Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1940. január-december (43. évfolyam, 1-61. szám)

1940-09-15 / 43. szám

vagy vályogból épültek és a lakosság az építkezések tulnyomórészében egyáltalán nem tqrődött a talaj niveukülönbségeivel és most mikor a mélyebbfekvésü földek a szokatlan esőzések következtében víz alá kerültek, már kevés nedvesség is elegendő volt ahhoz, hogy a nem sziláid és vizállő anyagból épült házak alapjait megrongálja. Rendkívül nagy számú épület szenvedett többé-kevésbé súlyos káro­kat, melyek közül az első bejelentések alím- ján történt az összeírás és csak ezeknek a házaknak újjáépítésére, aláfalazására vagy javítására utaltattak ki az árvízvédelmi kor­mánybiztos ur által rendelkezésre bocsájtott segélyek, melyek ezen károk helyreállítására is éppen csak ho.-y elegendő fedezetet nyúj­tottak. 280.000 P utaltatott ki a kormánybiz íos ur által amely összeg terhére eddig össze­sen 848 családot részesítettem egyéni körül menyeik lehető figyelembevételével támoga-' fásban. A 848 család részére összesen 163.678 P segély és 10-'.735 P kamaimenles kölcsön utal­tatott ki. Teljesen újra kellett építeni 115 há z A, melyek között vannak olyanok, ahol a ház kellő előrelátással nem volt ugyanarra a helyre felépíthető, ahol eddig állott, mert ott már kisebb csapadékok mellett is számolni kellett vízkárokkal. 355 esetben a megrongált épületeket téglával teljesen alá kellett falazni, 378 pedig azon esetek száma, ahol részleges aláfalazásra illetve tatarozásra kellett segélyt nyújtani. A teljes újjáépítésekre 600-tól 1500 P ig terjedő támogatást utaltam ki a károsul­tak személyi körülményeinek szemelőtt tar fásával. Összesen tehát 267.000 P í utaltam ki, inig fennmaradt összegből nyert és nyer kiegyenlítést a központilag megrendelt külön böző anyagokért hozzám benyújtott számla. Ilyen központilag megrendelt anyagok : bitume nes szigetelő lemezek, továbbá egy víztől tel­jesen elszigetelt terület részére rendelt tégla­anyag. Midőn e helyreállítási munkálatok már előrehaladott stádiumban voltak, akkor moz­dult meg a károsultak nagy tömege és kérel­mekkel kezdett ostromolni segélyekért. A se­gélyezésre azonban csak az az összeg áll rendelkezésre, amit az árvízvédelmi kormány- biztos ur rendelkezésre bocsájtott és miután az általa kiutalt összegek, amint már arról fentebb is jelentettem elfogytak, a rendkívül nagy számban beérkező kérelmeket most már kénytelen vagyok minden esetben elutasítani. A' törvényhatósági bizottság megértő áldozatkészsége tette lehetővé Gyula város­erdő területén a város által a vármegyének ajándékozott telken egy gyermeküdültető lé­tesítését. Az építési költségek kerek összeg­ben 60.000 P-t lettek ki. Ebben bennfoglalta- tik a gyermeküdültető felszerelése, mig az ágyaknak egy részét a gyulai társadalom ajándékozta az üdülőnek. Az üdültetés 1940. junius hó 17-től augusztus hó 25-ig tartott,, amikor is a viszonyok kényszeritettek annak megszüntetésére. Az említett idő alatt 5 cső portban a vármegye 29 községéből és városá­ból 425 gyermeket üdültettiinb. Egy egy cso­port üdültetésének időtartama 2 hét volt. Az üdülőház és üdültetés vetítését a vármegye tiszti főorvosa utján irányítom. Mig a helyi tényleges ve. etést diák és cserkésztáboromá- sok során tapasztalatokat szerzett tanügyi fér­fiak sok önzetlen áldozatkészséggel és meleg szeretettel végezték. Köszönettel tar­tozunk ezeknek a vezetőknek, kikre nem­csak a szellemi irányítás, vezetés, felügyelet és ellenőrzés ellátása hárul, hanem egyéb ! olyan feladatok is, amelyeknek végzése és : vállalása igazolja azt, hogy akik ebben részíveítek mennyire érzik és érezték az el- j látandó feladatok nagy fontosságát. Minden igyekezete a vezetőségnek arra irányúit hogy i az üdülőből a gyermekek ne csak testben j gyarapodva térjenek haza, de megerősödve, ; vallásos, hazafias és erkölcsi érzéseikben is. t A bajiársiasságot, az emberbaráti és munka- j szeretetet, a munka megbecsülését igyekezett i a vezetőség az ifjúságban felkelteni és fej- j lesz leni. Ezenkívül még tanítottak is egészség­tani, földrajzi, természetrajzi előadások tartása j utján. lílemneveiést és kedélykepzést szintén i feladataik közzé sorolták. A gyermekek naponta 5 szőr kaptak j enni: reggelire tejet vagy kávét, vagy kakaót, j 10 óraira vajaskeuyeret, lekváros, zsíros, mé- zeskenyeret, tejfeles kenyeret, májsajtot, túrót? Ebédre levesek, főzelékeket, sült-, főtt-, vagy vagdalthusi, töítöttpaprikát, töltöttkáposzlát, gyümölcsöt és tésztát. Uzsonnára: Kakaót, tejet, vajat kávét, aludttejet. Vacsorára: főzeléket, szalonnát, tojást, sajtot, paprikásokat. Külön­leges élelmezés volt kísérletképpen a vér­paprikás és vérhurka,a „vitaprik" C. vitamin adagolással. Az egészségi állapot általában jó volt s csak néhány esetben fordult elő lázas megbetegedés, mely azonban szerencsére nem tartott hosszú ideig. Minden gyermek naponta hideg, meleg zuhanyfürdőt vett, minden étke­zés előtt kézmosásra, lefekvéskor fog- és láb­mosásra szoktatták. Szappant és fogkefét az üdülőben minden gyermek kapott. Naponta 292

Next

/
Thumbnails
Contents