Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-01-04 / 1. szám
titása, egyszeri fejelés, fejnek és gumónak kupacba rakása, onnan lóréba, YaSY igába rakásáért a vármegye egész területén kát. holdanként a legkisebb, egyben legnagyobb szakmánybér: élelmezés mellett: 50 P élelmezés nélkül: 75 P d) Az élelmezés melletti szakmánybérek- faez kát. holdanként a következő élelmezés jár: 25 kg liszt, 3.5 kg szalonna, 15 kg burgonya 1.5 kg só Az a) pont alatti szakmánybér élelmezés néfkiil értendő. e) . A munkaadó és munkavállaló kötelességeire és jogaira nézve a IV. rész 1 pontjának a) d) és e) pontjai alatt felvett rendelkezések megfelelően irányadók. 3. Cukorrépa rakodási szakmánybére. a) A cukorrépa lóréba, vagy igába és lóréból, vagy igából waggonba való rakási munkálataiért a vármegye egész területén a legkisebb, egyben legnagyobb munkciyér: élelmezés mellett: q-ként 8 fillér, élelmezés nélkül: q-ként 10 fillér. Élelmezés hetenként egy személyre : 7 kg kenyér, 1 kg szalonna, 1 kg főzőliszt, 5 kg burgonya, egynegyed kg só. b) Ha a munkaadó a rakodást a törvényes munkaszüneti napon is kívánja, abban az esetben erre a napra q-ként 1 fillérrel magasabb bért tartozik fizetni. 4. Takarmányrépa munkájára vonatkozó szakmánybérek. a) A takarmáryrépa szakmánymunkájá- val járó tavaszi kézi munkákért éspedig: egyszeri sarabolás, kétszeri kapálás és egye- lés munkájáért a vármegye egész területén kát. holdanként a legkisebb egyben a legnagyobb munkabér: élelmezés mellett 35 P élelmezés nélkül 55 P b) Az őszi betakarítási munkákért éspedig : gumó kiszedése, földtől megtisztítása, levél letörése, és a gumók prizraázásá- ért kát. holdanként a legkisebb egyben legnagyobb munkabér: élelmezés mellett 35 P élelmezés nélkül 55 P c) A munkaadó és munkavállaló jogaira és kötelességeire nézve a IV. rész 1. pontjának a) d) és e) pontjai alatt felvett rendelkezések megfelelően irányadók. Cirokmunkáva! járó munkabérek. . 1. Részesmüoelés: A cirok részesmüve- lósével járó legkisebb egyben legnagyobb munkabér a vármegye egész területén a termés egyharmada. A részelés a szárra, szakáira s a magra terjed ki. a' A munkaadó a földet jó termőerőben, megfelelően előkészítve köteles átadni s a vetőmagot is köteles szolgáltatni. Amennyiben a vetőmagot a részesmüvelő adja/annak értékét a munkaadó gazda a rögzített vagy ennek hiányában a helyben szokásos áron megtéríteni köteles. b) A részesmüvelő a következő munkákat köteles teljesiteni: vetést, háromszori kapálást, eggyelést, szár- és szakálvágást, mag- fejtést, szárkötözést, kupbarakást, behordást. Amennyiben a részesmüvelő a vetést és a magfejtést nem végzi, abban az esetben az 1. pont alalt megjelölt termés egynegyede illeti meg. c) Amennyiben a munkaadó a részes- művelésre kiadott cirokföld megmunkálásához lókapával hozzájárul, a részesmüvelő által teljesített különmunkára és annak nem teljesítésére vonatkozóan a III. rész 1. pontja b) i és g) alpontjai alatt felvett rendelkezések | megfelelően irányadók. d) A részesmüvelő terményjárandóságát amennyiben az nem a munkaadó-gazda részével nyer eladást, a munkaadó a részesmüvelő lakására hazaszállítani, vagy a fuvart megváltani köteles. A részesmüvelő pedig a szár- részét tartozik akkor hazaszállítani, amikor a munkaadó részét behordja. é) A részesmüvelő a kötelességévé tett munkákat a munkaadó által megkívánt időben és módon tartozik teljesiteni. 2. A cirok szakmánymunkája. a) A tavaszi munkákért éspedig: Háromszori kapálás és eggyelésért a vármegye egész területén kát. holdanként a legkisebb egyben a legnagyobb munkabér : élelmezés mellett: 42 P élelmezés nélkül : 62 P b) Az őszi betakarítási munkákért éspedig: szár- és szakálvágás, kévekötés, kupba- rakás s a szakáinak a kupalárakásáért a vármegye egész terőletén kát. holdanként a legkisebb munkabérek: élelmezés mellett: 40 P élelmezés nélkül: 50 P V. 6
