Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1941. január-december (44. évfolyam, 1-61. szám)
1941-02-23 / 9. szám
rekvése, hogy a meglevő készleteket lehetőleg arányos elosztásban juttassa a fogyasztókhoz, mely tendentia úgy látszik meggyőzte a közönséget az árutartalékolás meddőségérőlA kereskedők mindent elkövetnek, hogy raktárkészletüket a 1* hetőség szerint újból kielégítsék, ami most már tulnyomáiag csak készpénzfizetés mellett eszközölhető. A hitel- viszonyok lényegesen megváltoztak, a hitelélet lassan szüaőben van és a hitelben való vásárlás helyébe, hovatovább a készpénzfizetés lép. Ez a körülmény egyik oka annak, hogy fizetésképtelenség most már a kereskedés körében alig fordul elő. A vármegye, a városok és a községek pénzügyi vonatkozású kérdéseit az alábbiakban jelentem : A vármegye 1941. évi költségvetését a Belügyminisztériumban, az erre a célra kiküldött bizottság a múlt év december hóban a vármegyei közúti alap 1941. évi költségvetését pedig Gyulán a megye székhelyén a Kereskedelmi Miniszter Ur kiküldöttjei a múlt év október havában letárgyalták és a költségvetésekben lényeges változásokat nem eszközöltek. A vármegyei költségvetések jóváhagyása még nem történt meg. A vármegye községei közül az 1941. évben tizenkilenc község költségvetése került kormányhatósági jóváhagyásra. Ezen költség- vetéseket a m. kir. Belügyminiszter Ur és a m. kir. Pénzügyminiszter Ur kiküldöttjeiből alakult bizottság a m. kir. Belügyminisztériumban vette tárgyalás alá és állapította me>g azok pótadó százalékát. A vármegye többi községeinek 1941. évi költségvetését a vármegyei számvevőség közbenjöttével, alispáni hatáskörben vizsgáltam felül és állapítottam meg. Államsegélyben a következő községek részesültek: Körösladány, Vésztő, Békésszentand- rás és Bucsa összesen 38.813 pengő államsegély- lyel, ami az 1940. évi 38.433 pen'gő államsegéllyel szemben 380 pengő emelkedést mutat. A községi költségvetések pótadó-száza- léka az 1940. évi helyzettel szemben lényegesen nem változott. Tiz község költségvetése 50 százalékon alul, 2 községé 50—60 százalék között, 3 községé 60—70 százalék között, 7 községé 70—80 százalék között, 7 községé 80 százalékon felül nyert végleges megállapítást. A városok költségvetésére a belügyminiszteri jóváhagyás még nem érkezett le. A vármegye egyes alapjainak jövedelme a hátralékoknál végrehajtott törléseket tételesen feltüntetve az alábbiak szerint alakul. A vármegyei háztartási alap, a vármegyei egyesilett nyugdíjalap és a vármegyei katonabeszállásolási alap jövedelmét képező vármegyei pótadóban : Hátralék 402.053 P Törlés 38.098 P Helyesbített hátralék 363.955 P 1940. évi kivetés 870.948 P Összes előírás 1,234.903 P 1940. évben befolyt 808.705 P Hátralék az 1940. év végén 426.198 P Ez a jövedelem megfelel a folyó évi kivetés 92 százalékának és a háztartási nyugdíj és katonabeszállásolási alapok 1940. évi költségvetésének akadálytalan végrehajtását csak a legnagyobbfoku takarékosság szem előtt tartása mellett biztosította. A vármegyei nyugdíjalap a vármegyei ebadóalappal szemben fennálló 160-000 pengő tartozására az előirányzott 30.000 pengőt törlesztette, igy az év végén az ebadóalappal szemben fennálló tartozása 130.000 pengőre csökkent. Az 1940. év folyamán a m. kir. Belügyminiszter Úrtól felvett 42.000 pengő előleget az 1940. év folyamán visszafizetni nem tudta, igy az 1938. évben felvett és még vissza nem fizetett állami előleggel együtt a tartozása 126.000 pengőre emelkedett. Megjegyzem azonban, hogy ezen előleg után a vármegyét kamattartozás nem terheli, mert a m. kir. Belügyminiszter ur az előleget kamatmentesen utalta ki a vármegyének. A vármegyei nyugdíjalap az 1940. év folyamán kifizette a 12 000—1939. és a 8.000-1940. M.E. számú rendeletek alapján mutatkozó előirány- zatnélkiili ellátási dijak felemelt összegeit, ami 16.400 pengőt tesz ki. Ezen előirányzatnélküli ellátási dijakhoz szükséges hitelről az 1941. évi költségvetésben történt gondoskodás. Ezenkívül a vármegyei nyugdíjalap főjövedelmét képező vármegyei pótadó sem folyt be 100 százalékban, s igy ez az oka annak, hogy a felvett 42.000 pengő állami kölcsönt visszafizetni nem tudta, A vármegyei közúti alap jövedelmét képező útadó és közmunka eredménye az alábbiak szerint alakult: Vármegyei útadó eredménye : Hátralék 289 800 P Törlés 33.767 P Helyesbített hátralék 256.033 P Az 1940. évi kivelés 738.975 P Össze3 előírás 994.008 P Az 1940. évben befolyt 656.333 P Hátralék az 1940. év végén 337.675 P
