Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1940. január-december (43. évfolyam, 1-61. szám)
1940-12-22 / 61. szám
Békési járásban : 12 rész termény Gyulai járásban: 11 „ „ Gyomai járásban: 11 „ „ Orosházi járásban: 12 „ „ Szarvasi járásban : 11 „ „ Szeghalmi járásban: Un „ Élelmezés: hetenként és páronként: 20 j kg. búza, 2 kg. szalonna, 2 kg. bab, vagy más főzelék, 3 kg. burgonya, 1 kg. hús, fél liter ecet, fél kg. só, 1 P. füszerpénz. á) Aratási— hordási—asztayolási részbérek élelmezés nélkül : Az 1. pont alatt megállapított részbér nek 1 résszel magasabb értéke, vagyis ahol élelmezés mellett 11. rész, ott élelmezés nél kül 10. rész, hol élelmezés mellett 12. rész, ott élelmezés nélkül 11. rész. Az élelmezés nélküli biztosíték az élelmezés mellett megállapított biztosítéknak kát. holdanként 20 kg.-mal felemelt mennyisége. b) ha a munkaadó gazda a learatandó terület egyrészét aratógéppel vágja le, az igy learatott terület részbére fejében a munka- vállaló annyi napot tartozik a munkaadó gazda részére külön munkát teljesíteni, ahány nap szükséges lett volna a géppel learatott terület kézzel való learatásához. 1 kát. hold levágására 1 munkanapot kell számításba venni. Ezt a különmunkát azonban az aratási- és cséplési idény alatt kell a gazdának igénybevenni. c) a 100 holdon aluli birtokkal rendel kezű munkaadó a szalmajárandóságot megválthatja a mindenkori q. kénti napi áron. d) a szalmajárandóságot és a gabonarészt a munkaadó köteles a munkavállaló lakásáig hazaszállítani, vagy a fuvart készpénzzel megválthatja. e) a marokszedő bére az aratórész egy- harmad része. /) egy-egy kaszára legalább 8 kát- hold learatandó területet kell biztosítani. 2. Aratás—hordás —asztagolás legkisebb szakmángbére kát. holdanként. a) élelmezés mellett: Békéscsaba m. városban: Békési járásban : 1 q. Orosházi járásban: Gyula m. városban : Gyulai járásban: Gyomai járásban : 90 kg Szarvasi járásban: Szeghalmi járásban : és szalma, biztosíték kát. h.-ként : 90 kg. „ RÓ kg. * » » - 80 „ .. * * 90 kg. „ „ ., * 80 kg. » r> n " 80 kg. Élelmezés: Az 1. pont alatt feltüntetett élelmezési mennyiségek. b) Élelmezés nélkül: A 2. pont alatt feltüutetett szakmánybéreknek 20 kg.-mal felemelt mennyisége. 3) Cséplési és kazalozási, a cséplőmun- kásokat megillető legkisebb munkabérek a vármegye egész területén: a) élelmezés mellett a szemtermés 3.5%-a. b élelmezés nélkül a szemtermés 4°/»-n. c) a cséplőgépnél foglalkoztatott női munkás a férfi cséplőmunkás keresetének 75°/o-át kapja. d) amennyiben a cséplőgépnél elevátor nem működik, a cséplőmunkásoknak a 3. pont a) illetőleg b) alpontjai alatt megállapbolt °/0 nál 0.10°/o-ai magasabb részbér jár. e a gabonajárandóságoí a munkaadó a munkásvállalkozó lakásáig hazaszállítani köteles, vagy a fuvart készpénzben megváltásija, illetőleg a gafaonajárandóságot a munkásvállalkozó lakhelyén lévő Futura utján méretheti ki. fi élelmezés 1 hétre 1 személyre 10 kg. búza, 1 kg. szalonna, 1 kg. bab, v. más főzelék. 1.5 kg. burgonya, fél kg. bús, negyed liter eeeí, negyed kg. só, 50 f. füszerpénz III. 1) a tengeri részes munkáidra vonatkozó legkisebb munkabérek. A tengeri részesmunkájával járó legkisebb munkabér a vármegye egész terüielén a termés egyharmada. A reszelés a szárra és a köztesterményekre is kiterjed. a) a munkaadó a földet jó termőerőben és vetésre (ültetésre) megfelelően előkészítve köteles átadni és a vetőmagot is tartozik szolgáltatni. Amennyiben a vetőmagot a részesmüvelő adja. annak értékét (árát) a munkaadó gazda a helyben szokásos áron megtéríteni köteles. Ha rögziteit ár van, megtérítésnél ez az irányadó. b) a részes művelő a következő munkát tartozik teljesíteni: Vetést, négyszeri kapálást, eggyelést, tengeri letörését szárazon kiosztva a letört tengeri válogatását, behordását, gó435
