Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-10-25 / 53. szám
önsúlyúk alapulvételével kell a községi közmunkát kivetni. A mezőgazdák közmunka szolgáltatására nézve előirt könnyítések a közúti költségvetésben hiányt eredményeznek. A A már idézett rendelet értelmében tehát az 1942. évi közúti költségvetés Vili. bevételi rovata alatt a közmunkából várható bevétel az eddigi alapon kivetendő összeggel állíttatott be. A hiánynak megfelelő részt a m. kir. pénzügyminiszter ur a mezőgazdasági alap terhére a közúti alapnak közvetlenál fogja kiutalni, illetve a megtérítendő összegből 400.000 P mint kiadási egyenleg nyert előirányzást. 2. Kimondja a törvényhatósági bizottság az 1943. érre is a közmunka fele részének kötelező megváltását, vagyis azt, hogy a közmunkára kötelezett egyének a reájuk kivetett közmunka felerészét, a törvényhatósági bizottság által egyidejűleg megállapított váltságárakkal készpénzben megváltani kötelesek, önként értketőleg jogukban áll azonbav a közmunka tartozásukat tslje8 egészében megváltani. 3. A törvényhatósági bizottság a községi közmunka váltság árát Békévármegye egész területére nézve az 1943. évre következőkben állapítja meg: egy kézi napszám váltságára: Öt pengő 50 fillér, egy igásnapszám váltságára: Húsz pengő. Megállapítja a törvényhatósági bizottság, hogy a váltságárának a fenti mérvben történő megállapítása a költségvetés egyensúlyának érdekében szükséges és indokolt, mert a megállapított váltságárak megfelelnek azoknak az összegeknek amelyeket a törvényhatóság fizet az útépítésnél alkalmazott napszámosainak és fuvarosainak. 4. Javaslatot tesz a törvényhatósági bizottság a m. l^ir. Kereskedelem és Közlekedésügyi Miniszter Úrhoz, hogy a községi közmunkának a törvényhatósági útalapja és a községek közötti megosztása az 1943. évben olyképen rendeltessék el, hogy a községek kötelesek a készpénzben befolyt közmunkaváltságból a közúti alapba beszállítani: a géperejű járómüvek után beszedett kőzmunkaváltság 100®/o-át, az egyébb cimen kivetett kézi és igás közmunkából beszedett összegeknek pedig 90 százalékát, mig a fennmaradó 10 százalékot a községek saját útjaik fenntartására legyenek kötelesek fordítani. 5. Kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy valamely község részéről csak akkor bocsájtható természetbeni közmunka az uttelep rendelkezésére, ha a kötelező és önkéntes közmunka megváltásból származó és befolyt készpénz együttesen nem fedezué teljes egészében a közúti alap 90 százalékos részesedését. 6. Törvényhatóság bizottsága az útadó kivetési kulcsát az 1943. évre kivetett földadó, házadó, társulati adó, 5 százalékos kulcs mellett kiszámított eszményi kereseti adó, végül a tentiem (külön) adó 18 százalékban állapítja meg. 7. A költségvetés összeállítása tárgyában kiadott K. M. rendeletnek megfelelően arra az esetre, ha a költségvetésben felvett bevételek nem folynának 100 százalékban be, másodrangu hitelként a IV. fejezet alatt felvett uj útépítési hiteleket jelöli ki. 8. A 117—1938. bgy. számú rendelettel megalkotott gépkocsihasználati szabályrendelet 4. §-a alapján az 1943. évig a közúti alap tulajdonát képezü gépkocsi használati diját a nagykocsiknál 30 fillérben km-ként, mig a kiskocsiknál 24 arany fillérben állapítja meg. 9. A költségvetés egyes fejezeteinek indokolásait elfogadjuk s jóváhagyólag tudomásul vesszük, éppen azért a költség- vetéssel kapcsolatos bevételi és kiadási tovább# indokolást mellőzzük. A törvényhatósági bizottság felhívja a vármegye alispánját, hogy a letárgyalt és elfogadott 1943. évi közúti alap költségvetését 6 szabályszerűen felszerelt példányban meghirdetés után a most hozott bgy. határozattal együtt jóváhagyás végett a m. kir. Kereskedelem és Közlekedésügyi Miniszter Úrhoz terjessze fel. Fentiekről: 1. Békés vármegye alispánját az összes iratok kapcsán, további eljárás és meghirdetés végett, 2. Elischer Pál kir.- műszaki főtanácsos, kerületi felügyelőt (Budapest, Kereskedelemügyi Minisztérium) a hirdetési határidő bevárása nélkül, 390
