Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)

1942-04-05 / 17. szám

illetve letéti nyugtát az ajánlathoz keli csatolni. Pénzt vagy értéket az ajánlathoz csatolni nem szabad. A készpénzben letett bánatpénz után a megrendelő csak az odaítéléstől számí­tott egy hónap elteltétől kezdve a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatlá­bának megfelelő kamatot, a kezességi nyi­latkozatban letett bánatpénz után pedig a kezesség vállalásáért ugyancsak az oda­ítéléstől számított egy hónap után a pénz­intézetnek ettől az időtől járó költségté­rítést fizet ha a visszautalás ezen egy hó­napon balül nem történt meg. A kész­pénzben letett bánatpénzt a fentebb meg­határozott értékekkel bármikor ki lehet cserélni. A vállalkozó kérelmére a meg­rendelő az értékpapírok esedékes kamat- szelvényeit kiadni, a betétkönyvben elhe­lyezett összegnek esedékes kamatszelvé­nyeit pedig a vállalkozó költségére fel­venni és a vállalkozónak kifizetni köteles, feltéve, hogy a letét letiltva nincs. A bánatpénzt a megrendelő még az odaítélés előtt visszutalja, ha ezt az aján­lattevő ajánlétában kifejezetten kéri arra az esetre, ha az ajánlata nem lesz a há­rom első sorban figyelembe jövő ajánlat között. A bánatpénz visszautalása esetén az ajánlattevő a munka odaítélésére nem tarthat igényt. Az ajánlati minta, a különleges felté­telek, terv és költségvetési űrlap stb. a gyulai m. kir. államépítészeti hivatalban a hivatalos órák alatt megtekintethetők és ott az azokra vonatkozó netán szükséges felvilágosítások is megadatnak. Az ajánlat- tételhez szükséges űrlapok ugyanitt 10 pengőért megszerezhetők. Az ajánlattevők a végleges döntés megtörténtéig (Közszállitási Szabályzat 44. §.) kötelezettségben maradnak. Kivételesen visszavonható az ajánlat, ha a Közszálli­tási Szabályát 63 §-ában felsorolt terhek az ajánlat benyújtása után emelkedtek. Az építtető fenttartja magának azt a jogot, hogy az ajánlatok között, az árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson. Ha az ajánlattevő bejegyzett cég, csatol­nia kell a cégjegyzésre vonatkozó adatok, (cégszöveg, cégjegyzés) igazolására szol­gáló okiratokat, vagy azok fényképmáso­latait. Az ajánlattevőnek iparjogositványát egyszerű (felhívásra hiteles) másolatban csatolnia kell. Ezek azonban nem füzetnek az ajánlathoz. Azok az ajánlattevők, akik a munka teljesítésére képesítéssel nem bírnak, kö­telesek már ajánlatukban mérnöki okle­véllel bíró alkalmazottjukat megnevezni. Az ajánlattevő köteles ajánlatához társadalombiztosítási (Országos Társada­lombiztosítási Intézettel, a Magánalkalma­zottak Biztositó Intézetével stb. szemben fennálló) tartozásairól olyan kimutatást csatolni, mely igazolja, hogy a verseny- tárgyalási hirdetmény lejártát megelőző hat hónapnál régebben esedékessé vált betegségi, öregségi, balesetbiztosítási já­rulékkal, stb. nem tartozik, vagy köteles az ajánlattevő ajánlatában odaítélés ese­tére a vállalati összeg kifizetéséig fenn­álló tartozása erejéig a vállalati összegnek a mindenkori törvényes rendelkezések (1927: XXI. t. c. 194. §.) szerint megálla­pított részéig ezidőszerint 15%-áig terjed­hető összeget köteles a biztosító intézetre engedményezni és a megrendelőt feljogo­sítani, hogy az engedményezett összeget minden esedékes részletből is közvetlenül az illető biztositó intézetnek utalja át. Az ajánlattevő köteles ajánlatában megjelölni a legkisebb munkabéreket, me­lyeket a vállalati összeg 20°/o-áig terjed­hető kötbér terhe mellett munkásainak fizetni fog. Az az ajánlat, mely az építési hely területére vonatkozólag hatóságilag meg­állapított mélyépítési munkabéreknél, ille­tőleg ennek esetleges hiányában az ott fizetni szokott, illetve a megélhetéshez szükséges munkabéreknél alacsonyabb munkabérek alapulvételével készült, az odaítélésnél nem vehető figyelembe. Nem vehető továbbá figyelembe annak a vállalkovónak ajánlata sem, akit az al­kalmazottjának munkaidejére, legkisebb fizetésre, vagy munkabérre és évenkénti fizetéses szabadságára vonatkozó rendel­kezések be nem tartásával elkövetett és. a munkaviszony egyes kérdéseinek sza­bályozásáról szóló 1937: XXI. t. c.-ben meg­határozott kihágás miatt jogerősen elítél­tek és büntetésének kiállása óta 2 (kettő) év még nem telt el. A vállalkozó ennélfogva ajánlatában kijelenteni tartozik, hogy büntetésének ki­hágás miatt el nem ítélték, illetve, hogy 106

Next

/
Thumbnails
Contents