Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1941. január-december (44. évfolyam, 1-61. szám)

1941-02-23 / 9. szám

hogy lényegesebb fennakadás az ellátás te­kintetében bekövetkezni nem fog. A vármegye főispánjának, mint árvízvé­delmi miniszteri biztosnak kezdeményezésére, a vármegye minden egyes községének külön böző vizügyi panaszai a vármegye központ­jában tárgyalás alá kerültek és megbeszélés anyagát képezte az árrnentesitő társulatok közbenjöttével az is. miként lehetne ezeken a panaszokon segiteui. Megállapítható volt már a tárgyalás során, hogy ugyanazokon a he­lyeken ahol a múlt évben a belvízkárok je­lentkeztek, ezek a károk ezidén is megköze­lítő mérvben mutatkoznak. Eltérés annyiban van, hogy az ármentesitő társulatok a királyi kormány által aratás nélkül maradt leszerelt katonák foglalkoztatása szempontjából is jut­tatott nagy összegű segítség terhére munká­latokat hajtottak végre, melyek a bekövet­kezhető károkat csökkentették. Belterületeken azonban a társulatok nem végeztek munká­latokat és azt a megállapítást kell eddigi helyszíni szemléim alapján tennem, hogy a községek belterületén összegyülemlett vizek levezetése ezidőszerint olyan jelentős' kér­déssé vált, melyet azért kell megoldani, mert különben a kellő előrelátás nélkül épitett ká- zak tömegei fognak Összedélni és okoznak majd a közigazgatási hatóságok részére gon­dot és anyagi fedezet hiányában meg nem oldható feladatokat. Akinek tehetségében áll, igyekszik megelőzni a bekövetkezhető nagy kárt és tégla aláfalazással pótolni azt a mu­lasztási, ami az építkezés megtörténtekor lett elmulasztva. A tégla rendkívül keresett cikk j lett a vármegyében és ennek következtében állapítható meg az a jelenség, hogy ebből az építőanyagból a felmerülő szükséglet szem­pontjából a készlet rendkívül csekély. Egyes vidékeken teljesen hiányzik á tégla és ahoj valami készlet van is, a meglevő mennyiség a helyi szükségletet kielégíteni alig tudja. Egyes szomszédos vármegyék területén a bel­vízkárok hamarabb jelentkeztek mint nálunk és úgy látszik hasonló épitési anyaghiánnyal kellett küzködniök, minek következtében ezek a vármegyék, illetve egyes testületeik szük­ségleteiket nálunk igyekeztek biztosítani. A megjelent miniszteri rendelet alapján, mely a vármegyék alispánjait a területükön levő épi­tési anyagok, illetve tégla lefoglalására fel­hatalmazta, azonnal megtettem az intézkedést s a található készleteket mindenütt lefoglal­tam. Jelentem, hogy a felhalmozás égetően sürgős volt, mert egész közel állottunk ahhoz, hogy a legégetőbb szükségleteinket sem tudjuk a vármegyén belül kielégíteni. A lefoglalt téglamennyiségekből azt a mennyiséget, amely aláfalazáshoz szükséges, a helyi hatóságok je­lentése alapján megvételre azonnal feloldok Hangsúlyozom, hogy megvételre, mert a köz- igazgatási hatóságoknak semmiféle péuzösz- szegek, melynek terhére épitési anyagokat segély vagy kölcsönként tudna kiutalni, vew- delkezésre nem állanak. Erre különösképpen azért kell rámutatnom, mert naponként töme­gével érkeznek beadványok és terjesztetnek elő élőszóval panaszok, melyek kölcsönök és segítség kiutalását szorgalmazzák. Ezek te­kintélyes része alaposan indokolt lenne, de mint már említettem, fedezet hiányában nem teljesíthetők. A közjóléti szövetkezet foglalkozik jut- fásokkal és mint már előző jelentésemben között számadatokból is megállapítható, rend­kívül jelentős összegeket fordít szegénysor 3 u lakosság támogatására. A folyó évre a szö­vetkezet ismét naf-y összegű állami támoga­tással fogja folytatni azt a munkát, amit már elkezdett. Költségvetést mutattam be a köz­jóléti felügyelőséghez, melyben a lehetősé­gekre figyelemmel állapítottam meg a szük­ségletet, melyet a felügyelőség teljes egészé­ben elfogadva, a folyó évre 750.000 P-ben állapította meg azt a keretet, melyek között a szövetkezet feladatait megoldani lesz hivai' tott. Segélyeket, kölcsönöket juttatni azonban ezen összegekből nem lehet, mert alapszabá­lyai értelmében a szövetkezet ilyen művele­tekkel nem foglalkozhat. Tervezi azonban fSO munkásház felépítését, melyek mindaddig telekkönyviben biztosított tulajdonai marad nak, mig az azokra fordított költségek a jut­tatott által teljes egészükben megtérítve nin­csenek. A szükséges íeikek megszerzésére -a tevékenységet még a múlt esztendőben meg­indítottam és az ezirányban folytatott tárgya­lások most már oly előrehaladott állapotban, vannak, hogy az építkezések megkezdésére az időjárás kedvezőbbre fordultával, remény lehet, 10, 15, 20 as sorozatban fognak épülni ezek a munkásházak és éppen ezért a vár­megyének nem minden községe jöhet az épít­kezések szempontjából ez év folyamán figye­lembe Természetes azonban, hogy a követ­kező évek folyamán azok a községek is sorr<r fognak kerülni, amelyek ez évben még figye­lembe vehetők nem voltak. Az épitési anyag­hiány ugylátszik ezeknél az építkezéseknél nehézségeket fog okozni, melyeknek leküz­72

Next

/
Thumbnails
Contents