Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-01-04 / 1. szám
tálya szerint megállapított napszámbérnél 10 százalékkal magasabb napszámbér jár. i) A fentiekben megállapított napszám" bérek legkisebb, egyben legnagyobb napszám- béreknek tekintendők. II. Aratást és cséplési munkabérek. 1. Aratás, hordás, asztagolás részbére1 élelmezés mellett: Gyula in v. Békéscsaba mv. 0sziek : 12 fész te™ény é§ . szalma. Biztosíték Békési járás 90 kg kát ^ Gyulai járás Gyomai járás Tavasziak: 11 rész termény Orosházi járás és szalma^iztositék „ .... 80 kg kát. holdanként Szarvasi járás Szeghalmi járásban: Ősziek: 11 rész termény és szalma. Biztosíték 90 kg kát. holdanként. Tavasziak: 10 rész termény és szalma. Biztosíték 80 kg kát. holdanként. Élelmezés hetenként és páronként 20 kg búza, két kg szalonna, 2 kg bab, vagy más főzelék, 3 kg burgonya, 1 kg hús, fél liter ecet, fél kg só és 50 fillér fiiszerpénz. Amennyiben a burgonya és hús a munkaadónak nem áll rendelkezésére, beszerzése nehézségbe ütközik, ebben az esetben a fiiszerpénz 2 P re emelhető fel. A hordási és asztagolási időre a fentiek' ben megállapított élelmezésnek a hordást és asztagolást végző részes részére az 50 százaléka jár. a) Az aratás, hordás és asztagolás részbéreit élelmezés nélkül az élelmezés mellett megállapított részbérek egyrésszel felemelt mennyisége, vagyis ahol élelmezés mellett 12. rész, ott élelmezés nélkül 11. rész, ahol élelmezés mellett 11. rész, ott élelmezés nélkül 10. rész és igy tovább, Az élelmezés nélküli biztosíték az élelmezés melletti bizto sitéknak 20 kg-mai felemelt mennyisége. b) Ha a munkaadó a learatandó terület egy részét aratógéppel vágja le, (segít) az igy learatott terület részbére fejében a munkavállaló tartozik az aratógép után a kévék összerakását és a tarló gereblyézését elvégezni, azonkívül a munkaadó részére annyi külön munkanapot teljesíteni, ahány kát. hold gabona levágását a munkaadó géppel elvégezte. c) A 100 holdon aluli birtokkal rendelkező munkaadó a szalmarészt a részes aratótól megválthatja a helyben szokásos mázsánként! napi áron. d) A gabonarészt és a szalmarészt a munkavállaló lakásáig a munkaadó hazaszállítani köteles, vagy a fuvart készpénzzel megválthatja. A szalmarész fuvarjának megváltási ára fejében a munkaadó egy-egy részesnek 5 pengőt tartozik fizetni. e) A marokszedő bére a gabona arató rész egyharmad része. Az arató által kiszolgáltatandó egyharmad rész a marokszedőt csak arra az időre eső arató részből illeti meg, amikor a marokszedő a kaszással együtt dolgozott Az egyharmad rész megállapítása szempontjából az aratásra az aratórész 80 százalékát, a hordásra 10 százalékát, és az asztagolásra 10 százalékát kell számításba venni. f) Egy egy kaszásra legfeljebb 8 kát. hold learatandó területet kell biztosítani, de 6 kát holdnál kevesebb nem lehet. g) Azokban a gazdaságokban, amelyekben az 1940. évben junius 1-ig írásban kötött aratási szerződések igazolása szerint a jelen munkabér szabályzatban megállapított részbéreknél magasabb részbér volt kikötve, ugyan ezek a részbérek az 1942.-ik évben is megadhatók. 2. Aratás, hordás asztagolás szakmáiig- bérei kát. haldanként: a) Élelmezés mellett: Gyula m. város Békéscsaba m. város Békési járás Gyalai járás 110 kg. Gyomai járás Orosházi járás Szarvasi járás Szeghalmi járás: 100 kg. Élelmezés ugyanaz, mint a részes aratóknál, b) Élelmezés nélkül: Az élelmezés nélküli szakmánybérek az élelmezés mellett megállapított szakmánybé reknek 20 kg-mai felemelt mennyisége. 3 Cséplési és kazalozási munkabérek a vármegye egész területén. a) Élelmezés mellett a szem termés 3‘5 százaléka. b) Élelmezés nélkül a szem termés 4 százaléka. c) A cséplőgépnél foglalkoztatott női munkás a férfi cséplő munkás keresetének 75 százalékát kapja. 3
