Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1940. január-december (43. évfolyam, 1-61. szám)

1940-09-15 / 43. szám

ral összefüggő többi iparágak is csaknem teljesen munka nélkül maradlak. Alig van néhány iparág, kovács, autó, motorjavitó, kerékgyártó, szíjgyártó, ame­lyeknek számára fellendülést hozott a ka­tonai megmozdulás. Ezek is csak kisebb javítási munkákat kaptak és az erős ver­seny következtében leszorított árak miatt ez sem jelentett komolyabb jövedelmet. A vendéglátó ipart súlyos problémák elé állította a bor árának, különösen az utóbbi időben bekövetkezeit igen nagymér­vű emelkedése. A húsipar számára nagy nehézséget jelent az élősertésárak állandó emelkedése, ami azt eredményezte, hogy ma egy-egy levágott állat kimérésénél az ipartestület megállapítása szerint 12—26 pengő ráfize­téssel kénytelenek üzemüket nyitvatartani. A többi iparágak csaknem teljesen munka nélkül állanak. A munkásság helyzetét illetően megál­lapítható, hogy a gyári és ipari segédmun- munkások részéről különösebb panasz eddig nem érkezett. A gazdasági és földmunkásság katonai szolgálatra be nem vonult tagjai itthon megfelelő munkabérek mellett, az egész időszakban mindig könnyen találtak munkát, sőt ezen rétegnek idősebb tagjai is állandóan el tudtak helyezkedni és kivétele­sen ez időszakban részükről semmi panasz- szal nem találkoztam. Általában inkább mun­káshiány volt tapasztalható, amit az sem szüntetett meg, hogy időközönként a katonai hatóságok nagy jóakarattal igyekeztek a szol­gálatra bevonult katonaságnak annyi szabad­ságot engedélyezni, hogy gazdasági munkái­kat a tulajdonukat képező gazdaságukban elvégezhessék, illetve, hogy az aratási és cséplési munkálatoknál keresetet találjanak. Rövidebb ideig tartó szabadságolások alatt a bevonult munkások természetesen nem tudták maguknak azt a keresetet biztosítani, ami teljes téli szükségleteik fedezésére ele. gendő lenne, de még tekintélyes gazdasági munkálatok, igy a kukoricatörés, répaszedés, szántás, vetés hátra vannak, melyeknél bizo­nyára tekintélyes számumunkás helyezked­hetik el és ezek mellett még olyan közmun­kák is vannak folyamatban, ahol a hiányzó keresetek pótlása részben megtörténhetik. Békés vármegye Törvényhatósági Isko- lánkivüli Népművelési Bizottsága XIX. évi működését, vagyis az 1939—40. tanévi tevé­kenységéről valóbeszámolótszámokban össze- süritve a köveikezőkben terjesztem elő: A vármegye területén 433 egységnél 6016 népművelési előadást tartottak, amelyet 433.281 egyén hallgatott. Egyéb népművelési tevékenység (alkalmi ünnep, műkedvelői előadás, népművelési hangverseny, mese- délután stb.) száma 1039 volt. Tanfolyamot tartottak 136 helyen 10.122 órával, 3653 hall­gató részére. Ezek főként analfabéta, alap- ismeretterjesztő, közműveltségi, egészség- ügyi, gazdasági, háziipari, nőnevelési, ügyes­ségi stb. tanfolyamok voltak. Forgalomban volt 175 könyvtár és kikölcsönzött 6500 könyvtáróra alatt 12.157 egyén 33.444 könyvet. A nagyon kiváló, példás eredményért Har- sányi Pál ref. esperes, főrendházi tag fejezte ki a vármegye alispánjának, Tantó titkárnak, Ringbauer kir. tanfelügyelőnek elismerését és köszönetét a bizottság nevében, azon re­ményben, hogy ősszel már az integer Nagy- magyarországon indulhat rneg\a mpnka. Végül jelentem be pedig a törvény- hatósági bizottságnak gróf Almásy Dénes v. b. t. t, nagybirtokos, a törvényhatósági bizottságnak legrégibb és egyben örökös tagjának is bekövetkezett elhunyták Élénk érdeklődéssel kísérte mindig a törvényható­ság munkáját és segítette annak olyan irá­nyítását, mely a vármegye lakosságának jólétét kívánta szolgálni. Életében mély tisz­telet és őszinte szeretet környezte az egész varmegye lakossága részéről és elhunyta felett osztatlan részvétet érzünk mindannyian­jelentem, hogy elhunyt örökös tagunk sírjára koszorút helyeztem és a törvényhatóság mély részvétét kifejezésre juttattam. Egyéb jelenteni valóm nincs. Gyula, 1940 szeptember hó 13. Dr. vitéz Márki Barna alispán. Nyomatott Dobay János nyomdájában Gyulán 1940. 296

Next

/
Thumbnails
Contents