A zöldkeresztes egészségvédelmi szol­gálatok jelentett időszakban végzett tény­kedését nagyrészben a fokozott csecsemő- védelmi munka és a fertőző megbetege­désekkel, jelesen a vérhassal és a hasi- hagymázzal kapcsolatosan a háziápolási munka végzése jellemezte. — Talán egyet­len heveny fertőző megbetegedés sincsen, amelynek leküzdésében olyan fontos és hathatós szerepet jelentene a zöldkeresztes 422

Next

/
Thumbnails
Contents