Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-05-27 / 27. szám
A) lapjainak adataival összehasonlítani. A fedeztetési naplóba bevezetett adatok valódiságáért az apaállatgondozó és az ellenőrzést végző felelős. (6) A betelt vagy tovább nem vezethető fedeztetési naplókat, valamint a felhasznált fedeztetési jegyek A) lapjait az apaállatgondozótól a marhalevélkezelő átvenni és mint számadási okmányokat megőrizni köteles. Állategészségügyi rendelkezések. ' 11. §• (1) A köztenyésztésre szolgáló apaállatok egészségügyi vizsgálatáról, betegség esetén pedig megfelelő gyógykezelésről az apaáliattartó gondoskodni köteles. (2) Az apaállatokat olyan helyeken, ahol a lópfene, vagy sercegő üszög előfordul, ezon betegségek ellen be kell oltani és ezeket a védőoltásokat évenkint meg kel ismételni, a sertéskanokat, ameny- nyiben még nem voltak oltva, sertéspestis elleni szimultán oltásban kell részesíteni. (3) A járványos vagy fertőző elvetélések (Brueellosis, Bang-betegség) számának csökkentése végett a láthatóan beteg nőivarú állatokat nem szabad fedeztetni. (4) A köztenyésztésre szolgáló apaállat nem engedhető olyan nőivarú állathoz, amelynek ivarszervéből nyálkás, gennyes, vöröses, szürke, vagy sárgás váladék ürül, melynek hüvelyén a nyálkahártya erősen piros és rajta apró sárgás göbök, sebek vagy fekélyek láthatók, továbbá, amely nem rendes időben ellett, amely nem rendes időre vagy nem önmagától vetette el a magzatburkot. Erre nézve az apaállatgondozó a fedeztetésre felvezetett nőivarú állat tulajdonosát minden esetben kikérdezni és az ivarszerveket megvizsgálni tartozik. (5) Abban az esetben, ha fedeztetés végett láthatóan beteg nőivarú állatot vezetnek a köztenyésztésre szolgáló apaállathoz, az apaállatgondozó teendői a következők. Köteles a) a fedeztetést megtagadni; b) a nőivarú állat tulajdonosától a fedeztetési jegy AJ és B) lapját bevonni; c) a nőivarú állatot a fedeztető helytől minél hamarabb elvezettetni.; dl a fedeztető hely talajára esetleg lefolyt zavaros hüvelyváladékot az alatta lévő földdel együtt eltávolítani és az állatorvos által kijelölt helyen összegyűjteni és fertőtleníteni, vagy megfelelő helyen elégetni ; e) a bevont fedeztetési jegy A) és B) lapját a községi elöljáróságnak (m. város polgármesterének) beszolgáltatni és egyben az esetről jelentést tenni. (6) A községi elöljáróság (m. város polgármestere) a nőivarú állat tulajdo- nossát figyelmeztetni köteles, hogy a) a beteg állatot állatorvossal vizsgáltassa meg és annak utasítása szerint gyógykezcltesse; b) fedeztetni csak uj fedeztetési jegy alapján szabad; c) az uj fedeztetési jegy csak abban az esetben adható ki, ha az állatorvos a nőivarú állat ellen állategészségügyi szempontból kifogást nem tesz. (7) A közös csordának (falkának és nyájnak) pásztora köteles a gondozására bízott állatok egészségi állapotát, különösen pedig az ivarszerveket figyelemmel kisérni és az esetleg előforduló betegséget a beteg állat tulajdonosának, valamint a községi elöljáróságnak (m. város polgármesterének) azonnal bejelenteni. (8) Azokat a nőivarú állatokat, amelyek láthatóan betegek, amelyek nem rendes időre ellettek, vagy amelyek magzatbur- kolataikat nem rendes időre és nem ön- maguktól vetették el, fedeztetésüknek, illetőleg betegségük elterjedésének megakadályozása végett lehetőleg elkülönítve kell tartani és mindaddig nem lehet közös csordába (falkába, nyájba kihajtani, mig azt az állatorvos meg nem engedi. (9) A betegnek talált és a fedeztetéstől eltiltott nőivarú állatokról a községi elöljáróság (m. város polgármestere) a szükséghez képest nyilvántartást vezet. (10) A járási m. kir. gazdasági felügyelő és a községi, illetve a körállatorvos (városi állatorvos) köteles a köztenyésztésre szolgáló apaállatokat havonkint legalább egyszer — szükség szerint többször is — megvizsgálni a községi illetve körállatorvos és a beteg állatokat gyógykezelni. Ha a vizsgálatot a hivatalos kiszállás alkalmával teljesiti, a vizsgálat díjtalan. (11) Az apaállatgondozó, az apaállat egészségi állapotába beálló változásokat
