Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1941. január-december (44. évfolyam, 1-61. szám)
1941-01-19 / 3. szám
a községnek nincs, vagy nem elegendő, vagy különleges helyi körülmények indokolják. Ilyen esetben a vásárt a község legszélesebb utcáin kell elhelyezni oly módon, hogy a gyalogjárók teljesen, a kocsiutak pedig legalább 4 méter szélességben szabadon marad janak. Vásártereken, sátrakban és bódékban árusítók, szekérről árusítók és gyalogárusok, étkező séírak (lacikonyhák) és mutatványosok részére, valamint az állatvásár és baromfivásár, végül a gabonanemüek és takarmányfélék árusítói részére külön-külön helyeket kell kijelölni. A vásár megnyitását, illetve a felhajtási időt megelőzően a község területére érkező állatoknak, továbbá a szekereknek és kocsiknak alkalmas helyen történő elhelyezéséről előzetesen gondoskodni kell. 9. §. E szabályrendelet életbeléptetésétől számított 3 hónapon belül köteles minden község elöljárósága a 201. b. gy.—1914. sz. vármegyei szabályrendelet 6. § a alapján elkészített és a főszolgabíró által jóváhagyott vásártéri tervrajzot az időközben történi változásokkal kiegészítve a főszolgabírónak bemutatni, aki a szükségesnek látszó intézkedéseket a jelen szabályrendelet 8. és 9. §-a alapján haladéktalanul megteszi. 10. §. Az országos és hetivásárok alkalmával a helybeli iparosok és kereskedők lehetőleg szemben álló két soron érvényben lévő ipar- jogosítványaik kelte szerinti sorrendben járulnak a részükre kijelölt helyen. Hadirokkantak, hadiözvegyek és a hadiárvák iparjogositványánalr kelte óta a vásár megtartásának időpontjáig eltelt idő a helyfoglalási sorrend szempontjából kétszeresen számit. Ha két iparjogositvány kelte azonos, az az iparos?, vagy kereskedő előzi meg a másikat, aki a nagyobb adót fizeti, hadirokkantaknál pedig a hadirokkantság foka dönt. Az elhalt iparos házastársát, ha az elhaltnak iparát folytatja, az elhunyt házastárs iparjogositványának kelte szerint megállapítandó sorreud illeti meg még abban az esetben is, ha az házasságra lépett. Az elhalt iparos részére annak ipariga zolványa alapján árusított árulási hely a hátramaradt kiskorúakat, illetőleg azt a személyt, aki nevükben az ipart gyakorolja, mindaddig megilleti, amig az illető ipart a kiskorúak nevében űzi, vagy amig azok nagykorúságukat el nem érik. A csődtömegbe átvett iparüzlet elhelyezési sorrendjét a csődbejutott iparos, ipar- jogosítványának kelte szerint kell megállapítani. Azok az iparosok és kereskedők, akiknek több iparjogositványuk van és egy helyen kivannak árusisani a legújabb keletű iparjogositványuk kelte szerint helyezendők el. 11. §• Vidéki árusok a helybeliek után, ugyancsak a 11. §-ban foglaltak szerint helyezendők el akként, hogy előbb következnek az ugyanazon járásbeli, utánuk Békés vármegye többi járásaiból és ezek után az idegen törvény- hatóságokból érkező árusok. Azok az árusok, akik a vásár megkezdése előtt egy órával a vásártéren meg nem jelennek, a sorrendre igényt nem tarthatnak, hanem érkezésük sorrendjében az utolsó árus után helyeztetnek el. 12. §. A felállítandó sátrak és asztalok nagyságát a községi képviselőtestület szabályozhatja annak figyelembevételével, hogy a szembenálló áru-helyek, vagy sátrak között a járókelők részére legalább 4 méter széles területet szabadon kell hagyni, ahol pedig több ilyen sor van, ott a háttal levőket szorosan egymáshoz kell helyezni, illetve építeni. Amennyiben a képviselőtestület az asztalok és sátrak nagyságát nem szabályozza, az előbbi bekezdésben foglalt korlátozásokkal tetszés szerinti nagyságú sátrak és asztalok állíthatók fel. A sátrak és asztalok elülső széleinek egy vonalba kell esnie. Az áruhelyek és sátrak között a vásár tartama alatt a jármüközlekedés tilos. A vásárokon egy iparjogositvány után csak egy asztal, vagy sátor állítható fel. 13. §. Azok az iparosok és kereskedők, akiknek a vásártartó községben fióküzletre iparjogositványuk van és iparukat a 6618— 1936. K. K. M. számú rendeletnek megfelelően a vásártartó községben tényleg gyakorolják is helybeli iparosoknak, illetve kereske' 11
