Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1940. január-december (43. évfolyam, 1-61. szám)

1940-05-24 / 24. szám

Liszonyi Vince vm. aljegyzőt, kik közül utóbbi kb. 8 héten át előreláthatólag az épületekben beállott árvízkárok felülvizsgálatával van megbízva. Végül dr. Szabolcs Richárd vm. aljegyző állásáról lemondott és végkielégítését kérte. A központi hivatalból tehát 7 előadó hiányzik, beleértve az árvaszéket is, minek következtében lehetetlenség, hogy a külső hivataloknál is beálló munkaerőhiányt innen pótolni tudjam.

Igen nagy gondot okoz ilyen körülmények között a közigazgatási feladatok ellátása, mit sulyosbbit az a körülmény, hogy hasonló nehéz helyzet huzamosabb időn át való bekövetkezésére állandóan számolnom kell.

A belvizek a vármegye területén igen nagy károkat okoztak. A mezőgazdasággal kapcsolatban beállott károsodásokról jelentésem első felében emlékeztem meg, itt arra kell reámutatnom, hogy a lakosság épületekben is súlyosan károsodott. Ezekre vonatkozólag az alábbi adatokban számolok be: Megrongálódot összesen lakóépület 630

Melléképület 429

OFB. által kiosztott településen 261

A bejelentett kár megközelítő összege 464 667 P

A mezőgazdaságban beállott károkat a földm. m. kir. miniszter ur igyekezett a legjobb indulattal vetőmag kölcsönök és segélyek utalása révén enyhíteni. 6710 q. vetőmagot utalt ki, mely mennyiségnek túlnyomó nagy része a gazdák kezében van.

Az épületekben beállott károkra vonatkozólag az árvízvédelmi kormánybiztos ur soronkivül a legnagyobbfoku megértést tanúsítva sietett segítségükre azzal, hogy egy műszaki tisztviselőt építészmérnököt küldött ki és 280.000 P segélyt helyezett kilátásba az esetre, ha az árviz által sújtott lakosság megsegítésére a vármegye területén egybe- gyüjtölt összegek legalább ennek egynegyedrészét teszik ki. 100.000 P-t a végleges eredmény bevárása nélkül, már folyósított is. Ennek az összegnek birtokában, ezidőszerinti előadómat a kiküldött műszaki tisztviselővel együtt, a helyszínére küldöttem ki, akik ez- időszerint az orosházi járás területén működnek, megállapítják a károkat, számbaveszik a helyreállításhoz rendelkezésre álló anyagokat és tekintetbevéve a károsult anyagi helyzetét is, megállapítják a kölcsön vagy segély összegét, miről hozzám hetenként kimutatást terjesztve be, a szükséges összegeket az elöljáróságok utján utalom. A múlt hét folyamán végzett munkájuk eredményeként, Orosháza,

és Békéssámson községek elöljáróságaihoz a megállapított összegeket már ki is utalványoztam. Az orosházi járás után a kiküldött bizottság, Szarvast, Gyomát és igy sorban a vármegye összes vidékeit veszi sorba és igyekszik a beállott károkat mielőbb felvenni.

Nem hallgathatom el a Tek. Törv. hat. Bizottság előtt azt a véleményemet, hogy bár minden igyekezetemmel a károk csökkentésére fogok törekedni, ezt még sem teszem teljesen nyugodt lelkiismerettel, mert a beállott károk túlnyomó részének, maguk a tulajdonosok okai. Igen tekintélyes részben azért következtek be a károk, dőltek össze már kisebb nedvesség hatása alatt is lakóházak, melléképületek, mert ezek a vármegyei szabályrendelet előírása ellenére, mély fekvésű, nedvesebb esztendőkben vizjárta helyekre, kellő alapok nélkül, rossz, kellő szakértelem hiányában, használt anyagokból lettek emelve és építőik egyáltalán nem vették maguknak a fáradtságot arra, hogy a hatóságok által mindenkor szívesen adott véleményeket, tanácsokat kikérjék. Gomba módra emelkednek ezek az épületek, melyek időjárási viszontagságokkal szemben ellenállást nem is tanúsítanak s igy állanak elő károk, melyeknek bekövetkeztét tulajdonosaik, kellő előrelátással és a hatósági utasítások betartása mellett, elkerülhették volna. Ezen véleményem alapján csak természetes, hogy a kölcsön illetve segély utalványozásának feltételeként kötöm ki, ott ahol ez lehetséges, az épületeknek megfelelő alapozás, magasabb helyre a szabályrendelet által előirt feltételek mellett való újraépítését. Ugyan- | csak itt jelentem be azt is, hogy a folyó hó ! közepén bekövetkezett nagyobb esőzések, a már levonulóban levő belvizek szintjét újból emelték és a vármegye területét átszeld folyók egy részét, szokatlan módon megduz- zasztották.

A vármegye vagyonigazgatási ügyének állásáról az alábbiakat jelentem:

A számadási év első felében a közadókból eredő jövedelem, mint az a múltban is történt, csak részben fedezi a költségvetésileg előirányzott szükségleteket. Ezen körülmény mind a vármegyei, mind pedig a községi utalványozó hatóságokat súlyos helyzet elé állítja, mert mert tekintet nélkül a jövedelmek mikénti alakulására, előfordulnak olyan természetű közszükségletek, melyek minden körülmények között feltétlenül kielégitendők. A vármegye háztartása és alapjai azonban — taka173