Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)

1939-01-08 / 1. szám

tussal betegszabadságon van, nyugdíjazni lehessen. Az idézett jogszabályt a törvény­hatóság kisgyülése nemcsak azért alkal­mazta, mert Bartha Istvánná nyugdíjazását maga is kérte, hanem főként azért, mert a normál létszám mellett Doboz község egyetlen munkaerejét sem nélkülözheti huzamosan. Erről az iratokkal megfelelő eljárás vé­gett a vármegye alispánját, valamin! vét- ívvel Bártha Istvánná dobozi lakost értesiti a kisgyülés azzal, hogy e határozatnak a nyugdij mérvét megállapító része ellen 15 nap alatt a közigazgatási bírósághoz inté- lendő panasszal élhet, a nyugdíjazás ténye ellen pedig a közhirrétételtől számított 15 nap alatt a Belügyminiszter úrhoz van he­lye fellebbezésnek. Mindkét jogorvoslatot közvetlenül a vár­megye alispánjánál kell előterjeszteni. Kelt Békés vármegye törvényhatósági kisgyülésének Gyulán, 1938. évi december 13, napján tartott ülésében. Kiadta: Dr. Mihály Béla s. k. várm. aljegyző. 1196. kisgy. ad. 10.498—1938.. ikt. sz. Tárgy: Sziber Gyula birtoknyilvántartó nyugdíjügye. Véghatározat: Békés vármegye törvényhatósági kisgyü­lése Sziber Gyula községi birtoknyilván­tartó, orosházi lakost a törvényes feltéte­lek fennforgására tekintettel 1938. évi de­cember hó 31-iki hatállyal saját kérelmére nyugdíjazza és nyugdijilletményeit az aláb­biakban állapítja meg : Sziber Gyula nyugdíjba beszámítható szolgálati idejének kezdete 1898. évi szep­tember hó 16, mely időtől kezdve 1938. évi december hó 31-ig bezárólag összesen 40 év, 3 hónap és 14 nap telt el. Igénye van nevezettnek eme szolgálati idő alapján tényleges szolgálatában leg­utoljára a X. fizetési osztály I. fokozatának A) csoportja szerint élvezett havi 190.— pengő összegű törzsfizetés 100 százalékára, vagyis havi 190.— pengő összegű nyug­díjra és végül 1939. évi február hó 1-től kezdődőleg a fizetési osztály alapulvétele mellett a 35 évi vagy ennél több beszámít­ható szolgálati idővel nyugállományba he­lyezett tisztviselők részére megállapított és az V. lakáspénzosztály szerint járó negyed­évi 103,80 pengő összegű lakáspénzre, mely utóbbi az utalványozás során havi 34.60 pengős részletekben kerül majd kifizetésre. A fentebb megállapított nyugdij az utal­ványozás során az ezidőszerint érvényben lévő illetménycsökkentő rendeletekben elő­irt százalékos csökkenés, illetve a 7000­1937. M. E. rendeletben előirt százalékos emelés alá esik. Erről az iratok kapcsán további megfe­lelő eljárás végett a vármegye alispánját, továbbá az orosházi járás főszolgabiráját, valamint vétivvel kérelmezőt értesítjük, ez utóbbit azzal, hogy ezen határozatinak a. nyugdij mérvére vonatkozó része ellen, közvetlenül a vármegye alispánjánál 15 nap alatt beadandó és a ni. kir. közigaz­gatósági bírósághoz intézendő panasznak van helye. A nyugdíjazás ténye ellen, a közhírré- tételtől számított 15 nap alatt ugyancsak a vármegye alispánjánál beadható és a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézendő fel­lebbezéssel élhet bármely törvényhatósági bizottsági tag. Kelt Békés vármegye törvényhatósági kisgyülésének Gyulán, 1938. évi december hó 13. napján tartott ülésében. Kiadta: Dr. Mihály Béla s. k. várni, aljegyző. 1195. kisgy. ad. 18.570—1938. ikt. sz. Tárgy: Liziczai Sándor th. utkaparó nyugdíjügye. Véghatározat: Békés vármegye törvényhatósági kisgyü­lése Liziczai Sándor th. utkaparó, endrődi lakosnak, akit a törvényes feltételek fenn­forgására tekintettel a vármegye alispánja 1938. évi október 31-i hatállyal saját kérel­mére nyugdíjazott, nyugdijilletményeit az említett időponttól kezdődően az alábbiak szerint állapítja meg: Liziczai Sándor thgi utkaparó 1920. jú­nius hó 16-án kezdődő 18 évi, 3 hónapi, 6 napi szolgálati ideje alapján a legutoljára élvezett fizetés 56 százalékára, azaz havi 47 pengő 70 fillér nyugdíjra jogosult. Jogosult továbbá felesége Hebzda Ilona után havi 4 P 50 fillér 1926. márc. 21-én 2

Next

/
Thumbnails
Contents