Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1941. január-december (44. évfolyam, 1-61. szám)

1941-10-12 / 47. szám

anyag és félgyártmányokban mutatkozó hiány akadályozza a kézműves iparosságot abban, hogy termelő képességének teljes munkába állításával használhassa ki a konjuklurális helyzetet. A fent elmondottakat összegezve meg­állapíthatjuk, hogy a kézműves ipar számára a külső szemlélő előtt kedvezőnek mutatkozó konjukturális helyzet a valóságban kevés fel­lendülést jelent. A kézműves iparosság ma sincs jobban ellátva tőkével, mint félévvel, évvel ezelőtt s igy nem is állhat rendelkezé­sére a konjukturális helyzet kiaknázásához szükséges anyagi erő. A rendelkezésére álló munka és termelő erő kihasználását pedig igen hátrányosan befolyásolják az anyag­gazdálkodással kapcsolatos korlátozások. Bár tényleg nagyobb forgalmat bonyolított le a kézműves ipar az utóbbi időben, a kötött ár­rendszer és szűkre szabott haszonrészek miatt a nagyobb forgalom mellett kevesebb haszonnal kellett megelégednie. A kevesebb haszon mellett a közterhek, a szociális terhek egyre súlyosab­ban nehezednek a kóztnüvesipar vállaira. A kötött gazdálkodással kapcsolatosan az ipartestületek munkája megsokszorozódott, ennek eredményeként az ipartestületeken ke­resztül szétosztásra kerülő nyersanyagok csak a feldolgozás a jogosított iparos kezekbe jut­hatnak el. Ez az oka annak, hogy az elmúlt nyári hónapok folyamán az iparossa'g számára máskor súlyos gondokat jelentő kontárkér­dés, veszített jelentőségéből. Ma is vaunak jogosulatlan iparüzők, káros tevékenységüket még nem sikerült teljesen megszüntetni, de megvan a reményünk arra, hogy a kötött­gazdálkodás további fejlődése és az ipar­testületeknek fokozottabb bekapcsnlódása folytán ez a kérdés teljesen és véglegesen megoldásra vezethet. Bókésvármegye Törvényhatósági Iskolán- kivüli Népművelési Bizottsága XX. évi műkö­dését, vagyis 1940,41. tanévi tevékenységéről való beszámolót számokban összesüritve a a következőkben terjesztem elő : A vármegye területén 278 egységnél 5713 népművelési előadást tartottak, amelyet 435.959 egyén hallgatott. Egyéb népművelési tevékenység (alkalmi ünnepség, műkedvelői előadás, népművelési hangverseny, mesedél­után stb.) száma 1095 volt. Különféle tan’ folyamot tartottak 130 helyen 9282 óraszám­mal, 3272 hallgató részére. Ezek főként anal­fabéta-, alapismeretterjesztő-, közműveltségi-, egészségügyi-, gazdasági-, háziipari-, nő- nevelési-, ügyességi-, népfőiskolái tanfolyamok voltak. Forgalomban volt 175 közkönyvtár és kikölcsönzött 6500 könytáróra alatt 7733 egyén 22 216 könyvet. 10 könyvtárkezelő személyt jutalmazott a Bizottság 40— 40 pengő összeg­gel. A kiválóan példás eredményért Harsáuyi Pál ref. esperes, főrendiházi tag fejezte ki vitéz Márki Barna alispánnak és Tantó József titkárnak a Bizottság nevében teljes elismeré­sét és hálás köszönetét. A vármegye főispánja a földm. miniszter ur által rendelkezésre bccsájtott összegek terhére, már évek úta bocsájt kölcsönöket egyes gazdaságok részére talajjavitási célokra. Erre a célra a közjóléti szövetkezet utján nekem is állanak hitelek rendelkezésemre és szükségesnek látom beszámolni arról, hogy a hiteleket a gazdák, tapasztalatok szerint csak elvétve veszik igénybe. A gazdák tar­tózkodásának oka — tapasztalataink szerint — abban keresendő, hogy mig egyrészt terheket | sem szívesen vállal, másrészt a talajjavitási i munkálatok is annyira megdrágultak, hogy | az ezzel járó terhet, a földbirtok elviselni nem képes. Egy kát. hold területnek u. n. „digózás* utján való megjavítása kereken 500 pengő költséget igényel, amihez hozzávéve magának a területnek értékét, olyan összeg jön ki, melyért terület is vásárolható, melyen a termelés kedvezőbb körülmények között folytatható. A vármegye területének azonban igen tekintélyes része szorul javításra azért, hogy azon a termelés gazdaságosan legyen folytatható. Az egész kérdés ezért válik köz­érdekűvé és tesszi kívánatossá a közigazga­tási hatóságoknak olyan munkásságát, mely­nek eredményeként a területek kedvezőbb körülmények között való megmunkálása után több termelés biztosítható. Egyetlen módnak a javítási munkálatok költségének lényeges csökkentése látszik és az, hogy az érdekelt gazdák olyan kölcsönök birtokába jussanak, melyek az eladósodás aggodalmát megszün­tetni alkalmasak. A költségek csökkentését illetően folytattam az utóbbi hónapok alatt igen gyakran tárgyalásokat, melyeknek ered­ményeképpen szállítás alatt állanak már Németországból erre a célra szerkesztett gé­pek, melyekkel kétszáz kát. holdon próba- munkálatokat fogunk folytatni. A m. kir. földm. minisztérium taiajvegyészeti kiküldötte, akik a szükséges fúrási munkálatok megejtése után állapítják meg a talaj minőségét és jelö­lik meg a megjavítás módozatait. Ennek meg­történte után a gép fogja elvégezni a szük­séges rétegű terítést. Ha a kísérlet beválik, úgy a földm- minisztérium foglalkozni fog az* 326

Next

/
Thumbnails
Contents